George Bush elismerte, hogy meg kell változtatni az iraki stratégiát, az elkövetett hibákért pedig magára vállalta a felelősséget.

Az iraki küldetés kudarca katasztrófával járna az Egyesült Államokra nézve - hangsúlyozta a politikus. Szerinte a visszalépés most az iraki kormány összeomlását idézné elő.

A radikális iszlámisták új erőket toborozhatnának, és az olajbevételeket terveik finanszírozására használnák fel. Amerika ellenségei menedéket lelnének, ahonnan támadásokat indíthatnának az amerikai nép ellen - indokolta a döntést az elnök.

George Bush szerint az iraki küldetés sikertelensége Iránt is felbátorítaná nukleáris programjának folytatására.

Kijelentette, hogy a legsürgetőbb feladat a bagdadi biztonsági helyzet javítása. A felekezetközi erőszak 80 százaléka ugyanis a főváros 30 mérföldes körzetében történik.

Az elnök hibának nevezte, hogy nem jutott elegendő katona a terroristáktól megtisztított bagdadi negyedek megtartására, és túlságosan korlátozták a csapatok műveleteit.

Ez mostantól másképpen lesz - ígérte az elnök.

George Bush szerint Núri al-Máliki iraki miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy semmiféle felekezeti vagy politikai érdek nem fogja akadályozni a szövetséges erőket.

Irakban törvényt fognak elfogadni arról, hogy megosztják az olajbevételeket minden iraki között. A bagdadi kormány 10 milliárd dollárt költ helyreállítási és munkahely-teremtési programokra. Ezen kívül még ebben az évben helyhatósági választásokat rendeznek.

Ugyanakkor "a bagdadi kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy az amerikai segítség nem örökre szól" - figyelmeztetett az amerikai elnök.A demokratákat nem hatotta meg

A washingtoni kongresszus vezető demokrata képviselői szerint George Bush elnök új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát. Közös nyilatkozatukban a csapatkivonás 4-6 hónapon belül történő megkezdését követelték.

Nancy Pelosi képviselőházi elnök több más vezető demokrata párti politikussal közösen nyilatkozatban ítélte el George Bush bejelentett új stratégiáját, mondván: az elnök a csapaterősítés tervével fittyet hányt arra, hogy a Republikánus Párt megalázó vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon novemberben.

"Ez a javaslat veszélyezteti a nemzet biztonságát azáltal, hogy újabb terhet rak a már így is túlterhelt hadseregre, ami még nehezebbé teszi az egyéb válságokra való reagálást" - foglaltak állást az ellenzéki képviselők.

Hangsúlyozták: a csapatkivonás megkezdésére azért van szükség, mert Irak vezetése máskülönben nem érti meg, hogy Amerika támogatása nem örök érvényű, és nem is szánja el magát a felekezetközi erőszak felszámolásához szükséges lépések megtételére.

"Katonai jelenlétünk kiterjesztése Irakban éppen, hogy rossz üzenet jelent, és ellenezzük" - így a demokrata vezetők.

A katonai megoldás helyett azt javasolják, hogy Washington indítson agresszív diplomáciai offenzívát a térségben és azon túl is Irak stabilizálása érdekében.

Barack Obama szenátor, a Demokrata Párt egyik reménybeli elnökjelöltje a CNN hírtelevízióban azt mondta: Bush az amerikai közvélemény nagy része és a legtöbb szakértői vélemény ellenében hozta meg döntését.

A csapaterősítés szerinte téves politika, nem fogja elősegíteni a felekezetközi erőszak csökkentését. Közölte: pártja az új iraki stratégiát elítélő határozatot terjeszt elő a szenátusban, és már több republikánus képviselő támogatását megnyerték.

Dick Durbin demokrata szenátor televíziós értékelésében azt szorgalmazta: itt az idő, hogy végre az irakiak vállalják a felelősséget országuk biztonságáért azután a háború után, amely már több mint 3.000 amerikai katona életébe került.Reménykeltőnek nevezte George Bush amerikai elnök új tervét Núri al-Máliki iraki kormányfő egyik tanácsadója. Bászem Rida ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy nem könnyű szavatolniuk a biztonságot, mert egy szétrombolt országot örököltek.

Egy tekintélyes kurd képviselő, Mahmúd Oszmán arra mutatott rá, hogy a Bush-terv sikere az iraki kormánytól függ.

A szunnita vallási vezetők tanácsa közleményben ítélte el az amerikai csapaterősítés tervét. Szerintük Bush tévesen hiszi, hogy 20 ezer emberrel megoldja azt, amit 140 ezerrel sem volt képes.

Szükségesnek tartja viszont az újabb amerikai katonák bevetését a legnagyobb iraki szunnita párt.

Az Iszlám Párt szerint részben Irán és Szíria a felelős az iraki állapotokért. Emlékeztetnek arra, hogy ahol az iraki fegyveres erőkre bízták a biztonság megteremtését, ott a helyzet tovább romlott.

Nagy-Britannia üdvözli a döntést, de Margaret Beckett brit külügyminiszter sietve leszögezte, hogy a britek nem küldenek újabb katonákat Irakba.

Sőt a Daily Telegraph szerint a szigetország csapatkivonásra készül. A brit miniszterelnöki hivatal ezt egyelőre cáfolta.

Kételkedik az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is. Elmar Brok úgy látja, hogy újabb húszezer katonával sem lehet véget vetni a síiták és szunniták közötti erőszaknak.

Brok bírálta azt is, hogy az amerikai kormány az iraki rendezésre szánt 6,8 milliárd dollárnak csupán töredékét kívánja a gazdasági újjáépítés támogatására fordítani.

A bizottsági elnök szerint a legfontosabb feladat az iraki katonák és rendőrök kiképzése lenne.

Tokió üdvözölte, Canberra támogatta George Bush amerikai elnök új iraki tervét, míg Peking óvatosan reagált. Kína szerint ugyanis Irakban az egyetlen megoldást a gazdaság fejlesztése jelentené.