Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kiirtja az elefántokat a távol-keleti kereslet

Évente 23 ezer elefántot mészárolnak le az orvvadászok annak ellenére, hogy 1989 óta hivatalosan tilos elefántcsonttal kereskedni. Az ormányosokat lassan a kihalás fenyegeti a mészárlás miatt.

2005 és 2006 augusztusa között 23 tonna csempészett elefántcsontot foglaltak le hatóságok, a szakértők azonban úgy vélik, ennek tízszerese is kikerülhetett a feketepiacra - derült ki egy most közzétett jelentésből.

Ez azt jelenti, hogy 234 tonna elefántcsontot exportáltak Afrikából, ami miatt 23 ezer elefántnak kellett elpusztulnia. A tiltás ellenére továbbra is folytatódik az orvvadászat, ami már-már kihalással fenyegeti az ormányosokat.

Növekszik a kereslet

A mészárlás oka a távol-keleti kereslet növekedése, és hogy az utóbbi években rendkívül magasra szökött az elefántcsont feketepiaci ára: míg az agyarral való kereskedés betiltásakor, 1989-ben 100 dollárt (közel 20 ezer forint) adtak kilogrammjáért, 2005-re már 750 dollárt (csaknem 150 ezer forint).

1989 óta a legnagyobb fogás a 2002-es szingapúri volt: hat és fél tonnányi, 532 darab elefántagyart foglaltak le a hatóságok. A rakományban Kelet-Ázsiában népszerű, elefántcsontból készült pecsétnyomókat, hankókat is találtak, több mint 42 ezret.

DNS-minták segítenek az azonosításban

A kutatók ma már azt is meg tudják mondani, honnan származnak a lefoglalt agyarak, néhány éve ugyanis elkészült az a térkép, amelynek segítségével az elefántok DNS-mintáiból megállapítható az élőhelyük.

A szakértők szerint a legfontosabb a megelőzés: komolyabb büntetéseket kell kiszabni az orvvadászokra, és meg kell akadályozni az állatok leölését.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×