Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
315.72
bux:
143466.09
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Hol a legkevésbé szabad a sajtó?

A Gallup 133 országra kiterjedő vizsgálata szerint világszerte a megkérdezettek 65 százaléka tartja szabadnak a médiát saját hazájában. A szabad médiára vonatkozó percepció Finnországban a legmagasabb, míg Fehéroroszországban a legalacsonyabb. Magyarországon tavaly tízből heten minősítették szabadnak a sajtót - derül ki az ELTE TÁTK hírleveléből.

A napokban hozta nyilvánosságra 2011 februárja és decembere között elvégzett kutatásának eredményeit a Gallup arról, az egyes országokban mennyire érzik szabadnak a helyi sajtót a megkérdezettek. A 133 országban készített felmérés szerint a válaszadók 65 százaléka gondolja szabadnak saját hazájában a médiát. Ez az érték minimális csökkenést jelent a 2010-es évre vonatkozó azonos felméréshez képest, amely 67 százalékos eredményt mutatott. A frissebb kutatás szerint a finnek érzik leginkább (97 százalék) szabadnak saját sajtójukat, míg a Fehéroroszországban élők a legkevésbé (23 százalék).

A Gallup eredményei szerint határozottan kimutathatóak azok a régiók, ahol a helyiek kevésbé látják szabadnak a sajtót. Ezek többnyire a volt Szovjetunió, a Közel-Kelet és a Szahara alatti afrikai régióból kerülnek ki. 11 országban tízből kevesebb, mint 4 válaszadó vélte szabadnak a sajtót saját hazájában. Ezek között szerepel Gabon, Örményország, Angola, Mauritánia, Zimbabwe, Csád, a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, valamint a palesztin területek is. Független médiaszakértők, mint a Freedom House vagy a Reporters Without Borders ugyanezen államok médiaszerveit minősítik a legkevésbé szabadnak.

Néhány kivétellel Ázsia, Európa és Észak-Amerika országai közül kerülnek ki azok a régiók, ahol a helyiek a legszabadabbnak érzik nemzeti sajtójukat. Tízből legalább kilenc válaszadó szerint szabad a média Finnország mellett Hollandiában, Ausztráliában, Németországban, Svédországban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon, Írországban és Dániában. Az egyetlen nem nyugati ország ebben a körben Ghána, ahol a helyiek 93 százaléka gondolja szabadnak a helyi sajtót. Az afrikai országot is beleértve a Freedom House ugyanezen országokat tekinti a legszabadabb médiarendszerűnek.

A Gallup kutatása szerint a magyar válaszadók 70 százalékos arányban minősítették szabadnak a hazai sajtót. A megkérdezettek 23 százaléka szerint nem szabad a magyar sajtó, 7 százalék pedig nem kívánt válaszolni. A Freedom House Magyarországra a szabad besorolást alkalmazza.

A Gallup felmérésében rámutat, az állampolgári percepciók a legtöbb vizsgált országban egybeesnek a független szakértők véleményével, amelyek a politikai, jogi, gazdasági környezet értékelése alapján minősítik a nemzeti sajtó rendszerét szabadnak, részben szabadnak vagy nem szabadnak. Néhány országban mutatkozik csak eltérés a fogyasztói és szakértői vélemények között: Botswana, Kambodzsa, Hongkong, Indonézia, Kuvait és Libéria állampolgárai több mint 80 százalékos arányban gondolják szabadnak a nemzeti sajtót, de ezen országok médiarendszerét a Freedom House nem minősíti teljesen szabadnak.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×