A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 2009-es jelentését ismertetve Irene Khan, az AI főtitkára azt mondta: a globális válság miatt a világ "szociális időzített bombán ül". A súlyos szociális és emberi jogi következmények között említette, hogy csak Kínában 20 millió, vidékről elvándorolt munkás vesztette el állását tavaly; őket egyszerűen visszaküldték oda, ahonnan jöttek, jóllehet a kínai gazdaságot "a vándormunkások építették fel".

Európában a roma közösségek szenvedik el a legkirívóbb és legmódszeresebb megkülönböztetést. A roma lakosságot a társadalom szélére szorítják, kirekesztik a közéletből, az iskolákban elkülönítik őket, a romák ellenségességgel, sőt erőszakkal kénytelenek szembenézni - mondta az Amnesty International főtitkára.

A szélre szorított, szegény, megkülönböztetést elszenvedő közösségeket mindenki másnál erősebben sújtják a gazdasági visszaesés következményei, mivel a kormányzati megszorító intézkedések nyomán növekszik a társadalmi feszültség, és ebben a környezetben terjednek a szélsőséges nézetek - mondta Irene Khan.

Úgy fogalmazott: 9/11 - a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrormerényletek - után a biztonságra hivatkozva "taposták el", 9/15 - a tavaly szeptemberi New York-i tőzsdekrach - után "a gazdaság nevében szorították háttérbe" az emberi jogokat.

"Zárt" piacgazdaságok

A főtitkár szerint a nyitott piacgazdaságok megteremtését sok országban nem követte a nyitott társadalmak kialakulása. Irene Khan szerint ennek két legegyértelműbb - de korántsem egyedülálló - példája Oroszország és Kína.

Kínáról a 157 ország tavalyi emberi jogi teljesítményét összefoglaló 400 oldalas jelentésben az áll, hogy a pekingi olimpia csak fokozta az elnyomatást országszerte, mivel a hatóságok még szorosabban ellenőrzés alá vonták az emberi jogi aktivistákat, a vallásgyakorlókat, a nemzeti kisebbségeket, az ügyvédeket és az újságírókat.

Hétezer halálos ítélet

Az AI becslése szerint Kínában tavaly legalább hétezer halálos ítéletet hoztak és 1700-at végre is hajtottak. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy mivel a hatóságok nem hozzák nyilvánosságra a halálbüntetésről szóló statisztikákat, a valós számok "kétségtelenül még magasabbak".

A jelentéshez fűzött statisztikai kimutatás szerint a legnagyobb ipari és feltörekvő gazdaságok alkotta országcsoport (G20) hajtotta végre tavaly a világszerte ismertté vált 2390 kivégzés 78 százalékát; a kivégzések háromnegyede Kínában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban volt.

Az AI a G20-országokban a világátlagnál számottevően rosszabb emberi jogi adatokat mutatott ki más területeken is. A jelentés szerint tavaly a világ országainak feléből, a G20-csoportnak azonban a 79 százalékából érkeztek hírek őrizetesek kínzásáról vagy a rossz bánásmód egyéb formáiról. Irene Khan elmondta: az Amnesty International tudomása szerint a globális vezető szerepre törekvő 19 ország közül - a G20 huszadik tagja az EU - tavaly 15 alkalmazta a kínzás módszerét az őrizetesekkel szemben.

A jelentés szerint az AI csaknem fél évszázada a meggyőződésükért bebörtönzöttek kiszabadításának követelésére jött létre; ma "a szegénység rabságában sínylődőknek követel emberi méltóságot".