A novemberben hivatalba lépett kancellár izraeli bemutatkozó látogatásáról még tavaly megállapodtak a felek, és úgy döntöttek, hogy Ariel Saron kormányfő súlyos betegsége miatt sem halasztják későbbre.

Jeruzsálemben Ehud Olmert ügyvivő miniszterelnökkel tárgyal, majd találkozik a Likud vezetőjével, Benjámin Netanjahuval is.

A történelmi múltból kifolyólag Németországot különleges kapcsolat fűzi Izraelhez, ezért szinte természetes, hogy bárki álljon is a berlini kormány élén, feltétlen támogatásáról biztosítja a zsidó állam vezetőit.

Merkel tájékozódni akar a választások utáni lehetőségekről is, de jóval nehezebb tárgyalás áll előtte Rámalláhban, ahol a palesztin autonóm terület élén álló Mahmúd Abásszal tárgyal.

A német kancellár viszont a Hamásszal mindaddig nem akar tárgyalni, amíg a szervezet nem határolja el magát az erőszaktól, és nem ígéri meg, hogy hivatalosan is elismeri a zsidó államot.

Indulása előtt viszont Merkel azt mondta: a rámalláh-i találkozót nem mondja le, mert tiszteletben tartja a választás kimenetelét, és bízik abban, hogy a hivatalba lépő vezetők politikai felelősség tudatára ébrednek, és kizárólag a békésmegoldásokra törekednek.