Leginkább egy hullámvasúthoz lehetne hasonlítani Észak- és Dél-Korea viszonyát. Az elmúlt 60 évben hol javult, hol romlott a két ázsiai ország kapcsolata. Szinte minden hónapra jut olyan esemény, amikor vagy közeledik, vagy távolodik egymástól a két állam.

A március végi konfliktus azonban kiemelkedett az eddigiek közül. Egy dél-koreai hadihajó a Sárga-tengeren, nem messze az észak-koreai tengeri határtól titokzatos körülmények között süllyedt el március végén. A hivatalos közlések szerint ismeretlen eredetű robbanás történt az 1200 tonnás Cshonanon, a szöuli katonai hírszerzés viszont kiderítette, hogy egy észak-koreai torpedó találta el a hajót. 46 matróz veszett oda. Phenjan tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz.

A két Korea között dúló 1950-53-as háború óta ez a legkomolyabb incidens a két állam között - hangsúlyozta az InfoRádiónak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai-Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter hozzátette: katonai, fegyveres incidensekre az elmúlt évtizedekben többször is volt példa.

Az ilyen incidensekre többnyire akkor kerül sor, amikor a két ország közötti viszony nem túl jó. 2008 óta a két állam közötti feszültség növekedett - mondta a szakértő, aki szerint nem lehet számítani közeledésre a közeljövőben.

Hullámvasút

Az elmúlt hónapokban több negatív esemény is történt. Észak-Korea ismét nukleáris kísérletekkel fenyegetett, és állítólag megkísérelte egy dezertőr meggyilkolását Dél-Koreában. Tavaly szeptemberben viszont épp a közeledés lehetőségeit boncolgatta a sajtó.

Akkor ugyanis Phenjan látványos gesztusokat tett a Nyugatnak és déli szomszédjának: felfüggesztette a Dél-Koreával közös határán a keszongi ipari parkba tartó forgalom korlátozását; helyreállította második katonai forródrótját is Déllel; hozzájárult ahhoz, hogy felújítsák a koreai háborúban szétszakított családok találkozóit és Észak-Korea a hónap elején Bill Clinton volt amerikai elnök közbenjárására szabadon engedett két fogvatartott amerikai újságírót.

Tavaly ősszel sokan azt gondolták, hogy a sztálinista állam azért keresi a külföld jóindulatát, mert a pénzesládáját szeretné feltölteni, miután a fegyvereladásokból származó fontos bevételei megcsappantak.

Azt megelőzően viszont megint feszült volt a viszony. Áprilisban ugyanis Észak-Korea bejelentette, egy rakéta segítségével sikeresen föld körüli pályára állított egy távközlési műholdat. Nyugati illetékesek azonban már akkor is úgy vélték, a koreai kísérlet célja valójában a nagy hatótávolságú, ballisztikus rakéta kipróbálása volt.

Másfél hónappal később pedig földalatti nukleáris robbantást hajtott végre Phenjan. Ami mindezeket összeköti, az Észak-Korea atomprogramjának leállításáról folyó hatoldalú tárgyalássorozat Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével, eddig azonban a felek érdemi eredményeket nem értek el.