eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Brexit - esélylatolgatások a szavazás előtt

Továbbra sem fogadja el a legnagyobb észak-írországi párt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, így a kormányzó Konzervatív Pártnak elvileg nem lehet többsége a kedd esti, alsóházi szavazáson.

Londoni elemzői vélemények szerint a megállapodás leszavazása esetén immár 50 százalékra tehető a tárgyalási folyamat meghosszabbításának esélye.

Ez azt jelentené, hogy a brit EU-tagság nem szűnne meg a március végén esedékes időpontban.

Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője keddi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy történelmi nap a keddi, csak rossz okokból. Foster szerint a párt által leginkább elvetett elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás "mérgező hatású", így a DUP a szavazáson a kilépési megállapodás ellen voksol.

A Konzervatív Párt a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választások óta kisebbségben kormányoz, és csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. Az északír protestáns britpárti erő azonban a kezdetektől elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást, és Arlene Foster keddi Twitter-bejegyzésében megerősítette, hogy a DUP nem szavazza meg az egyezményt.

Elfogadhatatlannak tartják

Az 585 oldalas kilépési megállapodás részét képező tartalékmechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés felújítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. A kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexit-tábora és a DUP ezt a megoldást mereven elutasítja.

Fő érvük az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a tartalékmegoldás érvényben tarthatóságának maximális időtartamára,

és így az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Előrehozott választást fognak követelni

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja a kilépési megállapodás alsóházi leszavazása esetén újabb előrehozott választások kiírását fogja követelni. Corbyn szerint Theresa May miniszterelnök rossz megállapodást kötött az EU-val, és csak magát okolhatja a brexittárgyalásokkal "elpocsékolt két évért".

Corbyn már korábban

kilátásba helyezte, hogy a megállapodás leszavazása esetén a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen,

ennek időpontját azonban nem jelölte meg, csak annyit mondott, hogy a lépés "hamarosan" várható.

Az esetleges bizalmatlansági indítvány sikere nem vehető biztosra a brexit-megállapodás jelentős arányú elvetése esetén sem, mivel a tory brexit-tábor és a DUP is jelezte, hogy egy ilyen kezdeményezés esetén felsorakoznának a kormány mögött.

Több forgatókönyv is van: 25 és 50 százalékos esélyek

Londoni elemzői vélemények szerint a brexit-egyezmény alsóházi elutasítása esetén az alapeseti forgatókönyv az lenne, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, a Capital Economics keddi helyzetértékelésében közölte: azt sem tartja kizártnak, hogy ebben az esetben Theresa Mayt a kabinet lemondásra kényszeríti, és

a kormány élére egy brexitpárti új vezető kerül, akinek "nem okozna problémát" a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból, akár a parlament ezzel ellentétes szándékát is figyelmen kívül hagyva.

A cég elemzői ennek a forgatókönyvnek 25 százalékos valószínűséget adtak.

A Capital Economics szakértői szerint ugyanakkor egyre valószínűbb a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott tárgyalási időszak kiterjesztése és a kilépési folyamat eltolódása egy "puhább" brexitváltozat felé. Az elemzők szerint ennek az esélye most már eléri az 50 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×