eur:
394.33
usd:
370.17
bux:
0
2024. április 23. kedd Béla

Mi fog történni most Ukrajnában?

A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai aláírták csütörtökön Minszkben a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A "Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag" nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki a szerda este óta csütörtök reggelig tartó, 16 órás tárgyalások során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

Vlagyimir Putyin a maratoni megbeszélések után tartott minszki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. Helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás - közölte a sajtóval.

Petro Porosenko ukrán államfő hangsúlyozta, hogy az intézkedéscsomag nem biztosít autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a dokumentum értelmében Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és ez év végéig tart.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

A dokumentum értelmében az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. A megállapodás szerint a felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaik kicserélését. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Vlagyimir Putyin azt mondta, Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. "Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin újságíróknak. Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Petro Porosenko bejelentette, hogy az orosz féllel megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

A német külügyminiszter szerint a Minszkben elért megállapodás nem jelent áttörést az ukrajnai békéért folytatott erőfeszítésekben, hanem olyan előrelépést, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet. Frank-Walter Steinmeier, aki részt vett a minszki tárgyalásokon, úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna"

"De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni" - mondta. Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A minszki tárgyalások miatt a tervezettnél két órával később kezdődik az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozója - közölte az egyik internetes közösségi oldalon Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Amerikai katonák mehetnek Ukrajnába, Oroszország atomháborúval fenyegetőzik - Híreink az ukrajnai frontvonalakról kedden

Amerikai katonák mehetnek Ukrajnába, Oroszország atomháborúval fenyegetőzik - Híreink az ukrajnai frontvonalakról kedden

Telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök a készülő, 61 milliárd dolláros amerikai fegyvertámogatási csomagról. Az amerikai kormány mérlegeli annak lehetőségét, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába, tanácsadói szerepkörben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy konferencián azt mondta: megugrott a közvetlen összecsapás lehetősége Oroszország és a Nyugat közt, amely atomháborúhoz is vezethet. Közben az orosz haderő növeli a nyomást Csasziv Jaron, illetve az Avgyijivkától keletra található védvonalakon. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×