Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Portóban 2021. május 8-án. A találkozó második munkanapjának középpontjában a koronavírus okozta világjárvány megfékezése, valamint az európai szociálpolitikai kérdések szerepelnek.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Violeta Santos Moura

Ursula von der Leyen: szégyenletes a magyar törvénytervezet

Az Európai Bizottság elnöke más ügyben tartott tájékoztatót, de reagált az iskolai szexuális felvilágosításra vonatkozó magyar törvénytervezetre. Később Angela Merkel német kancellár is reagált.

Az Európai Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy biztosítsa az európai uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartását, bárkik is legyenek azok, akárhol is éljenek az EU-n belül – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán, az iskolai szexuális felvilágosításra vonatkozó magyar törvénytervezetet kommentálva.

Más témájú sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva a bizottsági elnök kijelentette: a tervezet "szégyenletes", mert egyértelműen diszkriminatív: hátrányosan különböztet meg embereket a szexuális irányultságuk alapján. Ezáltal az alapvető uniós értékek megsértését is jelenti – tette hozzá.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU nem enged az olyan elvekből, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása.

"Olyan Európai Unióban hiszek, amely elfogadja a sokszínűséget (...), ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azt szerethetjük, akit csak akarunk" – fogalmazott.

Von der Leyen azt is elmondta: utasította a felelős biztosokat, hogy a törvény hatálybalépése előtt küldjenek levelet a magyar hatóságoknak, kifejezve az uniós bizottság jogi aggályait.

Merkel: helytelen a törvény

Helytelennek nevezte az iskolai szexuális felvilágosítással kapcsolatos új magyar jogszabályt Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben(Bundestag).

A kormányfő az azonnali kérdések és válaszok órájában a pártjától, a jobbközép Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) egy képviselője azon kérdésére, hogy támogatja-e a "Magyarország szuverenitását megtámadó" Európai Bizottság fellépését a törvény ügyében, elmondta, hogy helytelennek tartja a jogszabályt.

Kijelentette: "nem fér össze a politikáról alkotott elképzelésemmel, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát ugyan engedélyezik, de korlátozzák a felvilágosítást róla". Egy ilyen korlátozás összefüggésben áll "az oktatás szabadságával is, és hasonló ügyekkel, és olyasvalami, amit politikailag elutasítok" - fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

Mint mondta, az Európai Bizottság önállóan dönt az esetleges kötelezettszegési eljárásokról, "mindenesetre én határozottan bírálom ezt a törvényt".

Megjegyezte, hogy barátsággal viszonyul Magyarországhoz, de a "politikai nézeteltéréseket" megnevezi. "Egyébként Orbán Viktor nem olyan miniszterelnök, aki ne tenné meg ugyanezt a saját országáért" - mondta Angela Merkel.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×