Bár Japán túlélte a kilencvenes évek nagy ázsiai válságát, és az esetből tanulva szigorúbb pénzpolitikát folytatott, mégis súlyos csapást mért rá az elmúlt két év hitelválsága.

Ennek legékesebb példája a most közzétett adat: ez év első negyedévében - folytatva a tavaly indult trendet - közel négy százalékkal esett vissza a GDP. Éves szinten ez több, mint 15 százalékot jelentene. Az első negyedévi GDP csökkenés több, mint a duplája az amerikainak.

A japánok és a befektetők számára sokkoló másik adat az, hogy az év első három hónapjában 26 százalékkal esett az export, ami miatt az olyan globális cégek, mint a Toyota, vagy a Hitachi a termelés visszafogására, elbocsátásokra és fizetéscsökkentésekre kényszerült. A japán cégek most abban reménykednek, hogy a világszerte indított gazdaságélénkítő programok nyomán újra megnő a japán autók és elektronikai termékek iránti globális kereslet.

A GDP-visszaesésben azonban jelentős szerepet játszott a hazai kereslet drasztikus csökkenése is: negyedrészben ez okolható a sokkoló adatokért. Az atomreaktorokat, merevlemezeket és DVD-lejátszókat egyaránt gyártó Hitachi a legújabb a sorban, amely szigorú takarékossági lépéseket jelentett be. Hétezer embert bocsát el és az idén több, mint ötmilliárd dollárral csökkkenti kiadásait. A Panasonic húsz gyárat akar bezárni és 15 ezer dolgozónak mond fel.

A japán kormány áprilisban jelentette be 150 milliárd dolláros gazdaságstimuláló csomagját - elemzők szerint ennek nyomán a második negyedévben a világ második legnagyobb gazdasága megindulhat kifelé a gödörből. Az export visszaesése azonban elnyújthatja a talpraállást.