A koronavírus miatt kialakult, és a hasonló helyzetekben sajnálatosan rendre felszínre kerülnek az egészségügyi rendszerek gyengeségei is, ugyanakkor pozitív vonatkozása lehet, hogy a kormányzatok ráeszmélnek arra, hogy a sürgősségi helyzetek miatt fel kell javítani számos helyen az ellátást – fogalmazott Magas István az InfoRádinak nyilatkozva, megismételve: „ez a jó vonzata”.

A gazdasági hatásokat illetően pedig régóta tudott, hogy az ehhez hasonló, jelentős külső sokkok nagy mértékben vissza tudják vetni a keresletet, nemcsak az ijedség okán, hanem mert valóban elakadnak az ellátási láncok fizikai és várakozási értelemben, ami azt jelenti, hogy „én most nem fogok rendelni, mert tudom, hogy sok probléma lesz, és raktárkészletre senki nem akar bepakolni”, magyarázta a Corvinus Egyetem professzora.

Összegezve, a dolog pozitív folyománya, hogy az emberiség végre ráébred arra, hogy változatlanul biológiai lény, a természettudományoknak, főként az élettudományoknak a szerepe pedig rettentően fontos. Ezen felül pedig, ahogy növekszik a nyomás, talán átfordulhat a gyógyszergyárak, a kormányok esetében a gondolkodásmód, hogy

érdemes az egészségügyre pénzt áldozni,

tette hozzá a szakember.

A koronavírus fokozza a korábbi bajokat

Magas István professzor arra is kitért, hogy Olaszországban, amelyet egyébként is időről időre kisebb-nagyobb megszorítások, valamint belpolitikai válságok jellemzik, a koronavírus miatt, a konjunktúrát illetően egyértelműen negatív hatásokkal kell számolni már akár rövid távon is, hiszen a különböző ágazatok szorosan összekapcsolódnak, például az autóipar az acélgyártással, a közlekedéssel, a biztosítókkal, a pénzügyekkel, és

ha az egyikben gond van, viszonylag hamar megérezi a többi is.

Tehát az olasz gazdaság számára semmiképp nem jó jel a most kialakult helyzet, amely csak tovább fokozza a korábbi bajokat, amelyek a közpénzügyek körül régóta látszódtak, és azt, hogy a kormányzat képtelen egybetartani és folyamatosan életben tartani a konjunktúrát. A számtalan kormányváltozás bizonytalanságot és kiábrándulást eredményezett, amit a külső országok szempontjából a kivárás jellemez, magyarázta.

A szakember szerint maga

a turizmusban nyugodtan lehet 20-40 százalékos visszaeséssel számolni,

ráadásul ilyen esetben az üzletek is kiürülnek. És egészen bizonyos, ha csak a közlekedést nézzük, repülőterek, légitársaságok, azok kiszolgálói, taxitársaságok, mindenki érintett lesz, aminek van egy részben eltolt, részben kumulatív hatása is, ami azt jelenti, hogy még egy számmal, esetleg 1,1-gyel, vagy 1,2-vel meg kell szorozni azt a negatív hatást, amit közvetlenül a turizmus elszenved.

Ugyanakkor Kína szorongatott helyzete – és annak a globális gazdaságra gyakorolt hatása is – lefelé mutató kockázat. Mindenki kivárásra játszik, visszafog a megrendelésekből. És az sem véletlen, hogy a kínai jegybank lazító politikát hirdetett, és azt kommunikálva, hogy hogy a pénz és a hiteloldali korlát jelenleg nem számít, sugallván, hogy nincs is akkora nagy baj. Ennek mértéke azonban jelenleg nem meghatározható, és főként nem a terjedési sebessége. És ez a legnagyobb probléma, emelte ki a Corvinus Egyetem professzora, hogy nem tudni, hogy melyik kalkulációnak lehet hitelt adni azt illetően, hogy milyen gyorsan fékezhető meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!