eur:
398.7
usd:
364.13
bux:
74011.67
2024. október 9. szerda Dénes

"A diktátorok nem halhatnak természetes halált"

Fél évszázadnál több telt el Sztálin halála óta, a rejtély azonban nem oldódott meg, és változatlanul a legvadabb pletykák keringenek arról, hogyan és miben is halt meg valójában.

Sztálin 74 éves korában, 1953-ban halt meg. Halála sokak számára hozott megnyugvást, mások azonban nem tudták elhinni, hogy betegség végzett volna vele.

Sztálin uralma idején győzték le a szövetségesek a náci Németországot, a lett a Szovjetunió a világ egyik szuperhatalma. "Oroszországban Sztálin még mindig legenda, akinek a nagyságát nem felejtették el" - hangsúlyozza Nyikolaj Szvanidze történész.

Sztálin szerepét és nagyságát persze sokan vitatják, és változatlanul rejtélyesnek tartják a halálát is. Ezt a történész azzal a mentalitással magyarázza, amely miatt az emberek egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy a nagyhatalmú vezetők nem halhatnak természetes halált, ha életüket vesztik, az csak gyilkosság következménye lehet.

Sztálint halála éjszakáján a legszűkebb politikai vezetők vették körül, így Lavrentyij Berija KGB-főnök és majdani utódja, Nyikita Hruscsov. Az egyik közszájon forgó elmélet szerint Sztálint Berija mérgezte meg.

Az 1930-as években a kommunista párt sok tagját végezték ki árulásért, és az ötvenes évek elején a legfelső vezetők egy újabb tisztogatási hullámtól tartottak. "1953-ban az elvtársai körében általánosan elterjedt volt a vélemény, hogy Sztálin újabb tisztogatásra készül - ez lehetett volna a gyilkosság indoka" - magyarázza egy másik történész, Vlagyimir Szimingyev.

A gyilkossági teóriát vitató történészek szerint viszont az a tény, hogy Sztálin legbelső köre mennyire elégedett és boldog volt a diktátor halála után, már önmagában bizonyíték arra, hogy merényletről szó sem volt.

Szvanidze azonban ezt is meg tudja magyarázni. "A legbelső kör boldog volt, és megkönnyebbült, mikor megtudta a halálhírt. Ennek az ellenkezőjét várta volna az ember azoktól, akik a hatalom csúcsán voltak, és sokkal jobban éltek, mint az emberek döntő többsége. Õk azonban rettegtek az életükért. Nehéz úgy értékelni a jót, ha közben az ember minden éjszaka arra vár, hogy jönnek érte, elviszik és kivégzik."

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a strasbourgi plenáris vita végén: "ócska propaganda terepévé vált az Európai Parlament"

Szerdán - az árvíz miatt három hét késéssel - több órán keresztül vitáztak az Európai Parlament plenáris ülésén a magyar EU-elnökségi programról, illetve Orbán Viktor európai szerepéről, kormányzásáról. A heves szóváltásokkal tarkított vitát Orbán Viktor szavai zárták.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.09. szerda, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×