Így utólag nézve is jó ötlet volt az előválasztás? Mert van haszna is, meg van kára is. De mi a mérleg?

Én csak a hasznát látom. Egyrészt egy viszonylag apolitikus időszakban sikerült megmozgatni a választópolgárokat, bebizonyosodott az, hogy óriási igény van arra, hogy a közéletben aktívan szerepet vállaljanak a választók, és ha megkapják a lehetőséget, akkor ezzel a lehetőséggel élnek is. Ez az egyik fontos hozadéka az előválasztásnak, a másik pedig az, hogy most először adtuk meg azt a lehetőséget, hogy ne a politikusok mondják el azt, hogy ki a legjobb, ki az, aki méltó és alkalmas arra, hogy kihívja Orbán Viktort a jövő évi országgyűlési választáson, hanem maguk a választók, és a választói akarattól nem kell félni. Előfordulhat, hogy valakinek nem a szívének kedves jelölt nyer, de nem kell egymást szeretnünk ebben a küzdelemben, hanem el kell fogadnunk a választói akaratot, és a győztes mögé mindenkinek teljes erőbedobással oda kell állnia, hiszen csak így lehet esélyünk a jövő évi választáson a győzelemre.

Az nem számít kárnak, hogy nagyon sok politikai szereplő számára nem úgy alakult az előválasztás, mint ahogyan akár az utolsó pillanatban közölt adatok azt előrevetítették?

Nem a politikus a lényeg, hanem az ország. Ez az ország mindig akkor fejlődött, ha olyanok vezették, akik képesek voltak ezért az országért áldozatot hozni. Amikor egy politikusnak vissza kell lépnie másnak a javára, mert a választók úgy döntöttek, képes hátralépni azért, hogy a nemzet kettőt léphessen előre, az egy olyan áldozatvállalás, amely méltóvá teszi az ellenzéket arra, hogy hatékonyan tudja vezetni ezt az országot 2022-től.

Hogyan értékeli a saját szereplését? Nem került be a második fordulóba, ami nagy meglepetés volt.

Az elsődleges célom az volt, hogy a lehető legtöbb jobbikos jelölt állva maradjon. Nagyon nehéz, jellemzően vidéki választókörzetekről van szó, ahol a Fidesz nagyon erős hídfőállásokkal rendelkezik. Kis településekről van szó, falusi környezetről, de a Jobbik is itt rendelkezik azzal a szervezettséggel, hogy meg tudjuk fogni, meg tudjuk előzni a fideszes jelölteket. 47 körzetben indultunk el jobbikos jelöltekkel vagy Jobbik által támogatott civilekkel, és 29 választókörzettel, a második legtöbb választókörzettel a jobbikos jelöltek nyerték el a bizalmat, hogy jövőre kihívjuk a Fideszt.

Ez a párt szempontjából nyilvánvalóan nagy előrelépés, de az ön szempontjából azt, hogy nem került be a második fordulóba, hogy értékeli?

Tekintettel arra, hogy a Jobbik elnöke vagyok, ezért nekem nagy siker, hogy a jobbikos jelöltek ilyen nagy számban maradtak. Márki-Zay Péter mozgalmából hat civil jelölt is a Jobbik frakcióját választotta, befogadtuk őket, segítettük a kampányukat, szerintem ez az összefogás legszebb példája. Ami az én szereplésemet illeti, nyilván nagyon szerettem volna a második fordulóban is megmérettetni magam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltam csalódott akkor, amikor kiderült, hogy a negyedik helyen végeztem, de lehetett volna más eredmény. Tanácsadóim mondták, hogy Péter, ott kell halászni, ahol halak vannak, ott kell kampányolni, ahol sok az ellenzéki szavazó, meg kell csípni Budapestet. Én meg azt mondtam erre, hogy persze, ha csak én vagyok a fontos, akkor kampányoljunk Budapesten, de Budapest már az ellenzéké, a vidék viszont nem. A vidéket meg kell szólítani, és a tapasztalat meg a történelmi múlt azt mutatja, hogy mi jobbikosok tudjuk a vidéket megszólítani, ez viszont nem megy a választások előtt három hónappal. Kőkemény munkát kellett beletenni abba, hogy a vidéki választókörzetet meg tudjuk mozgatni és át tudjuk fordítani majd az ellenzék javára.

Meg volt osztva, hogy a személyes kampány hol folyik az országban? Mert ha azt mondja, hogy a tanácsadói azt mondták, hogy a halastóban kell halászni, akkor ebben borítékolva volt a kudarc.

Benne volt a kudarc lehetősége, ha az én szempontomat nézzük, de ahogy mondtam, nem én vagyok a fontos. Nekem az volt az elsődleges szempont, hogy próbáljuk meg növelni az ellenzéki tortát. Azzal nem vagyunk előrébb, ha az ellenzéki tortát újraszeleteljük, attól még a torta mérete nem lesz nagyobb, márpedig ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt, nem elég a meglévő ellenzéki szavazókat megmozgatni. Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint nagyjából döntetlenre állunk, ennél több kell, növelni kellett az ellenzék szavazótáborát, ezt pedig nem Budapesten tudjuk elsősorban megtenni, hanem a vidéki aprófalvas választókörzetekben. Nekem volt az a feladatom, munkamegosztás nélkül is, hogy ezeket a településeket végigjárva megszólítsam az ott élő szavazókat.

Meglepte, amikor Karácsony Gergely visszalépett a második fordulóban a harmadik helyezett javára?

Csalódott voltam. Nem is a meglepetés a legjobb szó, hanem a csalódottság. Szerintem, ha valaki elindul egy előválasztáson és folyamatosan azzal kampányol, hogy ő jelenti a megoldást Magyarország számára, akkor szerintem végig kell csinálnia ezt a kampányt, és tényleg a választókra kell bízni a döntést, hogy megmondják, ki a legalkalmasabb személy. Ezért is mondtam én azt a Jobbik elnökeként is a második fordulóban, hogy senkit nem fogunk támogatni, nem akarok befolyásolni senkit. Nem akarom, hogy valaki azért szavazzon egyik vagy másik jelöltre, mert én azt mondtam. Felnőtt emberekről van szó, akik meg tudják hozni a döntésüket, erről szól az előválasztás, és nekem utána egy feladatom van, a választói akaratot tiszteletben tartva támogatni a győztest.

Márki-Zay Pétert vagy Dobrev Klárát látta-e jobb jelöltnek?

Mind a kettő jelölt alkalmas lett volna arra, hogy vezesse Magyarországot. Dobrev Klárával talán könnyebb lett volna a helyzet olyan értelemben, hogy egy pártstruktúrában szocializálódott politikusról van szó. Az elmúlt három évben szisztematikusan építettük az ellenzéki összefogást, tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy nagyon nehéz munka, ami rengeteg kompromisszummal, nagyon sok beszélgetéssel, nagyon sok áldozatvállalással jár. Ez nagyon melós műfaj, csak akkor érezheti egy párt saját magáénak az adott döntést, ha ő maga is rámondja az áment. Nyilván, aki ebben a struktúrában szocializálódott és az elmúlt három évet végigdolgozta az összefogás építőjeként, az tudja, hogy hogyan kell folytatni. Péter civilként kívülről érkezett ebbe a rendszerbe, neki a kompromisszumkészséget még tanulnia kell. Hozzáteszem, hogy sok időnk már nincs ezt tanulni, vigyázni kell az ellenzéki összefogásra, vigyázni kell az egységre. Nehéz volt megteremteni, de ha képesek vagyunk kompromisszumokat hozni az elkövetkezendő időszakban, képesek vagyunk vigyázni egymásra, akkor jövőre meglehet a siker. Az egységre kell vigyázni meg a hitre. Az egységet mi megteremtettük, és a választók hisznek a győzelemben. Nem szabad őket elbizonytalanítani szerencsétlen kijelentésekkel.

Ebben a helyzetben egy pártpolitikai csatatéren szocializálódott jelölt képességei előnyt jelentenek, amikor az ellenzéki pártok folyamatosan azt mondják, hogy nagyon sok civilt kell bevonni?

És ezt meg is tettük, nekünk 47 jelöltünk volt az előválasztáson, ebből 12 civil, és a 12-ből 6 meg is nyerte az előválasztást. Tehát az összefogásnak tényleg az a legszebb példája, amikor civilek is képesek egy pártpolitikai közösséghez csatlakozni, és mi pártpolitikusok is képesek vagyunk félretenni azt, hogy itt most nem a párt az első, hanem az alkalmasság.

Hogyan akarják a közös miniszterelnök-jelöltjüknek, Márki-Zay Péternek a kompromisszumkészséget elmagyarázni?

Neki is ez az érdeke, máskülönben nincs győzelem. Maga a konszenzuális döntéshozatal is azért született meg, mert mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy itt nagyon szoros küzdelem várható a választásokat követően is. A kormányzati egységet fenn kell tartani. Lehet, hogy csak pár mandátumon múlik majd az ellenzéki győzelem sorsa, és lehet, hogy a legkisebbre is szükség van. Ezért fontos az, hogy ebben az együttműködésben mindenki győztesnek érezze magát, és Márki-Zay Péternek is akkor lesz meg a sikere, ha ezt az ellenzéki egységet egyben tudja tartani. Jelenleg a legfontosabb feladat egyben tartani az ellenzéki tábort és azokat a bizonytalanokat becsatornázni az ellenzék mögé, akik ma még nem döntötték el, hogy melyik oldalra húzzák az ikszet. A bizonytalan szavazó a rendet, a stabilitást és a kiszámíthatóságot szereti, ezt az élményt kell megadni neki.

Elemezték az adatokat, hogy végül is miért Márki-Zay Péter nyert a második fordulóban?

Nyilván az embereknek kellett egy új hang, aki eddig a pártpolitikában még nem volt jelen, ugyanakkor Hódmezővásárhelyen az összefogást győzelemre vezette, hiszen ott többször is megnyerte a polgármester-választást. Van egy olyan politikus, aki polgármesterként már megmutatta, hogyan kell az összefogás receptjét sikerre vinni, és ha ez kicsiben sikerült, akkor talán menni fog neki nagyban is. Nyilván egészen más egy településen az ellenzéki együttműködést megteremteni, mint országos szinten. Mi megteremtettük, annyit kérek csak Pétertől, hogy vigyázzon rá.

Milyen párt most a Jobbik? Mi a definíciója?

Keresztényszociális nemzeti néppárt vagyunk, ami azt jelenti, hogy a nemzet egészét képviseljük. Mindenkit vissza akarunk emelni a nemzet testébe, akit a Fidesz az elmúlt 12 évben akár a szegénysége okán kitaszított a nemzetből. A kormánypárt politikai síkon is igyekszik megosztani a nemzetet, Kövér László mondta, hogy az ellenzéket nem tekinti a nemzet részének, én a fideszes szavazót is a nemzet részének tekintem és bízom abban, ha 2022-ben egy új nemzeti egységkormány alakul, akkor a fideszes szavazó érzékelni fogja, hogy sokkal jobb az élete. Nemcsak azért, mert szabadon elmondhatja a véleményét, akkor is, ha egyébként az nem egyezik a kormányzópártok véleményével, hanem azért is, mert nem négyévente egy zsák krumplit fog kapni és nem a választások előtti osztogatásban fog kimerülni a jóléti politika, hanem lehetőséget, kiszámíthatóságot és jövőképet kap, hogy ő és a családja, a gyermekei is Magyarországon tudjanak boldogulni, és ne Londonban kelljen majd a konzulátuson sorban állni, amikor szavazni kell.

Volt valami, amit önnek mint elnöknek kellett kirakni a hajóból, hogy a Jobbik más legyen, mint ön előtt volt?

Amikor 2020 januárjában a kongresszus bizalmát kértem, hogy én legyek a Jobbik elnöke, akkor világossá tettem, hogy én az ellenzéki összefogásban hiszek és világossá tettem azt is, hogy a 2018-asok hibáit nem akarom elkövetni. Az akkori ellenzéki pártelnökök egyvalamit nem tudtak legyőzni, a saját egójukat. Ez a játék egyedül nem megy. A Fideszt csak akkor tudjuk legyőzni, ha képesek vagyunk kompromisszumokat kötni és megteremteni az egységes ellenzéket. Én emellett tettem hitet. Akik ezt az utat nem tartották követendőnek, elhagyták ezt a hajót. Én meg azt mondtam, hogy tisztítsuk meg a pártot azoktól, akik nem hajlandók mindent megtenni a kormányváltásért, ez meg is történt.

Mi marad az eredeti Jobbikból a mostani Jobbikban?

Az alapvető célkitűzésünk nem változott. Ha valaki elolvassa a 2003-as alapító nyilatkozatunkat, abban benne van, hogy a Jobbik a nemzet egészét képviseli. Aztán elmentünk egy nemzeti radikális irányba, egy rétegpárttá vált a Jobbik, és a néppártosodás kiteljesítésével, ami az elnökletem alatt befejeződött, valóban képesek voltunk visszatérni a gyökerekhez és megvalósítani ezt a tételmondatot, hogy a Jobbik valóban a nemzet egészét képviseli.

Hogyan fogják elérni, hogy ne gyurcsányozódjanak össze, ahogyan Márki-Zay Péter mondja, és amire nagyon sok kísérlet van azzal a Gyurcsány Ferenccel, akivel a Jobbik az ég és föld pozíciót képviselte?

A Fidesz mindent elkövet azért, hogy összegyurcsányozza az ellenzéket.

Összefogásban dolgoznak, van benne logika, amit mondanak.

Annyira jó lenne, ha a nemzet egésze képes lenne összefogni. Ez az igazi nemzeti politizálás, amikor betemetjük az árkokat, és ideológiáktól, párthovatartozástól függetlenül mindenkinek képesek vagyunk békejobbot nyújtani.

De ez utópia, nem? Ha a nemzet egészen összefog, akkor nem kellenek pártok, minek a politikai érdekképviselet?

Ettől még lehetnek iránybeli különbségek, hangsúlybeli eltérések. Már az is lehetne egy közös nemzeti minimum, hogy zéró toleranciát hirdetünk a korrupcióval szemben, ez is teremthetne egy nemzeti egységet. Amikor az első pártelnöki értekezleten leültem Gyurcsány Ferenccel is egy asztalhoz, akkor nekem ez volt az együttműködés egyik fő kritériuma, hogy rögzítsük írásban közös alapelvként, hogy lesz Magyarországon elszámoltatás, és mondjuk ki, hogy igenis, elég volt abból, hogy ezt az országot szabadon le lehet rabolni, vessünk ennek véget, csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, állítsunk fel akár román mintára egy magyar korrupcióellenes ügyészséget, és mondjuk azt, ha egy csokit nem lehet ellopni a boltból, akkor ne lehessen ellopni a Balatont sem. Ha nem lehet ellopni egy kefirt, akkor a Mátrai Erőművet se lehessen ellopni és privatizálni. És amikor ebben képesek voltunk egy közös nemzeti minimumot kimondani, akkor azt mondtam, hogy lesz Magyarországon valódi rendszerváltás, mert akik ennél az asztalnál ülnek, komolyan gondolják.

Vannak olyan pontok ebben az együttműködésben, ahol a Jobbik álláspontját világosan fel kell mutatni? Már csak azért is, hogy ne vesszen el az együttműködésben a Jobbik arca, hangja.

Minden nap felmutatjuk azt, hogy mik az elvárásaink, mert van egy közös szakpolitikai munka. Az ellenzéki együttműködés azzal kezdődött, hogy letettük a közös alapvetéscsomagot az asztalra, megállapodtunk azokban az alapelvekben, amelyek mentén az együttműködés körvonalazódni fog, majd ezt követően a szakpolitikusaink leültek egy asztalhoz, és egyre mélyebbre ásva kezdték el kidolgozni azokat a szakpolitikai részletjavaslatokat, amelyekben egyetértés mutatkozik. A közös programalkotás 90 százalékban megvan, még 10 százaléknyi vitás pont mutatkozik, de legkésőbb január során ezen vitás pontok végére is ki tudjuk tenni a megfelelő írásjelet, és azt tudjuk mondani, hogy lezárult ez a folyamat és megvan a közös kormányprogram.

Mi az, ami vitás pontnak számít most?

A vitás pontot nem tesszük ki az asztalra. De nem fajsúlyos kérdésekről van szó, tehát nem arról van szó, hogy elkezdünk vitatkozni azon, hogy be kell-e vezetni az eurót, egyetértés van abban, hogy be kell vezetni. Hogy pontosan mikor, abban vannak gazdaságfilozófiai nézeteltérések, de ez a nagy egész szempontjából már részletkérdés.

Megkezdték a közös program ismertetését. Ez már egy kitárgyalt, minden ellenzéki együttműködő párt által aláírt konszenzusos program?

Bejelenteni azt lehet, amiben már konszenzus van. Ahol még viták vannak, ott nincs mit bejelenteni, ott még vitatkozni kell, és ha majd megvan a megegyezés, akkor kell a nyilvánosság elé állni.

Ez akkor választási program?

Választási program, ahol az igazat mondjuk, tehát ezt követően a kormányon is meg kell valósítani.

Garantált európai minimálbérről beszélt a Demokratikus Koalíció képviselője. Z. Kárpát Dániel pedig egy célzott, foglalkozási csoportokra fókuszált béremelésről. A kettő nyilvánvalóan nem ugyanaz. Milyen bérpolitikában gondolkodnak?

Több pénzt kell hagyni a magyar embereknél, ez a legfontosabb alapvetés, és egy fő gazdaságfilozófiai eltérés ahhoz képest, amit az Orbán-kormány képvisel. Ők azt mondják, hogy kevesebb pénzt kell hagyni az embereknél európai összevetésben, mert Orbán Viktornak az a gazdaságfilozófiai tételmondata, hogy annál sikeresebb a magyar gazdaság, annál versenyképesebb Magyarország, minél olcsóbban dolgoznak a magyar munkavállalók.

De ha ez a politikája a miniszterelnöknek és a Fidesznek, akkor hogy lehet, hogy csökkentették a személyi jövedelemadót az elmúlt időszakban meg a munkáltatókat terhelő járulékot is? Meg családvédelmi rendszert üzemeltetnek.

Választások jönnek, és ezt a pénzt még nem is látják, amit elvettek tőlük. Nagyon nehéz észrevenni azt a pénzt, amit oda sem adnak neki azért, mert mondjuk, a korrupciós csatornákon keresztül milliárdokat égetnek el. A Magyar Nemzeti Banknak az egyik jelentése szerint ma egy átlagos magyar családnak 16 millió forint megtakarítása van. Ha nem találják ezt a 16 millió forintot, akkor az nem azt jelenti, hogy nem dolgoztak meg ezért a pénzért, hanem azt jelenti, hogy ezt a pénzt nem adták nekik oda, valaki másnál van ez a pénz. Friss számítás szerint Mészáros Lőrinc az idei évben 720 milliárd forint közpénzt tett zsebre közbeszerzéseken keresztül. Tehát megvan a 16 millió forint, látjuk, hogy hol van, ott van Mészáros Lőrincnél és a NER-rendszer különféle oligarcháinál, de a magyar munkavállalóknál nincs ott ez a pénz, pedig megdolgoztak érte. Mi lenne, ha visszaadnánk, és nemcsak a választások előtt adnánk 13. havi nyugdíjat, hanem, mondjuk, visszavezetnénk a svájci indexálást, aminek a kivezetésével egyébként a Fidesz éves szinten 440 ezer forinttal károsította meg a nyugdíjasokat.

A svájci indexálás ígéretét bejelentették?

Ez még a jövő zenéje, de be fogjuk jelenteni, ebben konszenzus van.

Az európai minimálbért ki fogja finanszírozni?

A magyar államnak kell olyan gazdaságpolitikát folytatnia, hogy lehetővé tegye a minimálbéremelést. Nyilván nem a vállalkozóknak a nyakába kell varrni az egészet úgy, hogy egyébként folyamatosan adókkal sarcolják a magyar vállalkozói réteget, a kis- és középvállalkozókat, miközben igazságos újraelosztásra lenne szükség. A multik még a válságot is képesek túlélni, mégis a magyar kormány az elmúlt években, ha csak az átlagot nézem, akkor minden egyes újonnan létrehozott munkahely után a multiknak 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott, akár közvetlenül, akár adókedvezmények formájában.

Nem adna a multinak vissza nem térítendő támogatást? Akkor nem jönne ide, nem adna munkát annak, aki most nála dolgozik. Nem lenne nagyon népszerű.

Legyen esélyegyenlőség. Én megnézem azt, hogy kiket akarok képviselni, a multikat, akik aztán éhbérért szalagmunkát adnak a magyar munkavállalóknak, vagy a magyar kis- és középvállalkozót vagy akár a családi vállalkozókat vagy az őstermelőket, egyéni vállalkozókat akarom-e támogatni. Olyanokat, akik nem fogják kivinni a profitot, akik itt fogják elkölteni a pénzüket, itt fognak új munkahelyet teremteni, az alkalmazottaik is itt költik el a bevételüket és ha jön egy válság, akkor egy magyar autószerelő nem fogja áttelepíteni a cégét Vietnamba, hanem itt akar túlélni. Ha kell, profilváltással, ha kell kormányzati segítséggel, de itt fogja túlélni a válságot és itt fogja megőrizni a magyar munkahelyeket. A magyar vállalkozó lehetőséget érdemel. Ők nem kapnak olyan adókedvezményeket, mint egy multi. A magyar kis- és középvállalkozó összetenné a két kezét, ha ilyen lehetőséget kapna a kormánytól, mint az egyébként tőkeerős multik, akik aztán nagyon sok esetben ebből a pénzből nem is magyarokat foglalkoztatnak, hanem behozzák a vendégmunkásokat. Vannak itt állami cégek is, a Mol mint részben állami tulajdonban lévő állami vállalat Dél-Borsodban, ahol én élek, konténervárost épít javarészt kétezer török vendégmunkás számára egy olyan megyében, ahol óriási a munkanélküliség, ahol óriási az elvándorlás. A magyar emberek alig várják, hogy végre hazatérhessenek a szülőföldjükre és dolgozzanak, és a Mol többmilliárdos állami támogatásból törököket foglalkoztat. Akkor most bevándorláspárti az Orbán-kormány, vagy nem, mert ebből a példából mi azt látjuk.

A szabad munkaerővándorlást akkor ezek szerint önök megállítanák?

A bevándorlás nem érdeke Magyarországnak. Nekünk az elvándorlást kell megállítani, azt, hogy a magyar fiataljaink külföldön keressék a boldogulást. Nekik kell jövőképet kínálni Magyarországon és kiszámíthatóságot. Ehhez megfelelő bérpolitikára meg lakáspolitikára van szükség, mert az nem járja, ha valaki ma Magyarországon elvégzi az egyetemet, akkor azon nyomban húszéves lakáshitelbe kell vernie magát, hogy egyáltalán lakni tudjon valahol. Aztán persze gondolkozhat azon, hogy, mondjuk, egy kezdő tanári fizetésből hogy a csudában fogja ezt a húszéves lakáshitelt visszafizetni? Hát úgy, hogy elmegy külföldre és ott fog munkát vállalni.

Az európai minimálbért egy kis- és középvállalkozó vajon milyen módon tud kigazdálkodni?

Adó- és járulékcsökkentéssel. Méltányolható lehet egy olyan adó- és járulékcsökkentési politikát folytatni, ahol elvárjuk a kis- és középvállalkozótól, hogy a járulékcsökkentés mértékének legalább a kétharmadát fordítsa bérfejlesztésre, a maradék egyharmadot pedig tartsa meg magának és építsen, fejlesszen, modernizáljon belőle, de akár közvetlen pénzügyi támogatást is lehet nyújtani. Ha a multiknak lehet közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani, akkor a magyar vállalkozónak is lehessen. A magyar jog mindenre lehetőséget adhat.

Vannak-e a Jobbiknak területei, amelyeknek a vezetésére, ha nem is igényt tart, de súlyt helyez arra, hogy abba nagyobb beleszólása legyen?

Szakpolitikai kérdésekben mindenhol jelen vagyunk. Vannak elképzeléseink, hogy mely területekre tartanánk igényt, de ahogy más partner, úgy én sem a nyilvánosság előtt fogom elmondani azt, hogy mely tárcákra tartana igényt a Jobbik. Ezt a háttértárgyalásokon meg fogjuk tenni, de előbb jussunk el oda, hogy Márki-Zay Péter vezetésével az új nemzeti egységkormány meg is tud alakulni.

Meg fogják tenni vagy már elkezdték a tárgyalásokat?

Akkor lehet majd kormányzati struktúráról igazán beszélni, amikor maga a kormányprogram elkészül. Ezért is fontos, hogy magáról a listaállításról sem kell még beszélni, hiszen nem emberekhez gyártunk programot, hanem a programhoz keresünk majd megfelelő embereket.

Arról sem beszélgetnek még, hogy kik lesznek azok a kulcsemberek, akik a program nyilvánosságra kerülése után azt majd képviselik is?

Személyekről is van beszélgetés, nagyon sok név forog a tárgyalások során, és nagyon helyes, hogy ez zárt ajtók mögött történik. Így is lesz ez egészen addig, amíg nem jön el az a megfelelő idő, hogy nevekkel is előálljunk.

Azt mondta, hogy a listaállításról nem fog semmit beszélni. Az elvekről sem lehet beszélni? Például hogy aki egyéniben indul, az listán szerepelhet-e, és ha igen, akkor hol?

Ez minden pártnak a saját kompetenciája, hogy milyen szempont alapján állítja össze a saját listáját, és természetesen majd egy közös, Márki-Zay Péterrel kiegészülve, hétszereplős játék lesz azt eldönteni, hogy a közös lista milyen elvek alapján fog összeállni. De először program, utána lista.

Márki-Zay Péternek lesz végül olyan pártja, amely a parlamentben önálló politikai entitásként fog működni?

Márki-Zay Péter arra kapott felhatalmazást, hogy egy hatpárti sokaságot összehangoljon.

De ő azt mondja, hogy neki kell egy párt, mert annak van értelme.

A hat párt megszervezte az előválasztást, ez a hat párt befogadta a civil jelölteket is. Az emberek, amikor én járom az országot és beszélgetek velük, nem egy hetedik pártra vágynak, hanem azt akarják, hogy a meglévő ellenzéki egység a lehető leghatékonyabb, lehető legegységesebb formában tudjon működni, mert csak így van esély legyőzni a Fideszt.

Meg is mondták a közös miniszterelnök-jelöltnek, hogy valószínűleg neki nem lesz önálló pártja a következő parlamentben?

Vannak erről beszélgetések.

Ezt elfogadja Márki-Zay Péter mint közös miniszterelnök-jelölt? Mert folyamatosan arról beszél, hogy nagyon fontos dolog, hogy a miniszterelnöknek legyen politikai háttere.

Márki-Zay Péter mögött hat párt áll. Ilyen erős felhatalmazása egy ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek sem lehet. Neki az a feladata, hogy jó karmesterként ezt a hatpárti sokaságot össze tudja hangolni, és olyan harmóniát tudjon teremteni az ellenzékből, amely képes leváltani ezt a kormányt, és szabadságot, jólétet hozni Magyarország számára, ez éppen elég nagy feladat szerintem a közös miniszterelnök-jelölt számára. Azt mondta, hogy neki azért kellene egy hetedik frakció, hogy a kiábrándult fideszes szavazókat meg tudja szólítani. Erre a hatpárti együttműködés is alkalmas, de ennél sokkal fontosabb, hogy a meglévő ellenzéki tábort egyben tartva a bizonytalanokat is az erő felé tudjuk gravitálni, és azt szeretném, ha ezt az erőt az egységes ellenzék képezné.

Látja bármekkora esélyét annak, hogy a közös miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert, még mielőtt elindulna a választás, lecserélik valakire? Márki-Zay Péter látja ennek esélyét, különben miért beszélne róla?

Ez egy jó kérdés, hogy miért beszél róla, mert nincs ilyen törekvés. Soha senkitől még csak utalás szintjén sem hallottam olyan gondolatot, hogy itt miniszterelnökjelölt-cserét kéne végrehajtani. Ez butaság. Pontosan azért tartottunk előválasztást, hogy a választók mondják meg, ki az az egy, aki kihívhatja Orbán Viktort, nekünk meg innentől kezdve egy feladatunk van, ennek az egy közös miniszterelnök-jelöltnek a győzelmét elősegíteni, és ebben benne is vagyunk. Egyedül Márki-Zay Péter beszél arról, hogy itt miniszterelnökjelölt-cseréről van szó. Ugye ő azt mondta, hogy aki ilyenről beszél, az a Fidesz győzelmét segíti. Csak ő beszél róla.

Hogy kell ezt érteni? Önök hogy értik?

Nyilván Péter kívülről érkezett az ellenzéki együttműködés rendszerébe, és előfordulhat, hogy vannak félelmei és úgy érzi, hogy néha még a háta mögé kell nézni. Szeretném innen is megnyugtatni, hogy nem kell a háta mögé nézni. Mi, akik mögötte állunk, azért dolgozunk, hogy az egységes ellenzék jövőre le tudja váltani a Fideszt. Ehhez pedig egy feladatunk van, a választói akaratot tudomásul véve az előválasztás győzteseit miniszterelnök-jelöltként és 106 képviselőjelöltként győzelemre segíteni.

Eleget tesznek bele a Jobbik részéről a közös miniszterelnök-jelölt kampányába? Márki-Zay Péter szerint nem eleget. Sokat, de nem eleget.

Volt ilyen fals információ, hogy a Jobbik éves szinten 2,7 milliárd forintból gazdálkodik. Nem tudom, hogy honnan vette Márki-Zay Péter ezt az információt. A Jobbik éves szinten 500 millió forintból gazdálkodik, és ráadásul még egy egymilliárd forintos ÁSZ-büntetést is ki kellett nyögni. Ebben az évben az ÁSZ-büntetésnek a végére pontot tudtunk tenni, és végre kifizettük ezt a méltatlan büntetést. Ennek ellenére az előválasztás lebonyolításába kétszer annyi összeggel szálltunk be, mint a többi párt, pontosan azért, hogy a lehető legtöbb vidéki településen is megadjuk a lehetőséget az embereknek a voksoláshoz. Ezt követően a közös kampányba is szám szerint mi tettük bele a legtöbb pénzt. Tehát a Jobbikon aztán biztos, hogy nem fog múlni Márki-Zay Péternek a győzelme. Én annyit kérek tőle, hogy most már kezdje el irányítani a hadsereget, mert a hadsereg itt van, felsorakozott, arra várunk, hogy végre legyen egy karmester, aki összehangol bennünket és valóban győzelemre visz az ellenzéket.

Mennyi az az annyi? Olvastam ilyen számot, hogy 60 millió forint. Ez egy magánszemély zsebének sok, de egy pártnak meg egy kampányban porszem.

Egy pártnak is sok, higgye el! Akkor, amikor nekünk 29 választókörzetet meg kell nyerni. Ezek nem budapesti választókörzetek, ahol elég elindulni, és aztán az ellenzéki szavazók be fogják húzni, itt vért és verítéket kell izzadni. Tehát ezek olyan körzetek, ahol nagyon sok kistelepülés van, nagyon erős fideszes bázissal, erős feudális rendszer van, a polgármesterek félelemből szállíttatják az embereket a szavazóurnához, mert a végén ki fognak kapni a fideszes földesúrtól. Ahhoz, hogy ezeket a választókörzeteket meg tudjuk nyerni, pénz, paripa, fegyver, erő, energia, mindent bele kell tenni. Rajtunk fog múlni a kormányváltás. A nagyvárosok az ellenzék szempontjából rendben vannak, de ha mi, jobbikosok ezt a 29 körzetet nem tudjuk hozni jelentős részben, akkor elúszik a kormányváltás. Itt nagyjából rajtunk áll vagy bukhat minden, éppen ezért nekünk nem elég Márki-Zay Péter győzelmét elősegíteni, de a 29 jobbikos képviselőjelölt győzelméért is mindent meg kell tennünk. Nem lesz olcsó küzdelem.

Ezt a mandátumok közötti „értékkülönbséget” a Jobbik a tárgyalásokon nyilvánvalóvá teszi?

Ezt világossá tettük, és nyilván a választók is érezték, hogy ránk kell bízni a nehezét, mert ezeket a körzeteket vagy mi nyerjük meg, vagy senki nem tudja.

Ennek van valami ára?

Az ára nyilván az, hogy nekünk talán többe fog kerülni majd ez a kampány, mint másnak, rengeteg áldozatvállalást kell hozniuk maguknak a párt szimpatizánsainak, aktivistáknak, tagtársainak, akiknek le kell gyalogolniuk ezeket a körzeteket, egyébként velem együtt. Az én országjárásom nagyon nagymértékben ezekre a csatatérkörzetekre fog fókuszálni, hiszen a számok azt mutatták, hogy nekem itt vannak a szavazóim. Az előválasztáson nem nagyon tudtak elmenni a szavazóurnához, hiszen nagyon sok községben nem volt szavazási lehetőség, egész egyszerűen nem volt annyi pénz, hogy ott is legyen szavazóurna. 2022-ben viszont az emberek el fognak tudni menni az urnához, de meg kell őket szólítani, el kell menni ezekre a helyekre és bátorságot kell önteni az ott élőkbe, hogy nem kell félni, mert lehet, hogy holnap már végre egy szabad Magyarországon fogunk ébredni és nem egy olyan országban, ahol az ember nem vállalhatja fel a véleményét, mert retorzió éri.

Az előválasztás után mintha megállt volna az ellenzéki kampány. Kívülről nézve mindenképpen ahhoz képest, ami korábban volt. Belülről is megállt?

Nagyon sok háttérmunka zajlott, megalakult egy kampánytanács, amelynek az a feladata, hogy összehangolja a kampánystratégiát. Zajlott a háttérben a programalkotás, tehát a munka nem állt meg, csak nem a látványos része került előtérbe. Amit mi csinálunk, az azért is történelmi jelentőségű, mert előttünk még soha senki nem tette ezt meg. Nincs meg az a recept, amit kihúznánk a fiókból és pipálgatnánk, hogy mi az, ami elvezet bennünket a sikerhez. Nekünk ezt menet közben kell megtapasztalni, a sikeres receptet meg kell alkotni, ami idő. Tudom, hogy időből nagyon kevés van, ezért is zajlik azért a politizálás is. A Jobbik már elkezdett egy kampányt, hogy állítsuk meg a benzinár-emelést. Minden létező parlamenti műfajt bevetettünk, petíciót indítottunk, tüntetést tartottunk Mátészalkán, ami egy országos tüntetéssorozat lett volna, hogy a kormány végre lépjen és állítsa meg a fokozódó benzináremelést, végül a kormány 480 forinton befagyasztotta az üzemanyagárat. Tehát a politizálás zajlik nyilván, de meg kell alkotni azokat az együttműködési formákat is közben, amelyek nem látványosak, de a háttérben rendkívül sok munkát igényelnek.

Értelmes politizálás az üzemanyagárakra ársapkát tenni? Amikor azt már a szocializmusban megtanultuk, hogy az olajárrobbanás nem olyan jellegű, hogy egy országhatárnál megálljon.

A Fidesz ennél sokkal radikálisabb lépéseket javasolt ellenzékből, tehát nemcsak az üzemanyagár befagyasztását követelték annak idején, hanem az áfa meg a jövedéki adó csökkentését is, aztán most, hogy kormányon vannak, hirtelen széttárják a kezüket, nem nagyon lehet mit csinálni. Persze befagyasztották 480 forintos áron az üzemanyagot, úgy, hogy közben azt mondták, ezt fizessék ki a benzinkutak, az állam nem fog a saját zsebébe nyúlni. Mi semmi mást nem akartunk egyébként, mintsem, hogy a Fidesz hallja meg saját magát és csökkentse a jövedéki adót vagy éppen az áfát. Szerintem az egy jó javaslat volt, most kormánypártként nem hajlandók sem a 120 forintos jövedéki adóról lemondani, sem arról a 27 százalékos áfáról, amit még a jövedéki adóra is kivetnek. Egészen elképesztő, hogy olyan uzsorás kormánya van ennek az országnak, hogy még képes az adót is megadóztatni.

Elég nagy karriert futott be az egyesült ellenzéknek egy úgynevezett belső közvélemény-kutatása, ami nem volt rá nézve kedvező. Itt elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy kiszivárogtatás, az is, hogy árulás, mindenféle. Ön szerint mi történt?

Ez nagyon jó kérdés, mert ez az a közvélemény-kutatás, amit beleértve jómagamat, egyetlenegy ellenzéki pártelnök sem látott. Azt tudjuk, hogy valamelyik kutatóintézet rendelte meg, de nyers adatok voltak, nem elemezték rendesen, és aztán egyszer csak kikerült a Fidesz-médiához.

Nem, a 444-hez került ki, az nem egy Fidesz-média.

Márki-Zay Péter azt mondja, hogy ő tudja, hogy ki szivárogtatta ki.

Azt mondja, hogy tudja, de nem mondja meg.

Én sem tudom.

De ezt hogy kell érteni, amikor a közös miniszterelnök-jelölt azt mondja, hogy kiszivárogtatta, tudja, csak nem mondja?

Engem az sem érdekel, ha tudja és nem mondja, csak akadályozza meg, hogy a jövőben ilyen történhessen meg, mert fals adatokról van szó, mondják ezt más közvélemény-kutatók, és még egyszer mondom, mind a mai napig mi, pártelnökök sem láttuk.

Milyen kampányra készülnek? Mikor indul a kampány látható része?

A kampány látható része lényegében már bizonyos értelemben most is zajlik, hiszen van egy népszavazási kezdeményezés a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék megemelése kapcsán. Tehát az utcán jelenleg is ott vagyunk. A január, február, március hónapja bőven elég lesz a magyar társadalomnak is a kampányból, erre a három hónapra kell majd fókuszálni. Látjuk, hogy a Fidesz az eszközökben már most sem válogat, hiszen óriási lejárató kampányokat indított, akár ellenem is az elmúlt időszakban.

De például a Fudan és az álláskeresési támogatás ügyében kiírt, aláírásgyűjtés alatt álló népszavazást az emberek össze fogják kötni az ellenzéki együttműködés politikai céljaival?

Mert összhangban van az ellenzék politikai céljaival. Hát ki a csuda akarna Magyarországon egy kínai egyetemet 500 milliárdos kínai hitelből? Hol van itt nekünk az üzlet? Hogy kínai vállalkozásokkal kínai hitelből Kínának felépítünk Magyarországon egy egyetemet. Nehéz lenne megmagyarázni az embereknek, hogy ez miért jó nekünk. Nehéz lenne azt is megmagyarázni, hogy miért jó az, hogy valaki, ha elveszíti a munkahelyét, akkor három hónapig kap álláskeresési járadékot. Mi azt gondoljuk, hogy kilenc hónap az a méltányos időszak, ami alatt mindenkinek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy új munkahelyet találjon. Én Borsodban nagyon jól tudom, hogy milyen nehéz, főleg a kistelepüléses vidéken munkát találni. Ott igenis meg kell adni az embereknek azt a lehetőséget, hogy legyen kellő lélegzetvételük ahhoz, hogy munkahelyet találjanak.

Hipotetikus a kérdés most még, de mit szólna, ha Borsodban akarna valamelyik multi szalagot telepíteni?

Azt mondanám nekik, hogy gyertek hozzánk Borsodba, kaptok minőségi munkaerőt és nektek is az az érdeketek, hogy a minőségi munkaerőt megfizessétek, mert akkor tudjátok megőrizni. Ha nem tudjátok megfizetni a minőségi magyar munkaerőt, akkor lehet, hogy majd át kell költöznetek Ukrajnába vagy valahova Távol-Keletre, de akkor az Európai Unió adta előnyöket nem fogjátok élvezni.

De nem munkaerőhiány van Magyarországon?

Van, ahol munkaerőhiány van, van, ahol pedig munkanélküliség van. Borsodban még mindig magas a munkanélküliség, ezért nem értem, hogy amikor van egy állami cég, a MOL, az miért törököket alkalmaz. Persze, értem, hogy neki valamiért előnyösebb olcsó keleti vendégmunkásokat behozni Magyarországra, mint emelni a béreket, de ha egy részben állami tulajdonú cégről van szó, akkor nemcsak a piaci szempontokat kellene figyelembe venni, hanem a szociálpolitikai szempontokat is, és emelni a béreket egy olyan vidéken, ahol nemcsak a munkanélküliség magas, a szegénység is.

Részben állami, de tőzsdei cég is. A tulajdonosokra is figyelemmel kell lennie. Hogyan viszonyulnak az ilyen, például a tőzsdei cégekhez, ahol nem azt kell csinálni feltétlenül, amit az állam mond, hanem ami üzletileg sikeres, mert el kell vele számolni a tulajdonosnak?

Üzletileg szerintem az a sikeres, ha minőségi terméket akarunk gyártani, ahhoz minőségi munkaerőt kell alkalmazni. A minőségi munkaerőt akkor tudjuk megőrizni, ha megfizetjük. Nyugat-Európában ezt csinálják, ott megfizetik és imádják a magyar munkavállalókat, mert tudják, hogy tehetségesek, szorgalmasak, sokat és jól dolgoznak, de meg is becsülik őket, vigyáznak a hangulatukra. Nálunk valahogy más irányba megy a politika. Itt azt mondják, hogy agyon lehet dolgoztatni a magyart. Mi mindent megteszünk nektek, hogy nektek jó legyen, csak a magyar munkavállalónak nem jó, és ez a magyar munkavállaló fog elmenni, aztán majd jön helyére a román meg az ukrán, akikre egyébként a tulajdonosok is panaszkodnak, hogy már nem úgy dolgoznak, nem olyan a munkakultúrájuk, mint egy magyarnak, de hát elfelejtették a magyar munkaerőt megbecsülni.

A kormánnyal együtt szavaztak a homoszexuális tartalmakkal is feldúsított gyermekvédelmi törvény ügyében. Ebből is lesz valószínűleg egy népszavazás. Itt milyen álláspontot foglalnak el?

Felesleges a népszavazás. A gyermekek nemváltó műtétjéről népszavazást tartani, fura, hogy Orbán Viktor ebben a kérdésben elbizonytalanodott. Lehet, hogy a Kaleta-botrány meg a Szájer-botrány után ő már elbizonytalanodik ilyen alapvetésekben, de ki a csuda akar Magyarországon a gyerekeknek nemváltó műtétet? Legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ismerte el, hogy hát senki. Amit senki nem akar, arról minek népszavazást tartani.

Támogató vagy ellenző álláspontra biztatják az ellenzéki összefogás híveit a Jobbik részéről?

Én sem támogatom, senki nem támogatja Magyarországon azt, hogy gyerekeknek nemváltó műtéteket népszerűsítsenek, meg hajtsanak végre, nincs erre társadalmi igény. A pedofíliát szigorúan kell büntetni, annak idején ezt a törvényt azért szavazta meg a Jobbik, mert a pedofilokkal szemben kőkeményen fel kell lépni. Nekünk évek óta az volt a követelésünk, hogy a jelenleginél sokkal szigorúbban lépjenek fel azokkal az aberráltakkal szemben, akik gyermekeket becstelenítenek meg, de aztán a Fidesznek kellett egy Kaleta-botrány ahhoz, hogy valamit lépjen és ezt a billogot lemossák magukról. Sajnálom, hogy ez kellett nekik, de a lényeg az, hogy a pedofilokkal szemben most már szigorúbban lehet fellépni, mint korábban, ezért kellett ezt a törvényt megszavazni.

A kettős állampolgárság és a határon túli magyarok szavazati jogában nagyon éles ellentét volt annak idején a DK meg a Jobbik között. Ez elsimult?

Én azt gondolom, hogy szerzett jogot elvenni nem lehet. Ez egy olyan kérdés, ahol még vannak viták, éppen ezért itt még egységes összellenzéki álláspontot nem tudok mondani. Az én álláspontom, a Jobbik álláspontja az, hogy a szavazati jogot meg kell reformálni. Szerintem a határon túli magyaroknak sem az az érdekük, hogy magyarországi pártlistákra adják le a voksukat. Én azt szeretném, ha a határon túli magyarok nem a magyarországi pártok hangját erősítenék fel a magyar parlamentben, hanem a saját hangjukat. Tehát, mondjuk, egy székely a saját közösségéből küldjön egy szószólót a magyar parlamentbe, aki aztán véleményezheti a törvényjavaslatokat, elmondhatja, hogy egy adott törvény milyen hatást gyakorolhat a határon túl élő nemzettestvéreink életére.

De a szószóló nem szavaz.

Ez még egy vita kérdése, lehet, hogy szavazhat vagy nem szavazhat, de az fontos, hogy a saját közösségét képviselje az adott politikus, és ne a Fideszt vagy akár ne is a Jobbikot. Ne magyarországi pártokat erősítsenek a határon túli magyarok, hanem saját magukat.

De a határon túli magyarok ügyében nem a magyar parlamentben ülő pártok döntenek? Tehát nincs semmi logika abban, hogy pártokra szavazzanak?

Ha a határon túli magyarokat képviselné, mondjuk, a Fidesz, akkor az autonómia kérdését naponta harsogná, hogy miért fontos az, hogy a határon túli magyarok önrendelkezési jogát ki tudjuk vívni. Csak a Fidesznek nem ez az érdeke. A Fidesznek mindig az az ellensége, aki önálló gondolkodásra, önrendelkezésre képes. Aki képes önrendelkezni, aki, mondjuk, anyagilag szabad, nem függ a kormánytól, ezért teszi azt a Fidesz, hogy, mondjuk, Magyarországon leépítette a középosztályt, hiszen aki anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van, könnyű befolyásolni a választások előtt. Az önrendelkezést kell megteremteni társadalmi szinten is meg a magyarság szintjén is, éljenek határon innen vagy túl.