"Egyértelmű, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van. Ez számunkra is nagyon sok előnnyel jár, és részt is veszünk például a romaintegráció stratégiájában, a bővítési folyamatban vagy sok más dologban" - hangsúlyozta a diplomáciai tárca vezetője arra a riporteri felvetésre, hogy a kormánypártban "ellenségként" jelölik meg Brüsszelt.

"Az Európai Unió egyáltalán nem ellenség, talán csak egyeseknek, illetve egyes kérdésekben ellenfél, de a felmérések is azt mutatják, hogy a Európai Unió támogatottsága nagyon jelentős a közvélemény körében" - mondta Martonyi, hozzátéve, "Magyarországon senki nem tagadja, kivéve egy kis szélsőjobboldali párt, hogy Magyarország helye az Európai Unóban van".

A francia közszolgálati rádiónak a budapesti Francia Intézetből élőben jelentkező Tous des Européens című kétórás aktuálpolitikai és kulturális kérdésekkel foglalkozó magazinműsorában a külügyminiszter mintegy negyedórában franciául válaszolt Jean-Marie Colombani vezető újságíró, a Le Monde című napilap korábbi főszerkesztője és Hélene Jouan, a France Inter hírműsorai főszerkesztőjének kérdéseire.

Martonyi az interjúban "félreértésnek" tartotta, hogy Orbán Viktor szavait úgy értelmezik, mintha a miniszterelnök az Európai Uniót ellenfeleként jelölné meg. "Õ pont az ellentétét állítja. A miniszterelnök többször is kijelentette, hogy Brüsszel nem Moszkva. Vagyis nem összehasonlításról van szó, hanem inkább távolságtartás Moszkva és Brüsszel között" - mutatott rá a külügyminiszter. Emlékeztetett Orbán azon szavaira, miszerint Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista. "Nem tagadjuk a szerződésekben is kimondott egyre mélyebb integrációt, de azt mondjuk, hogy szükség van egyfajta egyensúlyra, finomabb és pontosabb megosztásra egyrészt a nemzeti hatáskörök, másrészt az európai kompetenciák között" - hangoztatta Martonyi.

A diplomáciai vezetője "nagyon fontosnak" nevezte, hogy az elmúlt három évben Magyarországon "az alapszabadságjogok soha nem sérültek". Elismerte, hogy "voltak nézeteltérések bizonyos törvényeket illetően", de - mint emlékezetett rá - azokat a magyar törvényhozás az Európai Bizottság vagy az Alkotmánybíróság ajánlásainak megfelelően módosította, illetve párbeszédet folytatott a Velencei Bizottsággal is.

Martonyi elmondta, hogy a kormány "kíméletlen harcot" folytat a Jobbik ellen. "Több, mint ellenfélnek" - válaszolta a külügyminiszter arra a kérdésére, hogy a miniszterelnök ellenfélnek tekint-e a szélsőjobboldalt. Ennek jele szerinte az, hogy az elmúlt három évben több olyan beszéd is elhangzott a Jobbik részéről, amellyel "bizony szempontból kizárta magát a politikai közösségből". Ugyanakkor fontosnak tartotta azt, hogy ennek a pártnak is megvan "a szűk helye" a magyar választási rendszerben. Véleménye szerint a Jobbik a jövőben nem fogja tudni növelni a szerepét a parlamentben.

Az október 23-i demonstrációk kapcsán a külügyminiszter megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, nagyon sok a bizonytalan választó, a "kormánynak jelenleg nagyon jelentős a támogatottsága".

Arra a riporteri feltevésre, miszerint az európai politikai kultúra elsajátítása helyett Magyarország inkább a posztkommunizmusban él, Martonyi így válaszolt: "nem osztom ezt azt álláspontot, vannak előítéletek és mindenféle vádaskodások, és nagyon nehéz folyamatosan védekezni".

A választási törvény véleménye szerint az alapjait illetően nem változott meg lényegesen, hiszen továbbra is egyaránt alkalmazza a többségi és az arányos rendszert. Ugyanakkor elismerte, hogy "a baloldalnak mindenképpen szüksége lesz az összefogásra, ez így van, nem is tagadjuk".

"De a baloldal korábban is mindig egységes volt, most is ugyanezt kellene megtennie ... Minden jelenleg folyó vita ellenére, amely most a legfőbb téma Budapesten, meg vagyok győződve arról, hogy a választásokon csak egy baloldali jelölt lesz minden egyes választókerületben" - mondta a külügyminiszter.