A 2013 és 2017 közötti időszak sétagalopp volt Angela Merkel számára ahhoz képest, ami most vár rá - fogalmazott a műsorban Kiss J. László.

"A parlamenti mandátumokban 80 százalékos többsége volt, és az ellenzék sem jelentett igazi alternatívát a nagy kérdésekben - talán csak a Baloldali Párt, a Die Linke egy-két kérdésben."

A német kancellárnak valószínűleg meg kell alakítania az úgynevezett Jamaica-koalíciót, vagyis be kell vennie a kormányzásba azokat a pártokat, amelyek színei a jamaikai zászlóét idézik - tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

"A fekete a CDU/CSU-t jelenti, a sárga a szabaddemokratákat (FDP), a zöldeket pedig a zöld szín. Itt rendkívül nehéz a helyzet, ugyanis a zöldek és az FDP között is nagyon sok a különbség, és a CSU és a zöldek között is. Nagyon sok belpolitikai probléma lesz, ami leköti majd Merkel energiáit, és közvetítenie kell ezen pártok között."

A Zöldek például 2030-tól nem engedélyeznék a belső égésű motorok gyártását, ami a reménybeli koalíció többi pártja szerint összeomlasztaná a német gazdaságot

- mutatott rá a szakértő egy véleménykülönbségre, ami valóban csak egy a sok közül.

"A klímapolitikában például az FDP elfogadja elfogadja a klímacélokat, de azt piacgazdasági eszközökkel akarja elérni azokat. A zöldek viszont ideológiai-politikai beavatkozás útján".

Az Európa-politikában is van problémás pont: az FDP ugyanis euroszkeptikus pártnak számít Brüsszelből és Párizsból nézve. Emmanuel Macron az eurózóna újraalapításáról fog nyilatkozatot tenni. Az FDP már bejelentette, hogy ezt nem támogatja. Az AfD pedig nem Európa-ellenes, hanem Európa-kritikus, az európai állam és a központosítás ellen lépnek fel."

A Jamaica-koalíció fenntartása tehát rendkívül igényes lesz és szűkíteni fogja Angela Merkel német kancellára belpolitikai mozgásterét - mondta a szakértő.

Minden hónap fontos lenne

Lehet, hogy az új német kormány csak a jövő év elején tud megalakulni, pedig az idő sürget - hangsúlyozta Kiss J. László, aki szerint az egész Európai Unió megérezné, ha Németország sokáig teljes jogkörű kormány nélkül maradna.

Kifejtette: a kisebbségi kormányzás és az új választás kiírása nem lenne megoldás.

"A kisebbségi kormányzás a német politikai kultúrában ismeretlen.

Németországban a stabilitási kultúrának volt tradíciója (stabilitás a valutapolitikában és a monetáris politikában). Kívülről támogatni egy kormányt - ez olyan dolog, amit egy olyan nagyhatalom, amilyen az EU legnagyobb gazdasági hatalma, nem engedhet meg magának. Tehát Belgiumban lehet kormány nélkül maradni, de Németországban nem. Az új választás felmerült, de sajátos módon épp a belügyminiszter, Thomas de Maiziere mondta azt, hogy

ha rövid időn belül még egy választás lenne, az AfD (Alternatíva Németországnak) még több szavazatot kapna."

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az idő sürgeti Angela Merkelt, mert ha sokáig nincs német kormány, azt az EU is megérzi.

"Az idő sürget, azt is mondhatnám, hogy Európa sürget. A 2008-as pénzügyi válság és a Brexit után az Európai Unióban is vannak el nem végzett feladatok.

Egy döntésképes, felelősségteljes Németországra van szükség. Olyanra, amely új tartalommal új kompromisszumokra is kész."

Október 24. a határidő

Az új, több mint 600 fős Bundestagnak az alkotmány szerint egy hónapon belül, tehát október 24-ig kell megalakulnia, és korábban a kormánynak is elég volt ennyi idő, most azonban a koalíciós pártok véleménykülönbségei miatt lehet, hogy Németországnak csak jövőre lesz kormánya, és a mostani addig törvényalkotási jog nélkül, ügyvezető kabinetként irányítja az országot - mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.