eur:
390.66
usd:
360.23
bux:
0
2024. július 24. szerda Kincső, Kinga
A koronavírus-járványban meghalt emberek emlékére földbe tűzött fehér zászlók a washingtoni Robert F. Kennedy Emlékstadion előtti téren 2020. október 27-én. Suzanne Brennan Firstenberg amerikai művész Amerikában hogyan történhetett ez meg című installációja több mint kétszázezer fehér zászlóból tevődik össze. Az új koronavírus előidézte Covid-19 betegségben elhunytak száma a 250 ezerhez közelít az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Az egyenlőtlenségek miatt halhatott meg 900 ezer amerikai a járványban

A halálos áldozatok annyian vannak, hogy együtt kiadnák a világ 15. legnépesebb városát: San Franciscóban és Washingtonban sem laknak annyian, ahány áldozata a vírusnak az Egyesült Államokban volt.

Nem csak az áldozatok száma nagyon magas: a The Guardian cikke szerint a fejlett országok közt az USA-ban legnagyobb a halálozási arány, az elhunytak fele azt követően halt bele a betegségbe, hogy az oltások már elérhetővé váltak. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy az ország sosem egységesen reagált a járványra, a felelősség komoly része került az egyének vállára. A jövedelmi egyenlőtlenségek által megosztott, rossz egészségben élő és politikailag is felszabdalt országban az emberek nagyobb rizikónak vannak kitéve, ha elkapják a betegséget.

Az ország oltási programja sem haladt a meghatározott ütemben, ráadásul az egészségügy már azelőtt megtépázott volt, hogy a koronavírus hullámai egymás után kezdték sújtani. Más, meglehetősen magas halálozási aránnyal rendelkező országokban az omikron javított a statisztikán - Amerikában ugyanakkor már többen haltak bele a variáns okozta megbetegedésbe, mint a delta okozta betegségekbe.

Január a teljes pandémia legtöbb áldozattal járó hónapja volt az országban.

Eközben az amerikai vezetés olyan ütemben próbál visszatérni a normalitáshoz, mintha nem is venne tudomást a szörnyű adatokról - a halottak napi száma megközelíti a szeptember 11-i terrortámadásban elhunytakét.

Kevesen vannak beoltva

"Az első és legnyilvánvalóbb az oltási és emlékeztető oltási arány. Az oltási arányunk alacsonyabb, mint a legtöbb magas jövedelmű országé, és a beadott emlékeztető adagok aránya is alacsonyabb. Pedig amint azt a CDC bőséges adatai bizonyítják, a vakcinák és az emlékeztetők rendkívül hatékonyan védik a halálozás ellen, még az omikron esetében is" - mondja Megan Ranney, sürgősségi orvos és a Brown Egyetem közegészségügyi dékánja.

Az amerikaiaknak kevesebb mint kétharmada - körülbelül 64 százaléka - van beoltva, és csak 48 százalékuk kapott harmadik adagot a bőséges vakcinakínálat ellenére.

"Egy olyan országhoz képest, amely kizárólag oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiát folytat, nem állunk túl jól az oltások terén. Az ország nagy területein nagyon alacsony az átoltottság, és ezen tovább ront az a tény, hogy az omikron elleni jó védelemhez kell az emlékeztető adag is" - mondta William Hanage, a Harvard epidemiológiai docense és a Fertőző Betegségek Dinamikájával Foglalkozó Központ társigazgatója.

A szegények járványa ez

A vakcinákhoz való hozzáférésnek olyan hátráltatói is vannak, mint amilyet a szegényebb amerikaiak érezhetnek – nincs lehetőségük arra, hogy kiheverjék az oltás utáni mellékhatásokat. Az oltatlan amerikaiak 15-20 százaléka mondja azt, hogy szeretné felvenni a vakcinát, csak még nem volt rá lehetősége. A szegény, nem immunizált emberek esetében pedig kétszer akkora a veszély: nagyobb esélyük van elkapni a betegséget azoknak, akik egzisztenciális félelem miatt nem mernek szabadnapot kérni az oltásra, vagy attól félnek, hogy ha rosszul érzik majd magukat a vakcina után és nem tudnak bemenni dolgozni, amiatt kevesebb pénzt visznek majd haza.

Amerikában nem létezik fizetett betegszabadság.

Rontja a halálozási arányokat az amerikai egészségügyi rendszer struktúrája is: akinek ugyanis nincs egészségbiztosítása, hajlamosabb halogatni, hogy orvoshoz forduljon, így végül rosszabb kimenetre számíthat. Rájuk jellemzőbb az alapbetegségek megléte is, ami szintén rontja a koronavírus kimenetelének esélyeit.

"A társadalmi egyenlőtlenségek sok-sok módon tükröződnek és felnagyítódnak a halálozási arányokban. A koronavírus miatt már nincs mód arra, hogy elfedjük ezeket" – mondta Ranney.

A központi intézkedések is hiányoztak

Az Egyesült Államokban a kórházak is zsúfoltak, ami szintén nem jó pandémia idején, és az adatszolgáltatás sem egységes a megbetegedésekkel szemben, így például egyes államokban nem lehet tudni, mekkora a gyerekek aránya a betegek között. Központosítottság az intézkedések terén sincsen: nem sikerült például országos szinten kötelezővé tenni a maszkviselést vagy az oltást, így a felelősség helyi szintekre került.

Ranney szerint meglenne a lehetőség a változtatásra, de azért tenni kell.

A világjárványra adott amerikai reakciót azonban az amerikai kivételességérzet is súlyosbítja.

"Nagyon amerikai gondolat azt sugallni, hogy a valóság olyan, amilyennek te akarod. Az lehetsz, aki csak akarsz. A valóságban azonban vírust nem érdekli, hogy ki vagy. Csak az érdekli, hogy meg tudjon fertőzni téged" - mondja Hanage.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.24. szerda, 18:00
Perlusz László
a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×