8 °C
Először bocsátott fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának, hogy a Földdel való esetleges összeütközés elkerülése céljából megváltoztassa annak pályáját.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű űrszondát közép-európai idő szerint szerdán reggel indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX magán űripari cég Falcon-9 rakétájával.
Asteroid Dimorphos: we're coming for you!
— NASA (@NASA) November 24, 2021
Riding a @SpaceX Falcon 9 rocket, our #DARTMission blasted off at 1:21am EST (06:21 UTC), launching the world's first mission to test asteroid-deflecting technology. pic.twitter.com/FRj1hMyzgH
A kisautó-méretű szonda 10 hónap múlva, 11 millió kilométer megtétele után, várhatóan 2022. szeptember végén szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők
az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.
A kettős aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik, 800 méter átmérőjű aszteroida, a név görögül ikret jelent. Körülötte egy kisebb, futballpályányi hold kering, amely kezdetben a Didymos b nevet kapta.
A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése "kettős alak". "Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később" - mondta a szakértő.
On our way!
— NASA (@NASA) November 24, 2021
55 minutes into its flight, the #DARTMission spacecraft has separated from the @SpaceX Falcon 9 second stage, and will soon begin to orient itself toward the Sun. pic.twitter.com/hI6NoQ11zw
A Didymos és a Dimorphos a jövő év szeptemberében viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől. Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segít. Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.
A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a "holdacskának",
eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.
COMING UP: #DARTMission launch! ?
— NASA (@NASA) November 24, 2021
Our first test of #PlanetaryDefense is set to lift off at 1:21am ET (06:21 UTC) to attempt to change the motion of a non-threatening asteroid. Tune in at 12:30am ET (05:30 UTC) for live coverage: https://t.co/z1RgZwQkWS pic.twitter.com/qiOjrLLquM
A csillagászok a földbázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje. "Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre" - mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában.
Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.
Földközeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.
A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely a belátható időn belül a Földnek csapódhatnak, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.
Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.
