eur:
393.75
usd:
365.31
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Fegyveresek és a választási bizottság tagjai viszik a szavazóurnákat egy dakkai iskolában kialakított szavazóhelyiségbe 2018. december 29-én, egy nappal a bangladesi parlamenti választások előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Monirul Alam

Kettős emberöléssel indult a választás Bangladesben

Sajnos nem ritka esemény ez az ország 1971-ben történt függetlenné válása óta. 700 ezer katona és rendőr igyekszik úrrá lenni a helyzeten.

Parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel Bangladesben. A választásokkal összefüggésben megöltek két embert az országban.

A legutóbbi, 2014. január 5-én tartott voksolás a legvéresebb volt azóta, hogy az ország 1971-ben elnyerte függetlenségét: akkor legalább huszonhatan haltak meg erőszakcselekményekben.

A mostani választás rendjének biztosítására a kormány 700 ezer katonát és rendőrt vezényelt ki. A szavazásra jogosultak száma 104 millió.

Vasárnap 299 parlamenti hely sorsa dőlhet el, ezekre 1861 jelölt pályázik, köztük pártoktól függetlenek. További 50 helyet a törvényhozásban képviselőnőknek tartanak fenn, de őket nem közvetlenül választja meg a nép, hanem majd a parlamentbe bejutott honatyák döntenek személyükről.

A legutóbbi választást Sejk Haszina Vazed kormányfő Avami Ligája (AL) és szövetségesei nyerték meg. Most Sejk Haszina Vazed kormányfő és a liga legfőbb ellenfele egy olyan pártszövetség, amelynek vezető ereje a bebörtönzött Haleda Zia volt kormányfő vezette Bangladesi Nemzeti Párt. Az ellenzéki pártszövetség azzal vádolja a kormányt, hogy tekintélyelvű, és antidemokratikus módszerekkel irányítja az országot. Ziát azért ítélték öt évi börtönbüntetésre, mert kormányfőként elsikkasztotta azt a pénzt, amelyből egy árvaházat kellett volna létrehozni.

A választásokkal összefüggő emberölések még a szavazás megkezdődése előtt történtek. Az első esetben azért halt meg valaki, mert tettleges összetűzésbe keveredett a kormányt, illetve az ellenzéket támogatók egy-egy csoportja. A második esetben rendőrök lőttek le éjszaka egy ellenzéki aktivistát, aki állítólag többedmagával szavazócédulákat akart ellopni egy szavazóhelyiségből.

Kongó is választ

A Kongói Demokratikus Köztársaságban megkezdődtek vasárnap reggel a régóta halogatott elnök-, parlamenti és tartományi választások, amelyek jó esetben meghozhatják az országban az első békés és demokratikus hatalomátadást.

A már két éve esedékes, eredetileg december 23-ra kiírt választásokat december 20-án 30-ára halasztották. A központi választási bizottság (Céni) viszont bejelentette: Beni és Butembo, valamint a nyugati Yumbi városok mintegy 1,2 millió lakosa legkorábban márciusig nem fog tud szavazni az ottani ebolajárvány és a fegyveres erőszak miatt. Hírügynökségek szerint e területek Joseph Kabila elnök ellenzékének fellegvárai, és helyi politikusok úgy értékelik: a Céni döntésének célja, hogy Kabila kegyelt utódja, az Európai Unió által szankciókkal sújtott Emmanuel Ramazani Shadary volt belügyminiszter javára dőljön el a szavazás. Sokan mások is bírálták a döntést, mert szerintük hiteltelenné teszi a választásokat. Ezzel összefüggésben lehet számítani erőszakcselekményekre a szavazás napján az AP hírügynökség szerint.

Shadary két fő ellenfele Martin Fayulu és Felix Tshisekedi.

A szavazásra jogosult 40 millió ember az ország történetében most először voksol elektronikus szavazógépek segítségével, ami miatt az ellenzék attól tart, hogy a hatalom manipulálni tudja az eredményt. Egyes választási megfigyelők arra panaszkodtak ezenkívül, hogy az eljáráshoz szükséges dokumentumok nem jutottak el egyes szavazókörzetekbe. Ez a körülmény nem váratlan, mert a választási bizottság napokkal ezelőtt közölte, hogy nem tud elegendő szavazólapot biztosítani a fővárosban, Kinshasában és az azonos nevű tartományban, mert egy héttel korábban tűz pusztított a hivatal egyik fővárosi raktárában, és több ezer szavazógép megsemmisült.

Az Európai Unió két évvel ezelőtt szankciókat vezetett be 14 kongói tisztségviselő - köztük Shadary - ellen a választások megrendezésének akadályozása és az emberi jogok ehhez kapcsolódó megsértése miatt. Nem léphetnek be az unió területére, és befagyasztották az EU területén fellelhető vagyonukat. Az unió most december 10-én meghosszabbította ezeket a szankciókat. Shadary esetében az unió azzal indokolta a hosszabbítást, hogy "részt vett komoly emberjogsértésnek számító cselekmények kitervelésében, irányításában és végrehajtásában".

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×