eur:
392.94
usd:
366.85
bux:
66164.92
2024. április 25. csütörtök Márk

Új fejezet a kolumbiai béketárgyalásokban

Bejelentette a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillacsoporttal folytatandó béketárgyalások új fejezetét Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, miután a vasárnapi népszavazáson a voksolók hajszálnyi többsége elutasította a kormány és a gerillacsoport között korábban aláírt békeszerződést.

Santos hétfőn este tudatta, hogy ezúttal is Humberto de la Calle fogja vezetni a kormány tárgyaló delegációját. De la Calle a referendum eredményének tükrében korábban felajánlotta a lemondását.

A kolumbia elnök közölte: felkérte a főtárgyalót, hogy lásson hozzá azoknak a fontos kérdéseknek a megvitatásához, amelyek szükségesek minden kolumbiai álmának beteljesüléséhez: a FARC-kal vívott háború lezárásához.

A Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető is megerősítette korábban, hogy a referendum eredménye nem azt jelenti, hogy a békére tett erőfeszítések feleslegessé válnak. A gerillavezér nyomatékosította azt is, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, de eltökélt marad a béke elérésében.

A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 220 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó, szeptember 26-án megkötött békeszerződést, amelyet négy évnyi, Havannában folytatott tárgyalássorozat előzött meg. A "nem" és az "igen" szavazatok között mintegy 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára.

A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a "lehető legszélesebb legitimitást" biztosítsa a már aláírt egyezménynek.

A békeszerződés ellenzői - Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön - úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

Uribe egyebek közt azt követeli, hogy a gerillákat jogi úton vonják felelősségre, és ne tudjanak a politikába belépni. A nagy befolyással rendelkező volt elnök hétfőn kijelentette: "Teljes mértékben hajlandóak vagyunk a párbeszédre. De megvan a hajlandóság a kormány részéről is, hogy figyelemmel hallgasson, és változtasson (a békemegállapodáson)?"

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×