Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Sebastian Kurz kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) listavezetője választási kampányrendezvényre érkezik Bécsben 2019. szeptember 28-án, az előrehozott parlamenti választásokat megelőző napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Az Osztrák Néppárt végzett az élen a szociáldemokraták és a Szabadságpárt előtt

A konzervatív ÖVP fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon Ausztriában, az első előrejelzések szerint a szavazatok 37,1 százalékát szerezte meg.

Az ARGE Wahlen közvélemény-kutató intézetnek az APA osztrák hírügynökség számára készített becslése szerint a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 22,5 százalékkal, míg a harmadik a szavazatok 16,7 százalékával a Néppárttól jobbra álló, vele koalícióban kormányzó, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett.

  • Az előrejelzések szerint visszakerült a parlamentbe és egyben a negyedik legerősebb párt lett a voksok 13,1 százalékával a Zöldek pártja.
  • A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt 7,8 százalékot szerzett.
  • A Zöldekből korábban kivált JETZT (MOST) párt mindössze 1,8 százalékot kapott, és ezzel kiesett a 183 fős törvényhozásból.

A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt.

Preferenciaszavazatok

A szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a nemzeti tanácsnak 183 tagját választják meg. A szavazóhelyiségek általában 7-től 17 óráig tartanak nyitva, de ez tartományonként eltérő lehet.

A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben (a szavazat csak akkor érvényes, ha a politikusok a szavazó által megjelölt párt tagjai).

Országosan a pártra leadott szavazatok hét, tartományi szinten tíz, helyi szinten pedig 14 százaléka szükséges ahhoz, hogy a jelölt előbbre jusson a pártlistán.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×