eur:
408.42
usd:
375.48
bux:
73865.96
2024. november 1. péntek Marianna

Kinek bocsát meg George Bush?

Az amerikai elnökök utolsó döntései közé tartozik, hogy több halálraítéltnek megkegyelmez, illetve néhány kérvényezőnek lerövidíti a börtönbüntetését. Bush hosszú listát kapott kézhez, de a megbocsátásért esedező bűnösök közül csak kevesen reménykedhetnek kegyelemben.

Több mint kétezer elítélt nyújtott be kérvényt az amerikai Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy elnöki kegyelemben részesüljön. Bár még nem tudni, Bush mikor dönt a sorsukról, elemzők szerint a leköszönő republikánus elnök nem lesz olyan kegyes, mint elődjei. Bill Clinton például 140 kegyelmet osztott ki hivatali idejének utolsó óráiban.

A rendkívül népszerűtlen Bush eddig összesen 171 elnöki kegyelemről rendelkezett, nyolc esetben pedig olyan döntést hozott, amelynek értelmében a börtönbüntetést enyhítette.

Ez a második világháború után hivatalba lépő elnökök közül a legkevesebb kegyelem kiszabását jelenti, illetve csak saját apja tudta alulmúlni teljesítményét, aki kormányzásának négy éve alatt összesen 74 elítéltnek bocsátott meg. Bill Clinton nyolc év alatt 459, Ronald Reagen pedig 409 bűnösnek kegyelmezett meg.

A januárban leköszönő elnökhöz megérkezett többek között Conrad Black kérelme is. A kanadai származású médiamogult 60 millió dolláros csalásért és az igazságszolgáltatás akadályoztatásáért ítélte el a chicagói bíróság tavaly. Egyes elemzők azonban úgy vélik, nem valószínű, hogy Bush megkegyelmez a milliárdosnak, mivel a közvélemény éppen a gazdagok kapzsiságának számlájára írja a pénzügyi válság kirobbanását.

A listán szerepel John Walker Lindh, az "amerikai tálib" is, aki 2001 novemberében esett fogságba Afganisztánban. Az amerikai állampolgárságú al-Kaida-harcost 20 év börtönre ítélték az Egyesült Államokban, de nem valószínű, hogy kegyelmi kérvényét elfogadja majd a terrorizmus elleni háborút meghirdető Bush.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson
Aréna

Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson

A november 5-i amerikai elnökválasztás esélyeiről, a két jelölt közötti különbségekről, a döntést jelentő pontokról beszélt Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Hegyvidéken sem lesz ingyenes, máshol fizetőssé válik vagy drágul a parkolás

A XII. kerületben ugyan ősz elején visszavonták a parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, ám a korábbi szerződés közelgő lejártáig valószínűleg sikerül új megállapodást kötni, így a Hegyvidéken még ideiglenesen sem lesz ingyenes a parkolás. A főváros más területein is változnak a parkolási zónák és díjak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Az Egyesült Államokban a 2024-es elnökválasztáson két szöges ellentétben álló gazdasági vízió közül választhatnak az amerikaiak. Míg a demokrata Kamala Harris a gazdagok adóinak megemelésére, célzott vámok bevezetésére és a szociális támogatások bővítésére helyezi a hangsúlyt, a republikánus volt-elnök, Donald Trump alacsonyabb vállalati adókat, kereskedelmi védőintézkedéseket és deregulációt ígér. A két politikai program nem csupán gazdasági irányvonalakban, hanem a társadalmi kérdések kezelésében is markánsan eltér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×