Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
2019. szeptember 29-én Moszkvában készített kép Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőről és korrupcióellenes aktivistáról. Navalnijt 2020. augusztus 19-én eszméletlen állapotban, mérgezéssel vitték kórházba, miután az őt szállító repülőgép rendkívüli leszállást hajtott végre Omszkban. Az ellenzéki vezető állapota súlyos, lélegeztetőgépre kellett kötni.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Szakértő: lehet, hogy valaki a Kreml kedvében akart járni Navalnij megmérgezésével

Ellentmondóak az információk arról, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése kinek állt érdekében - vélekedett Bendarzsevszkíj Anton posztszovjet-szakértő. Hozzátette: az ellenzéki politikus a közelmúltban sikeresen kampányolt.

Az első német klinikai eredmények arra utalnak, hogy megmérgezhették Alekszej Navalnijt, az orosz ellenzék vezérét - közölték a berlini Charité egyetemi klinika orvosai. Közben kiderült, az omszki kórházban is elvégezték azokat a teszteket a politikuson, mint Berlinben, vizsgálták a kolinészteráz-gátlók jelenlétét a szervezetében, de az eredmények negatívak lettek.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő felidézte: Navalnijt arra hivatkozva nem adták ki napokig Németországnak, hogy nem stabil az állapota, de az orosz ellenzék álláspontja szerint azért ment sokáig a huzavona, mert meg akarták várni, hogy a méreg kiürüljön a szervezetéből, és ne legyen kimutatható.

Bendarzsevszkíj Anton elmondta: nem ritkák a mérgezéses esetek Oroszországban, legalább tucatnyi hasonló történt az elmúlt 20 évben. Két éve Pjotr Verzilov újságíró, aktivista, a Pussy Riot egyik vezetője lett mérgezés áldozata, hasonló tünetei voltak, mint Navalnijnak, s őt is Németországban kezelték. Emellett emlékezhetünk még Szergej Szkripal volt orosz hírszerző 2018-as vagy Alekszandr Litvinyenko volt nemzetbiztonsági tiszt 2006-os esetére. A Szkripal-ügy azért is nevezhető hasonlónak a mostanihoz, mert a Navanij vérében kimutatott komponensek benne vannak a novicsok idegméregben, amellyel az egykori kémet és lányát is megmérgezték Salisburyben. Ehhez szűk körnek, például a katonaságnak van hozzáférése, ezért is állítja az ellenzék, hogy a Kreml is kapcsolatban van a mérgezéssel – fejtette ki.

A posztszovjet-szakértő kiemelte: a tucatnyi eset közül

csak kettőben tudta bizonyítani a nyomozás, hogy közvetlen Kreml-kötődés áll fenn,

éppen Litvinyenko és Szkripal ügyében. A többi esetben nem tudták határozottan megállapítani a méreg komponenseit, ez alapján pedig azt sem lehetett egyértelműen bebizonyítani, hogy mérgezésről van szó.

Bendarzsevszkíj Anton közölte, ősszel kezdődnek Oroszországban a helyhatósági választások, ennek kapcsán Navalnij Szibériában járt kampánytúrán. Tavalyi kampánya Moszkvában sikeres volt. Most a közelgő választásokkal hozzák összefüggésbe azt, hogy kórházba került.

Egyértelműen nem lehet bizonyítani az ügyet, de nem is feltétlenül Moszkva a megrendelője a mérgezésnek,

lehet, hogy az egyes nemzetbiztonsági szervek a Kreml kedvében járva kellemetlen helyzetbe hozzák az ellenzék vezetőjét – vélekedett a szakértő. Hozzátette: nehéz közvetlenül vádolni bárkit, de tény, hogy nem tudni még egy olyan ország, ahol ennyi politikai mérgezés történt volna, mint Oroszországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×