Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
313.58
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
A német légierő Airbus A400M szállítórepülőgépe felszáll a Hannover közelében fekvő wunstorfi légitámaszpontról 2021. augusztus 16-án. A német hadsereg el akarja kezdeni a német állampolgárok, helyi segítőik és családtagjaik kimenekítését Kabulból, miután előző nap tálib fegyveresek behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. A tálibok a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták és Asraf Gáni afgán elnök is elhagyta az országot.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Hauke-Christian Dittrich

Több érintett is cáfolja az ukrán gép tálib elrablását

Az ukránok csak "szemléltetni" akarták, hogy milyen nehéz a helyzet.

Mint az Infostart is hírül adta, az ukrán külügy beszámolt egy repülőgépről, amelyet a tálibok megkaparintottak Afganisztánban, és Iránba repültek vele.

Az eset azonban több érintett szerint sem történt meg - olvasható a Telex összefoglalójában -, Irán és az ukrán külügy ugyanis kisvártatva közölte, nem történt gépeltérítés vagy foglalás, csak egy félreértés, amely szerint az ukrán kormány az evakuálási nehézségeket akarta szemléltetni.

Első körben az iráni Polgári Légiközlekedési Szervezet adott ki közleményt az üggyel kapcsolatban, melyben tagadta, hogy ismeretlen fegyveresek elloptak és Iránba vittek egy gépet. Mint írták, egy ukrán gép valóban ment Iránba, ám ez csak feltankolt Mesedben, aztán repült is tovább Kijevbe. Később aztán Oleg Nikolenko, az ukrán külügy szóvivője is megszólalt, ő az RBC-Ukraine beszámolója szerint azt mondta, hogy sem Kabulban, sem máshol nincsenek eltérített ukrán gépek, az erről szóló beszámolók tévesek. Nikolenko azt is hozzátette, hogy minden evakuálásra szánt gép rendben hazatért, és három géppel eddig 256 embert tudtak kimenteni Afganisztánból.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×