INFORÁDIÓ
2021. december 7. kedd
Ambrus

nasa

aszteroida

űrkutatás

műhold

Ilyen még nem volt: műholddal üt ki egy aszteroidát a NASA – videók

Ilyen még nem volt: műholddal üt ki egy aszteroidát a NASA – videók

Infostart / MTI

Egy év múlva 22 ezer km/h sebességgel fog bekövetkezni az ütközés, amellyel az emberiség történetében először mi változtatunk számottevően egy égitest pályáján.

Először bocsátott fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának, hogy a Földdel való esetleges összeütközés elkerülése céljából megváltoztassa annak pályáját.

A DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű űrszondát közép-európai idő szerint szerdán reggel indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX magán űripari cég Falcon-9 rakétájával.

A kisautó-méretű szonda 10 hónap múlva, 11 millió kilométer megtétele után, várhatóan 2022. szeptember végén szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők

az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

A kettős aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik, 800 méter átmérőjű aszteroida, a név görögül ikret jelent. Körülötte egy kisebb, futballpályányi hold kering, amely kezdetben a Didymos b nevet kapta.

A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése "kettős alak". "Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később" - mondta a szakértő.

A Didymos és a Dimorphos a jövő év szeptemberében viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől. Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segít. Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.

A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a "holdacskának",

eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.

A csillagászok a földbázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje. "Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre" - mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.

Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában.

Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.

Földközeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.

A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely a belátható időn belül a Földnek csapódhatnak, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.

Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.

Nyitókép: Forrás: Twitter
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018