eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nédó Erika orvos átadja az oltási igazolást egy fiatalnak, miután beoltották a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. július 11-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Körkép: így áll a gyerekek koronavírus elleni oltása világszerte

A gyermekek oltását tekintve jóval megosztottabb a világ, mint a felnőttek vakcinázásának terén: jó néhány országban jogosultak már a 18 év alattiak is arra, hogy immunizálják őket, de van, ahol már három évtől kapható oltás.

Európában májusban engedélyezte az EMA a Pfizer vakcináját a tizenkét év fölötti korosztály számára: Magyarországon júniusban kezdődhetett meg a korosztály oltása. Június tizedike óta lehet a 12 év fölötti gyermekeket regisztrálni a vakcinára, amit a szülő tehet meg. Amint a regisztráció sikeres, szintén a szülő foglalhat közvetlenül oltópontra időpontot gyermekének.

A 12–15 éves korosztály oltása kizárólag a Pfizer Comirnaty nevet viselő oltásával lehetséges. A házi gyermekorvosok, amennyiben össze tudnak gyűjteni egy ampulla oltás felhasználásához elegendő, azaz hat oltandó gyermeket, szintén beadhatják a vakcinát. Közvetlenül iskolakezdés előtt az intézményekben is szerveztek tömeges oltást a korosztály számára.

A hivatalos koronavírus tájékoztató oldal szerint szeptember 9-ig a 12–18 éves korosztályban összesen 225 ezren vették fel oltásukat. A Portfolio szerint nagyjából 590 ezren tartoznak jelenleg ebbe a korcsoportba hazánkban, ami azt jelenti, hogy körülbelül 38 százalék vett fel legalább egy adag oltást, vagyis az érintett fiatalok 62 százaléka még teljesen védtelen a koronavírussal szemben.

Európai döntések

Dánia és Spanyolország az EMA-engedélyt követően gyors tempóban haladt, mindkét ország beoltotta már nagyjából az összes 12–15, illetve 12–19 évesét. Franciaországban a 12–17 évesek 66 százaléka kapott már egy oltást, 52 százalék pedig teljesen immunizálva van a BBC összefoglalója szerint.

Októberben a 18 év alatti franciákra is kiterjesztik a vakcinaigazolások használatát, azaz ez a korosztály sem mehet múzeumba, étterembe, plázába vagy moziba anélkül, hogy be lenne oltva.

Németország eredetileg a 12 év fölöttiek körében csak az alapbetegséggel rendelkezőket kezdte el oltani, de a delta térnyerésével augusztusban minden 12 év fölötti számára elérhetővé tették az oltást. Svédországban a 12–15 évesek közül jelenleg is azok vehetik fel a vakcinát, akiknek tüdőbetegsége, asztmája vagy egyéb, magas rizikót jelentő alapbetegsége van. Norvégiában a 12–15 évesek egy adagot kapnak jelenleg, az esetleges másodikról később döntenek, Nagy-Britannia szintén úgy döntött, hogy az ilyen korú gyermekeknek egy adag vakcinát kínál fel.

Észak-Amerika gyors volt

Elsőkként engedélyezte 12 év fölött az oltást Kanada és az Egyesült Államok, aminek köszönhetően Amerikában már júliusra megkapta a 12–17 évesek 42 százaléka legalább az első adagot, 32 százalék pedig már a három héttel később beadott másodikat is a Pfizer vagy a Moderna vakcinájából. A gyors tempót a delta is segítette diktálni: jelenleg 3,4-3,7-szer annyi gyermek kerül kórházba a variáns miatt, mint annak megjelenése előtt. Jó néhány amerikai iskola kötelezővé is tette a vakcina felvételét tanulói számára, még a tiltakozó szülői hangok ellenére is. Los Angelesben ezek az intézkedések 600 ezer gyermeket érintenek, míg New Yorkban a tanárok számára vált sok helyen kötelezővé az immunizáció.

A következő állomás az öt éven felüliek oltása lesz ősszel,

az ezzel kapcsolatos klinikai adatokat ebben a hónapban várják az amerikaiak. A fél év fölötti gyermekek oltásával kapcsolatosan is befutnak a várakozások szerint év vége előtt.

Kína óvodásokat is olt

A Sinovac vakcinája június óta elérhető három év fölöttiek számára Kínában: csak ez teszi lehetővé az ország számára, hogy elérhesse kitűzött célját, amely a lakosság 80 százalékának immunizálása az év végéig. Kína lakossága 1,4 milliárd fő, gyerekek oltása nélkül a cél irreális. Az oltás elméletileg önkéntesen felvehető, de helyi hatóságok már közölték: csak azok térhetnek vissza az iskolapadba, akiknek teljes családja két adaggal van beoltva. Ezt az oltást Chile is adja már hat év fölött, Dél-Afrikában pedig féléves kortól tesztelik.

India a felnőttekre koncentrál

A 253 millió fős tinédzserpopulációjával világelső India a helyi Zydus Cadila készítményét engedélyezte 12 év fölötti felhasználásra.

Ezt három adagban, tű nélküli módszerrel kell a bőrbe juttatni.

Az oltási kampány 12–17 év közti, súlyos alapbetegséggel rendelkezők körében ugyanakkor csak októberben indul majd a kormány tájékoztatása szerint, széles körben pedig csak akkor kezdik el alkalmazni a vakcinát, amikor év vége környékére sikerül a felnőttek oltását befejezni. Indiai adatok szerint a gyerekek 60 százaléka lehetett már kitéve a vírusnak a járványban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×