A válság következtében a nehézségek a kelet-európai országokban is jelentkezni fognak; a növekedés lassulni fog, de feltehetően kevésbé, mint a többi országban - véli Jean Lemierre. Szerinte a tavalyi átlagosan 6 százalékról jövőre 2-3 százalékra esik vissza a növekedés, amelynek oka az export és a befektetések visszaesése, valamint a hitelezés megszigorítása lesz.

A válságot legkevésbé az eurózónához már csatlakozott Szlovénia, valamint Csehország, Szlovákia és Lengyelország fogja azt megérezni. A Le Figaro szerint Magyarország helyzete kényesebb, mert nehézségei nem új keletűek és azok elsősorban az államháztartási hiányhoz kapcsolhatóak. "Drasztikus megszorító intézkedésekért cserébe" a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió már biztosított egy 20 milliárd eurós borítékot Budapest számára - emlékezet a lap.

A balti államok, Bulgária és Románia vannak kitéve a Le Figaro szerint leginkább a válság hatásainak. Lettország a múlt héten már kért is egy 1 és 3 milliárd euró közé tehető támogatást az IMF-től és az Európai Bizottságtól. Románia pedig a sokk átvészeléséhez 27 milliárd eurós tartalékára és az Európai Unió alapjaira számít.

A pénzügyi válságot idáig a régió nem igazán érezte meg, mert nagyon jó minőségű bankrendszerrel rendelkezik - írja a lap Jean Lemierre-re hivatkozva. Ugyanakkor ezekben az országokban az elmúlt években tapasztalt rekord növekedési adatok a fogyasztásnak és a devizában történt eladósodásnak köszönhetőek. A hitelnyújtás 2006-2007-ben 6,5 százalékkal növekedett a régióban, amely valamennyi felzárkózó ország között a legmagasabb arány. Az idei év első felében azonban a térség számára nyújtott hitelek már csak 0,1 százalékkal növekedtek.

A nehézségek másik tényezője közvetlenül a válsághoz kapcsolható: a nemzetközi bankok jelentős része, amelyeknek anyabankjaik nehézségekbe kerültek, elkezdték csökkenteni támogatásaikat keleti-európai leányvállalataiknak.

A gazdasági lassulás valamennyi kelet-európai országban a munkanélküliség emelkedésével fog járni: a termelés felfüggesztéséről szóló bejelentések már egymást követik a térségben. A lap azt is hangsúlyozza, hogy a szociális feszültségeket az is növelheti, hogy a Nyugatra vándorolt kelet-európai munkavállalók egy része hazatér. Románia emiatt a munkanélküliség megduplázódására számít, amely így elérheti a 8 százalékot.

Jean Lemierre szerint a kelet-európai országok új szakaszba érkeztek, amelyhez a kormányok ezentúl kénytelenek lesznek nagyon gyorsan alkalmazkodni: egyértelművé vált, hogy a fogyasztás nem lehet a növekedés egyetlen motorja, és hogy a külföldi tőkevonzás olyan más területein, mint a versenyképesség, az infrastruktúra vagy a szakmai képzés, is cselekedniük kell.