Infostart.hu
eur:
354.05
usd:
310.98
bux:
140322.51
2026. június 26. péntek János, Pál

"A diktátorok nem halhatnak természetes halált"

Fél évszázadnál több telt el Sztálin halála óta, a rejtély azonban nem oldódott meg, és változatlanul a legvadabb pletykák keringenek arról, hogyan és miben is halt meg valójában.

Sztálin 74 éves korában, 1953-ban halt meg. Halála sokak számára hozott megnyugvást, mások azonban nem tudták elhinni, hogy betegség végzett volna vele.

Sztálin uralma idején győzték le a szövetségesek a náci Németországot, a lett a Szovjetunió a világ egyik szuperhatalma. "Oroszországban Sztálin még mindig legenda, akinek a nagyságát nem felejtették el" - hangsúlyozza Nyikolaj Szvanidze történész.

Sztálin szerepét és nagyságát persze sokan vitatják, és változatlanul rejtélyesnek tartják a halálát is. Ezt a történész azzal a mentalitással magyarázza, amely miatt az emberek egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy a nagyhatalmú vezetők nem halhatnak természetes halált, ha életüket vesztik, az csak gyilkosság következménye lehet.

Sztálint halála éjszakáján a legszűkebb politikai vezetők vették körül, így Lavrentyij Berija KGB-főnök és majdani utódja, Nyikita Hruscsov. Az egyik közszájon forgó elmélet szerint Sztálint Berija mérgezte meg.

Az 1930-as években a kommunista párt sok tagját végezték ki árulásért, és az ötvenes évek elején a legfelső vezetők egy újabb tisztogatási hullámtól tartottak. "1953-ban az elvtársai körében általánosan elterjedt volt a vélemény, hogy Sztálin újabb tisztogatásra készül - ez lehetett volna a gyilkosság indoka" - magyarázza egy másik történész, Vlagyimir Szimingyev.

A gyilkossági teóriát vitató történészek szerint viszont az a tény, hogy Sztálin legbelső köre mennyire elégedett és boldog volt a diktátor halála után, már önmagában bizonyíték arra, hogy merényletről szó sem volt.

Szvanidze azonban ezt is meg tudja magyarázni. "A legbelső kör boldog volt, és megkönnyebbült, mikor megtudta a halálhírt. Ennek az ellenkezőjét várta volna az ember azoktól, akik a hatalom csúcsán voltak, és sokkal jobban éltek, mint az emberek döntő többsége. Õk azonban rettegtek az életükért. Nehéz úgy értékelni a jót, ha közben az ember minden éjszaka arra vár, hogy jönnek érte, elviszik és kivégzik."

Címlapról ajánljuk
Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról
Aréna

Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról

A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint a miniszterelnöki és képviselői ciklusok korlátozását azért vezetné be a Tisza-kormány a magyar jogba, hogy ne alakulhasson ki a jövőben az Orbán-kormányhoz hasonló politikai rendszer. Novák Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ezek rendszeridegen elemek egy parlamentáris demokráciában.

Ürge-Vorsatz Diána: Közép-Magyarország még Európán belül is gyorsan melegszik

A klímakutató szerint hazánk középső része akár hétszer gyorsabban melegedhet a klímaváltozás miatt, mint egyes északabbi régiók. Ezt pedig hamarosan a saját bőrünkön és pénztárcánkon is megtapasztalhatjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, 40 napos "offenzívát" hagyott jóvá oroszországi célpontok ellen, miután a hírszerzés (SZBU) vezetőjével egyeztetett. Az ukrán államfő elmondása szerint ezzel akar nyomást gyakorolni Moszkvára, és kikényszeríteni a háború végét. Közben az éjszaka folyamán robbanásokat jelentettek Kijevből. Az ukrán légierő később egy Kijev felé tartó ballisztikus rakétára figyelmeztetett. Vitalij Klicsko polgármester elmondta, a rakéta törmeléke nyílt területen zuhant le a Darnickij kerületben, ahol tűz ütött ki egy raktárépületben. Miközben Ukrajna az éjszaka folyamán legalább 660 drónnal támadta Oroszországot – ennyi UAV lelövéséről tett jelentést Moszkva –, az orosz haderő hét ballisztikus rakétával és 189 drónnal mért csapásokat Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×