John Harris, a Manchesteri Egyetem tudományos, etikai és innovációs intézetének vezetője szerint a döntéshozóknak meg kellene fontolniuk, hogy recept nélkül, nem terápiás célokra is elérhetővé tegyék a kognitív teljesítményt javító készítményeket. Ezeket a szereket - például a Ritalint - általában a figyelemhiányos tünetegyüttesben szenvedők számára írják fel, de használják őket a nagyobb hatékonyságú tanulásra törekvő diákok is.

Néhány héttel ezelőtt a Nature-ben publikáló amerikai szakemberek is hasonló lépést javasoltak, mondván: a gyógyszerek előnyei túlsúlyban vannak a hátrányokhoz képest.

John Harris arra hivatkozik, hogy számos készítményt ma sem csak terápiás céllal alkalmaznak, mint például a potencianövelő szerek vagy a fogamzásgátló tabletták.

"Arra szeretném felhívni az egyetemek és a kormány figyelmét, hogy nincs semmi rossz abban, ha valaki fokozni szeretné a szellemi teljesítményét" - fogalmazott a professzor.

Ezeket a stimuláló szereket egyre többen alkalmazzák, hogy jobb eredményeket érjenek el. Számos gyógyszerhez az interneten keresztül is hozzá lehet jutni. Nem hanyagolhatóak el azonban a mellékhatások: a Ritalin esetében például hangulatingadozás, szapora szívműködés, fejfájás, szédülés és álmatlanság is előfordulhat, emellett függőség is kialakulhat.

Nem sokkal korábban a Bristoli Egyetem kutatói arra figyelmeztettek, hogy belátható időn belül esetleg már az intézményeknek kell biztosítaniuk a szellemi stimulálószereket a hallgatók számára, különben a szegényebb diákok menthetetlenül versenyhátrányba kerülnek.