eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 2. szombat Lujza
Boris Johnson brit miniszterelnök vizet iszik a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 5-én. Johnson bejelentette, hogy két hét múlva feloldják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt, még érvényben lévő utolsó jogi korlátozások nagy többségét.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool

A brexit visszalő – gyűlnek a viharfelhők Boris Johnson feje fölött

Meglódult árak, bezárt benzinkutak, növekvő áruhiány, kényszerű adóemelés és csökkenő támogatottság a járványkezelésben egyaránt sújtja a brit kormányt, amely vasárnap úgy döntött, hogy katonák és külföldi munkavállalók ideiglenes alkalmazásával próbál úrrá lenni a helyzeten.

Kemény telet jósol a brit sajtó Boris Johnson brit kormányfőnek, nem kizárva, hogy ha az áremelkedés és a szaporodó áruhiány (amit jelenleg a „benzinpánik” tesz különösen drámaivá) tartós marad, akkor általános elégedetlenségbe fordulhat karácsonyra a közhangulat. A The Guardian idézte is ennek kapcsán David Morris konzervatív képviselőt, aki szerint a helyzet még nem azonos, de a hangulat alakulása úgymond mind inkább emlékezteti az 1979-es „téli felháborodásra”, ami annak idején James Callaghan munkáspárti miniszterelnök bukásához is vezetett.

A Johnson-kormány legfrissebb, hétvégi intézkedése egyelőre az, hogy egyfelől több száz sofőrt átirányít a brit véderőktől a polgári szektorba, másrészt három hónapos ideiglenes beutazási és munkavállalási vízumot ad ki ötezer járművezetőnek és további 5500 munkavállalónak, akit a baromfiszektorban alkalmazna.

A kereskedelemben mind több termékcsoportnál mutatkozó áruhiány, az üres polcok látványa már napok óta borzolja a brit közéletet, a benzinkutat „kiszáradása” viszont a közvetett hatásai miatt egyre több területen (például az egészségügyi ellátásban, a munkahelyek egyre nehezebb elérhetősége miatt) további káros hatásokat is előidéz.

A British Petrol bevallása szerint a kutak harmadánál nem tudta tovább forgalmazni a két leginkább keresett üzemanyagfaját, miközben lapjelentések arról tudósítanak, hogy az 5500 független benzinkút-üzemeltetőt tömörítő Petrol Retailers Association közölte: az általuk kezelt kutak több mint fele a „kiszáradás” felé halad. Az EG Group bejelentette, hogy náluk már csak 30 font erejéig lehet tankolni.

A probléma gyökerét a londoni székhelyű Grant Thornton (a világ hetedik legjelentősebb adóügyi és elszámolási tanácsadó cége) mindenekelőtt abban látja, hogy számításaik szerint

mintegy egymillió ember hiányzik a brit munkaerőpiacon.

Ennek fele az élelmiszer-, különösen a húsfeldolgozó, valamint vendéglátó szektorból, ahol az elmúlt évtizedekben erőteljesen támaszkodtak az európai uniós munkavállalókra.

A pillanatnyi ellátási nehézség kulcsa a szállítmányozásban van: a The Guardian szerint legalább százezer sofőr hiányzik nehézgépjárművek (kamionok, nagyobb áruszállító járművek) vezetéséhez, ami viszont már érezteti hatását egyes termékcsoportok – így az üzemanyagok – feltöltésének a kiesésében.

A fuvarozási nehézségek miatt a brit kereskedelmi ernyőszervezet (British Retail Consortium) pénteken már arra is figyelmeztetett, ha rövid időn belül nem áll be javulás, akkor veszélybe kerülhet a karácsonyi áruellátás szokott szintje.

A hétvégi kormányzati döntés az 5000+5500 ideiglenes munkavállalási vízum kiadásáról egyfelől jelentések szerint nagyon nehezen született – jelentős a kérdésben a Johnson-kabineten belüli megosztottság –, részint sokak szerint alig érezhető változást eredményezhet csak.

A Brit Kereskedelmi Kamara például a hétvégén nyilatkozatot tett közzé, és ebben a szervezet elnöke, Ruby McGregor-Smith ahhoz hasonlította az intézkedést, mintha

„vízcseppekkel erdőtüzet akarnának oltani”.

És bár a napi ellátásban egyelőre kevésbé jelentős kérdés, a közhangulatot azonban befolyásolja a baromfiágazat – azon belül is a pulykatenyésztők szövetségének – riogatása arról, hogy ha a dolog így megy tovább, akkor a karácsonyi ünnepekre nem lesz elég pulyka a brit boltokban.

Mindez egyre határozottabban előtérbe tolja a felelősség firtatását, az okok keresését is. Láthatóan egyre élesebb belpolitikai vita terebélyesedik arról, vajon mindennek hátterében a relatíve „kemény brexit”, vagy pedig koronavírus-járvány negatív visszahatása húzódik-e.

A kormány állhatatosan ragaszkodik ahhoz, hogy az utóbbiról van szó, számos munkaadói szövetség viszont – megtámogatva ellenzéki pártok politikusaival – a szerintük átgondolatlanul keresztülvitt „extrém bexitben” látják a problémák okát, (így mindenekelőtt a külföldiek brit piacon történő munkavállalásának a megnehezítését emlegetik).

A Traditional Farm-fresh Turkey Association (TFTA), a pulykatenyésztők szövetsége például

“százszázalékosan” a szezonális uniós munkavállalók kizárását jelölte meg gondjai jelenlegi fő forrásának.

A kormány egyelőre cáfol. Grant Shapps közlekedési miniszter például pénteken „egyértelműen” a Covidot említette egy sajtónyilatkozatában „fő okként”.

Más vélemények szerint, meglehet, a pillanatnyi nehézségeket a járványhelyzet idézte elő, de a megoldáskeresésben viszont már a brexitfeltételek szűkítik be a mozgásteret. Megint mások kifejezetten Priti Patel belügyminiszter azon döntését okolják, amiben a tárcavezető – a kemény brexit sok hívének támogatását is élvezve – új bevándorlási szabályozást vezetett be, kizárva egyebek között az alacsony képzettségű munkavállalókat a brit munkaerőpiacról.

A Munkáspárt érthetően igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből. Keir Starmer pártelnök például részletesen szólt a BBC egyik hétvégi műsorában arról, hogy miközben az EU elhagyásáról már 2016-ben megszületett a döntés, "öt év sem volt elegendő a kormány számára, hogy felkészüljön a következményekre".

Cserébe, ugyanezen vita részeként Shapps közlekedési miniszter azzal érvelt, hogy a problémák a Covid okozta korábbi leállásokból származnak, és a kormány számára viszont éppen, hogy "döntési szabadságot" jelent, hogy az unióból kilépve immár saját belátása szerint hozhat intézkedéseket.

A Johnson-kormány egyelőre igyekszik finanszírozási és a jelek szerint ideiglenes szabályozási megoldásokat találni. Az előbbi beszédes példája, hogy – mint a brit sajtó kiemeli – Rishi Sunak pénzügyminiszter most már egy ideje „békeidőben példátlan” méretű költségvetési deficitet görget maga előtt.

Ami az ideiglenes munkavállalói engedélyek kiadását illeti, elemzők emlékeztetnek, hogy a szállítmányozás és a baromfitenyésztés és -feldolgozás távolról sem az egyetlen szektor, amelyik munkaerőhiánytól szenved. Sokan – egyebek mellett – ide sorolják például az egészségügyi ellátást is.

A Bloomberg szerint nem sokat könnyít Johnson helyzetén, hogy a Bank of England a múlt héten közzétett jelentésében a növekvő energia- (mindenekelőtt gáz-) árak miatt 4 százalékos inflációt valószínűsített a télre, ami azonban egyes szektorokban – mindenekelőtt az élelmiszer-ellátásban – lehet ennél magasabb is.

Másfelől viszont befejezett ténnyé vált, hogy a brexitért cserébe

beígért különleges brit–amerikai kereskedelmi megállapodás késik,

mivel a Biden-adminisztráció az északír-kérdés megoldásától teszi függővé együttműködését e téren.

Maga Johnson ennek ellenére igyekszik optimistának tűnni, és a közelmúltban tető alá hozott – franciák orra elől elhalászott – ausztrál tengeralattjáró-megállapodást hozza fel példaként a brexit igazolására. A brit kormányfő pénteken kedélyesen ki is jelentette: nem kell aggódni, „a karácsonyt megtartjuk”.

De a Bloomberg szerint akadnak olyan vélemények is, hogy főként egy esetleg hidegebb tél – amilyenre jócskán volt példa az utóbbi években – még akár általános népharaggá is fordíthatja a kormánnyal szembeni közhangulatot.

Címlapról ajánljuk
Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Március elsejétől kell alkalmazni Magyarországon az új idegenrendészeti szabályrendszert, amely január elején lépett hatályba. A törvény célja az, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek hazánkba, akik pedig itt vannak, azok ne vehessék el a magyarok munkáját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×