Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő
Disease and economy as an economic pandemic fear and coronavirus fears or virus Outbreak and Stock market selling as a sick financial health and business recession concept with 3D illustration elements.
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Az európai infláció „felzabálhatja” a járvány utáni újrakezdés alapjait

Közel negyven vezető európai közgazdászt kérdezett meg a Financial Times az infláció vártnál tartósabb jelenlétéről az euróövezet országaiban, és válaszaikban sokan úgy tartották, hogy az európai gazdaság tartós újraindítására immár nagyobb veszélyt jelent az infláció, mint a járvány.

A véleményeket összegezve a brit gazdasági napilap úgy találta, hogy a megkérdezettek több mint harmada az inflációt azonosította a COVID melletti másik olyan kiemelt kockázatnak, ami felélheti a gazdasági növekedési kilátásokat.

„Az inflációs hatás kiharap majd a bérekből, tehát csökkentően hat a potenciális vásárlóerőre, az Európai Központi Bank pedig végül kamatemelésekre kényszerül,

amivel szintén a növekedés visszafogását érik el” – idézte az egyik ilyen véleményt (a Koppenhágai Üzleti Főiskola professzorának, Jesper Rangvidnek a diagnózisát) – a brit üzleti lap.

Többen is valószínűsítették, hogy az EKB minimum végkép fel kell majd, hogy hagyjon a tagállami kötvények vásárlásával, amire amúgy már konkrét előkészületek is történtek: az EU frankfurti központi bankja december elején már jelezte, hogy a COVID gazdasági károkozására válaszul kialakított 1,85 ezer milliárd eurós kötvényvásárlási programját jövő márciustól kivezetik majd.

Idén éves szinten 4,1 százalékra ugrott az EU-huszonhetes inflációs ráta, ami önmagában is tíz éve példátlan mértékűnek számít, ráadásul a november fogyasztói árindex már egyenesen 4,9 százalék volt. (A járványt megelőző időkben oly csekély volt az infláció, hogy még a tartós defláció veszélyét is valós kockázati tényezőként tárgyalták akkor közgazdászkörökben.)

Szakértők szerint a gyors áremelkedés különösen a leszakadó társadalmi rétegeket, valamint a még számottevő megtakarítással nem rendelkező, viszont családalapítás miatt plusz költségekre kényszerülő fiatalokat sújtja.

Az áremelkedés ténye önmagában senkit nem lepett meg.

A járványleállásokat követő újraindulás jegyében mindenütt tetemes kormányzati pénzeket pumpáltak a gazdaságokba, közösségi és nemzetállami szinteken egyaránt, amit még inkább lehetővé tett az a tény, hogy a közösségi stabilitási paktum fiskális szabályait és korlátait a járvány idejére uniós szinten – tagállami egyetértés mellett – több évre felfüggesztették (a jelenlegi tervek szerint 2022 végéig). E korlátok egyike a tagállami infláció lehetséges mértékének szabott határt, ami azonban egyelőre szintén hatályon kívül van tehát.

Az infláció ennek nyomán az év folyamán kezdett egyre jobban belendülni, ezt azonban különböző szakmai és politikai fórumokon hónapokon át átmeneti jelenségnek minősítették. A visszatérő érv mindvégig az volt, hogy a jelen infláció egyszeri és rendkívüli, úgyhogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke még november elején is arról beszélt, hogy az EKB belátható időn belül „nagy valószínűséggel” nem kíván kamatot emelni.

Politikusi körökben ugyanakkor már jó ideje inkább a növekvő aggodalom a jellemző: Mint a Politico egyik őszi elemzése megjegyezte:

profi politikusok jól tudják, hogy a közvetlen megélhetés rosszabbodása hamar mozgósító erejű népharagot tud kiváltani,

amit az aktuális kormányok ritkán szoktak sérülés nélkül átvészelni.

Ez a szemlélet egyébként a Bloomberg szerint újabban immár az EKB kormányzótanácsában is megjelenik, midőn úgymond kezd szakadás mutatkozni a Lagarde által is képviselt optimista megközelítés és az „aggódók” beavatkozóbb párti álláspontja között.

Ezt a Financial Times napokban készített összefoglalója is megerősítette, megemlítve, hogy a frankfurti központi bankot is láthatóan „meglepte” az eurózóna-infláció tartóssága és változatlanul növekvő tendenciája. Aminek kapcsán az EKB az idei összesített inflációs kilátást már 2,6 százalékra korrigálta, jövőre pedig 3,2 százalékot becsült – mindkét érték bőven fölötte van a szerződés szerinti 2 százalékos küszöbszintnek.

Erre mondta azt a brit lap felmérésében Katharina Utermöhl, az Europe at Allianz vezető közgazdásza, hogy ha ez így halad tovább, akkor „az Európai Központi Bank a tervezettnél brutálisabb beavatkozásra kényszerül majd, ami viszont óhatatlanul rá fog nehezedni a gazdasági folyamatokra, és végül a pénzügyi stabilitást is kikezdheti”.

EKB-körökben láthatóan továbbra is arra is építenek, hogy

a 2021-es gazdasági újranyitás nemcsak a termelői és vásárlói fogyasztás meglódulását (és ezzel az árak emelkedését) hozta el, de példátlan gazdasági pezsgést is előidézett.

Az eddigi adatok alapján Frankfurtban úgy becsülik, hogy az idei gazdasági növekedés elérheti az 5,1 százalékot, ami évtizedek óta a legmagasabb. Hasonlóképpen, a foglalkoztatási adatok is javulnak, így például az év elején közgazdasági műhelyek által még 10 százalék fülé jósolt munkanélküli ráta az euróövezetben mostanra visszaesett a járvány előtti 7,3 százalékos szintre.

A legkritikusabb tényezőnek sokan az energiaárak kitartó növekedését tartják. A Financial Times ennek kapcsán utalt arra, hogy a termelői árak emelkedése októberben 21,9 százalékos volt, ami magasabb, mint az euró kétévtizedes történetében bármikor. Ennek pedig közel kétharmada – 62,5 százaléka – az energiaárak növekedéséből fakadt a brit lap szerint.

Nicholas Bennenbroek, a Wells Fargo közgazdásza mindezek fényében is visszhangozta sokak véleményét az említett felmérésben, hogy

„az elszaladó inflációs súlyosabb kockázati tényező (a gazdasági folyamatok számára), mint a járvány”.

A COVID-19 eddigi negatív gazdasági utóhatásai „tipikusan rövidtávúak voltak”, a mostani séma azonban arra utal, hogy a gazdasági növekedést gyengítő hatások hosszú távra elhúzódhatnak – mutatott rá.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×