Bár a jelöltek listája titkos, a szakértők biztosak benne, hogy a győztest a Tunézia, Egyiptom és Líbia történelmén komoly nyomot hagyó, illetve a szíriai, jemeni és bahreini rezsimet megingató "arab tavasz" szereplői között kell keresni.

"Nem mondhatom, hogy túl nehéz idén" győztest találni - mondta a Nobel-bizottság elnöke, Thorbjoern Jagland. Jagland nem riadt vissza a felzúdulástól 2009-ben, amikor Barack Obamának ítélte oda a rangos kitüntetést, valamint 2010-ben, amikor Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzékit nevezte meg győztesként. Megfigyelők szerint azonban a 241 szervezet és egyén nevét tartalmazó listáról kikerülő idei győztes nagyobb támogatottságot kap majd a közvéleményben elődeinél.

"Az idei év legnépszerűbb témája az arab tavasz" - magyarázta Kristian Berg Harpviken, egy oslói kutatóintézet igazgatója. "A jelenlegi bizottság egyértelműen jelezte, hogy az aktuális eseményekhez közeli, és a politikai fejleményekre hatással levő jelöltet akar díjazni" - tette hozzá.

A pénteken kihirdetendő Nobel-díj esélyesei között több nő is van. A kitüntetés 110 éves történetében eddig mindössze 12 nő nyerte el a békedíjat, legutóbb a nemrég elhunyt Vangari Maathai kenyai környezetvédő 2004-ben. Az idei női jelöltek között az "arab tavasz" ismert alakjai mellett afganisztáni és orosz emberjogi aktivisták is feltűnnek.

Az egyik népszerű jelölt Lina Ben Mhenni, a "tunéziai lány". A tunéziai forradalmat dokumentáló internetes naplójáról elhíresült 27 éves emberjogi aktivista januárban elítélően nyilatkozott Zin el-Abidin ben Ali száműzött diktátor uralmáról. Egy hat évre bebörtönzött baloldali aktivista lányaként Mhenni már 2008-ban védelmébe vette az elnyomottakat, amikor a hadsereg által elfojtott gafszai megmozdulásokról tudósított. A fiatal a tuniszi egyetemen tanít angolt.

A 33 éves Eszraa Abdel Fatah és a 30 éves Ahmed Maher, az egyiptomi Április 6-a Mozgalom alapítói is szerepelnek a listán. Az internetes aktivisták fiatalok ezreit megmozgató felhívásai ihlették a Tahrír téri tömegtüntetéseket, amelyek februárban végül Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondásához vezettek.

Vael Gonim hasonló tevékenység miatt került a jelöltek közé. A Facebook-forradalom jelképe is az egyiptomi fiatalságot célozta felhívásaival. Gonim február 7-én vált ismertté a nagyközönség számára, amikor egy egyiptomi magáncsatornán több millió néző előtt elmesélte, mit élt át 12 napos fogsága idején a politikai rendőrség kezei között. Az informatikust másnap hősként fogadták a Tahrír téren.

A sorból kissé kilóg a 69 éves Szvetlana Gannuskina, a Memorial nevű orosz civil szervezet alapítója. Az 1989-ben Andrej Szaharov ellenzéki értelmiségivel együtt létrehozott társaság célja az volt, hogy számot adjon a szovjet rezsim által elkövetett bűncselekményekről, és tisztelegjen az elnyomás áldozatai előtt. A szervezet neve később az emberjogi aktivisták körében is ismertté vált, különösen a csecsenföldi túlkapásokkal kapcsolatban. Gannuskina emellett egy másik, menekültekkel foglalkozó szervezetnek is alapító tagja volt.

Az 54 éves Szima Szamar a nők jogaiért küzd Afganisztánban. Az asszony úttörő munkássága következtében több halálos fenyegetést kapott. Szamar ma a független afgán emberjogi bizottság elnöke. A szervezet volt az első, amely az Afganisztánban előforduló emberi jogi visszaélésekkel foglalkozott. Az aktivista 1989-ben alapított szervezetével, a Suhadával vált nemzetközileg is elismertté. A Suhada nők számára fenntartott kórházakat, klinikákat, iskolákat és szállásokat üzemeltet Afganisztánban és Pakisztánban. Szamar 2001 és 2003 között az afgán kormány nőügyi minisztere volt.