A brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a beszélgetésről beszámoló brüsszeli Euractiv munkatársának nyilatkozó egészségügyi EU-biztos mindenekelőtt fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy a pillanatnyi tudományos adatok nem támasztják alá azt a láthatóan népszerű teóriát, hogy az oly gyorsan terjedő omikronfertőzés egyúttal a harmadik évébe lépő Covid-járvány utolsó hulláma lesz.

A biztos szerint szakértők arra intenek, hogy a Covid igazából aligha fog önmagától eltűnni, és addig is, amíg átminősülhet "egyszerű" (nem fatális) fertőzéssé, a közösségeknek és az egyéneknek késznek kell lenniük önmaguk megvédésére. Az EU oltási stratégiája úgymond tipikusan ennek eszköze - mutatott rá.

Megfigyelők ennek kapcsán emékeztetnek arra, hogy

a spanyol kormány arra készül, hogy fokozatosan "influenzásítja" a járvány kezelését az országban.

A tervbe vett lépést maga Pedro Sánchez miniszterelnök jelentette be, elismerve, hogy kormánya már hetek óta dolgozik egy olyan új rendszer kialakításán, ami az automatikus karanténintézkedés és az emberek közötti távolságtartás előírása helyett a tömeges átoltottságra és az emberek "önvédelmi" intézkedéseire (például maszkviselésre) tennék a hangsúlyt.

Hasonlóképpen, ha megszületik a döntés a járványvédelmi "stratégiaváltásról", azt követően Spanyolországban az egészségügyi hatóságok beszüntetnék a fertőzések tételes és részletes nyilvántartását, és áttérnének a hagyományos influenzánál rutinszerűen alkalmazott becslési módszerre, amikor gondosan kiválasztott mintán a betegség terjedésének a gyorsaságát mérik, és ebből következtetnek annak lehetséges, népességléptékű hatásaira.

Ehhez képest Kiriakidesz az említett sajtóbeszélgetésen fontosnak érezte hangsúlyozni, hogy

az omikron meglehet, tömeges hatásában sokakban "enyhébb vírus" benyomását kelti, ám valójában továbbra is veszélyes.

Arányosan kevesebb embernél okoz ugyan végzetes komplikációt, viszont a korábbiaknál sokkalta nagyobb tömegeket fertőz meg, és így abszolút mértékben a veszélyes állapotba kerülők száma továbbra is kritikus szint fölött marad – fejtette ki a továbbiakban a brüsszeli testület illetékes biztosa.

Példaként az Egyesült Államokat hozta fel, ahol a kórházi esetek száma összességében növekvő, merthogy a fertőzött minta mérete is nagyobb, mint a korábbi variánsoknál volt.

Kiriakidisz szerint éppen ezért Brüsszelben arra számítanak, hogy rövid távon több EU.-országban is nőhet még a kórházi ápolásra szorulók száma, mindenekelőtt a be nem oltottak és a gyerekek körében.

Ott pedig, ahol a delta és az omikron variáns együttesen van jelen, ez a kockázat fokozott mértékben jelen van

– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az utóbbi "kifejezetten aggodalmat keltő" helyzetnek tekinthető.

A biztos szerint amúgy mostanra az EU-népesség 70 százaléka teljesen, vagyis kétszeresen beoltott, 45 százalék pedig már a harmadik, emlékeztető oltást is felvette. Ez azonban Kiriakidisz szerint még nem az elegendő arány az összközösségi védettségi szint meglétéhez, különösen a nagy szóródás miatt, ami mögött több olyan uniós ország is van – a szélsőséges példa Bulgária és Románia –, ahol a teljes átoltottság még mindig nem teszi ki a népesség felét sem.