Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, a Likud párt vezetőjének óriásplakátját viszik támogatói Jeruzsálemben 2019. szeptember 13-án. Izraelben szeptember 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást, miután az áprilisi választások után Benjámin Netanjahu nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael választ, 6,4 millió szavazót várnak az urnákhoz

Azért tartanak előrehozott parlamenti választást Izraelben, mert fél évvel ezelőtt a miniszterelnök pártja, a jobboldali-konzervatív Likud győzött ugyan a választásokon, de nem sikerült kormányképes többséget szereznie.

Az áprilisi választások után kialakult patthelyzet lényege, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet, de nem is adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását.

A 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Benjámin Netanjahu továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint Beni Ganz Kék-fehér nevű ellenzéki centrista pártja fej-fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likuddal, de a jobboldali blokk valamivel megelőzi az ellenzéket.

A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány nappal ezelőtt Benjámin Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az április választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében.

Netanjahunak a gyors kormányalakításhoz legalább hatvanegy parlamenti helyre lesz szüksége a százhúsz tagú kneszetben.

Ha nem sikerül megszereznie a hatvanegy támogató mandátumot, akkor ismét patthelyzet születhet, és sem Netanjahu, sem Ganz nem lesz képes kormányt alakítani.

A választások tisztaságát háromezer felügyelő ellenőrzi, és közel tizenkilencezer rendőr fog járőrözni. Az országban 6 millió 394 ezer 30 választópolgár szavazhat 10 ezer 788 választási urnánál huszonkét párt képviselőire, de utóbbiak közül a felmérések szerint csak tíznek van reális esélye átjutni a 3,25 százalékos bejutási küszöbön.

Az izraeli tévécsatornák este tízkor - közép-európai idő szerint kilenckor - kezdik meg az első - még csak a közvélemény-kutatók kiválasztott urnáinál megjósolt - eredmények közlését. Ha szoros lesz az eredmény, akkor csak másnap hajnalban vagy - a számlálás elhúzódása esetén - még később tudják bejelenteni a valódi, összeszámolt szavazatok alapján az új kneszetbe bejutott pártok nevét és mandátumaik számát.

Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány, a legutóbbi, áprilisi választásokon a jogosultak közel 68,5 százaléka voksolt.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb az AfD árnyéka – szakértő a német belpolitikai „válságról”

Egyre nagyobb az AfD árnyéka – szakértő a német belpolitikai „válságról”

A CDU/CSU Bundestag-frakcióvezető meggondolatlan lépése miatt kénytelen volt átalakítani a szövetségi kormányát Friedrich Merz kancellár. Közben az őszi tartományi parlamenti választások előtt nő az AfD előnye a kormánypárttal szemben. A németországi belpolitikai helyzetről beszélt a Mathias Corvinus Collegium Magyar Német Intézetének kutatási vezetője, Dobrowiecki Péter az InfoRádióban.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×