A minisztérium képviselője beszámolt arról, hogy dél-koreaiak nem léphettek be a keszongi ipari komplexumba, és az ott tartózkodó dél-koreaiak nem hagyhatták el azt. Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.

Előzőleg a szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik.

Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot.

A keszongi gazdasági övezet - amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre - észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.

Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden reggel pedig azt jelentette be, hogy újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, amelyeket áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használ majd. Az ország atomenergia-ügynökségének szóvivője kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.

Az Egyesült Államok ismételten felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül riasztónak minősítette, hogy Phenjan újra akarja indítani plutóniumot előállító reaktorát.

John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem fogadja el Észak-Korea nukleáris hatalommá válását. Az amerikai diplomácia vezetője "provokatívnak, veszélyesnek és meggondolatlannak" nevezte a phenjani vezetés retorikáját és kijelentette, hogy a 2007-ben bezárt jongbjoni reaktor újraindításával Észak-Korea megsértené nemzetközi kötelezettségeit. Kerry hangsúlyozta, hogy Washington megvédi szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt.

A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium egyaránt értésre adta, hogy komolyan veszi az észak-koreai fenyegetéseket, annak ellenére is, hogy azokat eddig még sohasem váltották valóra.

A külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy Phenjan a nukleáris erőmű újraindításával megsérti nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította Oroszországot és Kínát: vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy Észak-Korea változtasson politikáján.

2010 májusában a mostanihoz hasonló feszültség jellemezte a két Korea kapcsolatait. Észak-Koreában akkor még a 2011 decemberében meghalt Kim Dzsong Il, a mostani vezető Kim Dzsong Un apja volt hatalmon. Phenjan akkoriban szintén hasonló lépéseket tett, így a többi között kiutasította Keszong ipari komplexumában dolgozó dél-koreai személyzetet.