INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

békássy szabolcs

háziorvos

koronavírus

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára és Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója sajtótájékoztatót tart a családorvosok világnapja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) 2020. május 19-én. A kormány elkötelezett az egészségügyi alapellátás fejlesztésében, az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében - jelentette ki Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető a sajtótájékoztatón azt mondta, a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a betegek ellátása a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozó intézkedések ellenére folyamatos volt.

Békássy Szabolcs: tömeges tesztelés kell a nátha és a Covid megkülönböztetéséhez

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Én sokkal fontosabbnak tartom, hogy az a hárommillió ember, aki még nem részesült semmilyen védőoltásban, minél hamarabb legalább az alapimmunizálást megkapja – mondta a harmadik oltásról Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az új Covid-szabályokról, az influenzajárvány veszélyeiről és a 12 év alattiak oltásáról is.

Békássy Szabolcs az Arénában
 

Most a negyedik hullám felszálló ágában vagyunk, a delta vírusvariáns az uralkodó, viszont nőtt az átoltottság, ráadásul egy csomó embernek az én környezetemben is folyik az orra. Mi a teendő most?

Magyarországon ugyan jelentősen nőtt az átoltottság, ugyanakkor, ahogy az várható volt, az iskola- és óvodakezdést követően egyértelműen emelkedő tendenciát mutat a légúti tünetekkel a háziorvosokhoz forduló betegeknek a száma. A tavalyi hasonló időszakhoz képest, amikor szinte az összes légúti megbetegedés hátterében Covid-fertőzés igazolódott, ez az idei őszi szezonban nem így van, számos egyéb légúti kórokozó is megjelent a tünetek mögött, és csak a koronavírusteszteknek egy része bizonyul pozitívnak. Ennek hátterében talán az állhat, hogy nincsenek olyan szigorú, korlátozó intézkedések, és ez talán teret adott az egyéb légúti kórokozók terjedésének is.

Vagyis voltak ezek a légúti kórokozók, csak tartottuk a távolságot, meg mindenhol viseltük a maszkot?

Tulajdonképpen erről van szó, és ez jelentősen megnehezíti a gyakorló orvosoknak a dolgát, hiszen a tünetek megegyeznek egy enyhe Covid-fertőzés lefolyásával is, mert egy-egy oltott egyénnél nagyon enyhe náthás tünetekkel zajlik a Covid-fertőzés is.

Mi a teendője annak, aki magán olyan tüneteket észlel, amiről azt gondolja, hogy ezt már érdemes orvossal megnézetni?

A legtöbb náthához hasonlító tünetegyüttes a legtöbb esetben a házipatikában megvásárolható szerekkel is könnyedén kezelhető otthon. Nem feltétlenül igényel orvoshoz fordulást. Természetesen továbbra is vannak olyan veszélyeztető jelek, tünetek, ami feltétlenül indokolja az orvos felkeresését, ilyen a több napja tartó magas, csillapíthatatlan láz, nagyon erős fejfájás, nagyon erős nyelési nehezítettség. Viszont az orvoshoz fordulás ebben az esetben egy előzetes telefonos konzultációval történjen meg, mert elengedhetetlen, hogy a légúti tünetekkel rendelkező betegek és a váróban várakozó idős, krónikus betegek ne legyenek egy légtérben.

Ezt hogy lehet megoldani?

Külön időkeretet kell biztosítani a krónikus, nem légúti betegeknek, és ha a légúti beteg mindenféleképpen rendelői vizsgálatot igényel, és nem lehet telemedicina útján ellátni, akkor pedig egy meghatározott idősávban az infekció-kontrollszabályok betartása mellett kell biztosítani az ő ellátását.

Mit tegyünk akkor, ha a felelősségérzetünk elég nagy, mutassuk meg magunkat az orvosnak, vagy vegyük elő a pénztárcánkat és csináltassunk egy Covid-tesztet?

Semmiféleképpen nem szükséges a pénztárcánkat elővenni és magánúton tesztet végezni, hiszen az alapellátó kollégák számára továbbra is biztosított a lehetőség, hogy koronavírus-tesztelés alá vessék a pácienseiket. Megkezdődtek azok a szakmai egyeztetések arról, hogy a tavaszi hónapokhoz hasonlóan sokkal szélesebb körben legyenek elérhetők a tesztállomások is, ahol könnyebben hozzáférnek a páciensek az antigén gyorsteszthez, illetve a PCR-vizsgálatokhoz. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb differenciálni tudjuk a légúti tüneteket, hogy enyhe nátháról, avagy Covid-fertőzésről van szó, ehhez viszont szükséges, hogy lehetőség szerint minél hamarabb, a tünetek kezdetét követően egy-két napon belül diagnózis szülessen. Ez nemcsak az egyén egészségi állapota szempontjából meghatározó jelentőségű, hanem a járvány dinamikájának az alakulása szempontjából is.

Menjek addig dolgozni, amíg lehet, hogy covidos vagyok és nincs még teszteredményem?

Mmindenképpen azt szeretném kérni mindenkitől, hogy amíg légúti tüneteket tapasztal magán és nincs biztos diagnózis a kezében, addig semmiféleképpen ne látogassa se a munkahelyi, se az egyéb társas közösségeket, hiszen potenciálisan minden légúti fertőzés hátterében ott állhat a Covid-fertőzés is.

Mit tegyünk, ha a gyermekünk adott pozitív tesztet? A család összes tagját fertőzi ilyenkor? Van-e erre már elég adat, hogy ezt lássák?

Egy Covid-fertőzött bárkit megfertőzhet, sajnos még az oltottakat is, ugyanakkor a jelenlegi szabályok szerint, aki oltott, azokra sokkal enyhébb karanténkötelezettség vonatkozik, sőt, amíg nincsenek tünetei, nem is kell karanténkötelezettséggel számolnia. Tehát ha valakinek a gyermeke Covid-fertőzött, a szülője viszont be van oltva és nem mutat tüneteket, akkor nyugodtan látogathatja a munkahelyi közösséget, társadalmi közösséget.

Az állami ellátásban mennyi idő alatt készülnek el azok a tesztek, amelyek a birtokában az ember biztos lehet abban, hogy a kollégáit, a környezetét nem fogja megfertőzni?

Most ez jellemzően még három-négy nap is lehet, ezért is kezdődtek meg azok a szakmai egyeztetések, hogy a tesztpontok, a tesztek szélesebb körben álljanak rendelkezésre.

Azt tudják-e már, hogy a tünetek megjelenésétől visszafelé számolva mennyi az az időszak, ami alatt az ember fertőzhetett?

Tudományosan megalapozott egzakt választ erre nem fogok tudni mondani, sokkal inkább kell támaszkodnunk a gyakorló orvosi munka során megszerzett tudásra. Jellemzően azt mondhatom, hogy a delta variáns sokkal fertőzőképesebb, egy páciens sokkal több betegnek tudja továbbadni a fertőzést, és valószínűsíthetően akár a lappangási időszak is hosszabb idő lehet. Tehát akár a tünetek megjelenését megelőzően már egy-két héttel is fertőző lehet az adott egyén.

Ha valakinek van egy tesztje, tipikusan a PCR-tesztet szokták ilyennek mondani, akkor meddig érvényes?

Ez jelenleg 72 óra, de van olyan nyugat-európai ország, ahol a PCR-teszt érvényességét már 24 órára redukálták. Nyilvánvalóan ez majd Magyarországon is a járványadatoktól függő módon felülvizsgálandó.

Mi van, ha valakinek a munkahelye azt mondja, hogy tesztelni kell? Van annyi tesztelőhely?

A tesztek száma nem állhat ennek a problémának a hátterében, ugyanakkor sokkal fontosabb lenne,ha az oltatlanok beoltatnák magukat, és akkor ez a PCR-kérdés nem is kellene, hogy napirendre kerüljön. Magyarországon nagyon hatékonyan indult az oltási kampány, de jó lenne ezt az átoltottsági arányt a közeljövőben emelni, mert ha nagyobb lenne az átoltottság, akkor egyértelműen az bizonyítják a nemzetközi adatok, hogy a negyedik hullám is sokkal mérsékeltebb formában futna le Magyarországon is.

Kik azok, akik nem veszik föl az oltást?

Jellemzően a fiatalabb korosztályban vannak nagyobb számban a szkeptikusok, ugyanakkor nagyon sok idős is még oltatlan, a 60 év feletti populációban is még közel 400 ezer ember nem rendelkezik védőoltással Magyarországon, és életkorukból kifolyólag is ők azok, akik igazán kockázatnak vannak kitéve.

Ha valaki magán tünetet észlel, fel tudja már hívni a háziorvosát? Mert volt a járványnak olyan szakasza, amikor annyi volt a meló a rendelőben, hogy nem tudták fölvenni a telefont.

A telefonos terhelés jelentősen mérséklődött, ugyanakkor látni kell azt is, hogy a krónikus betegek gondozási folyamatai is újraindultak, ezért most egyszerre szembesülünk azzal a helyzettel, hogy csörög a telefon is, ugyanakkor ott vannak a rendelőben várakozó betegek is, akiket szintén el kell látni. A kapcsolatfelvétel nem lehet gátja annak, hogy megkezdődjön egy betegnek az ellátása. Számos informatikai megoldást biztosítanak már a praxisok a betegeik számára, hogy fel tudják venni egymással a kapcsolatot. Ez lehet egy email-elérhetőség, amelyben a beteg, ha megadja az elérhetőségi adatait, akkor az orvos a számára rendelkezésre álló szabadidő függvényében vissza tudja akár hívni és fel tudja venni vele a kapcsolatot. Ezt tanácsolom is mindenkinek, hiszen ez az orvosnak is egy tervezhetőbb betegellátást tesz lehetővé.

Az orvos ilyenkor mindenképpen látni akarja az őt tünettel megkereső beteget, vagy a tünetek alapján azt tudja mondani, hogy holnap 14 órakor ezen az állomáson tesztidőpontja van? Mi a menetrend?

A koronavírus-járványnak talán az egyik legnagyobb vívmánya az volt, hogy a telemedicinális ellátás törvényi keretet is kapott Magyarországon. Lehetővé tette, hogy a rendelői személyes vizsgálaton alapuló ellátáson túl a telemedicinális ellátási formák jogilag is elismert ellátásként szerepelnek az egészségügyi ellátás mindennapjaiban. Ha nagyon enyhék a tünetek, nincs semmilyen olyan alarmírozó jel, ami miatt az orvos mindenféleképpen fizikai vizsgálatra tartana igényt, akkor akár ez egy telefonos tanácsadás is lehet. De ennek a beszélgetésnek lehet a kimenetele akár egy koronavírusteszt elvégzése is.

Általában a páciensek kérik azt, hogy tesztelhessenek, vagy inkább igyekeznek elkerülni azt, hogy tesztelhessenek?

Azt tapasztaljuk, hogy legtöbben elkerülő magatartást folytatnak, és ez így nincs rendjén, hiszen ez annak a veszélyét hordozza magával, hogy a járványgörbe meredekebb felfutást fog követni az elkövetkező hetekben.

A gyakorlat szerint az orvost tünettel a telefonon megkereső páciensek jelentős részét elküldi az orvos tesztelni?

Csak a legnagyobb reménnyel vagyok afelé, hogy elküldik a kollégáim tesztelni ezeket a pácienseket, hiszen ez alapvető fontosságú lenne. A jelenlegi eljárásrend úgy szól, ha valaki Covidra hajazó tünetekkel rendelkezik, akkor szükséges elrendelni ezt a vizsgálatot. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az enyhe náthás tünetek hátterében javarészt most még nem igazolódik a Covid-fertőzés, ezért kérdés, hogy ezeket a betegeket elegendő lenne-e otthon elkülöníteni és a tünetek megszűnéséig otthonukban megfigyelni, vagy feltétlenül indokolt-e a Covid-vizsgálat elrendelése.

De józan paraszti ésszel gondolva nyilvánvalóan szükséges volna tesztelni.

Igen, másrészről viszont, ha egy oltott beteg a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit mutatja, akkor az ő esetében elképzelhetőnek tartom azt, hogy elegendő lenne a házi karantén a tünetek megszűnéséig. Tehát nem feltétlenül tartom szükségesnek azt, hogy egy oltott, enyhe tüneteket mutató pácienst PCR-vizsgálat alá vessünk.

Van-e arról elegendő tapasztalat, hogy a zárt, átoltott munkahelyi közösségekben terjedhet-e a delta variáns?

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy terjedhet. Az oltás megléte nem zárja ki a vírus fertőzésének terjedését, ugyanakkor azt egyértelműen tapasztaljuk, hogy a súlyos kórházi kezelést igénylő esetektől megvéd az oltás.

Jó arányban?

Extrém ritka az, hogy valaki megfelelő oltottsági státusz mellett súlyos tünetekkel kerül kórházba.

Ha egy közösség el tudta érni azt, hogy az átoltottsága teljes legyen, akkor nyugodt lehet abból a szempontból, hogy onnan kórházba nem fognak kerülni emberek?

Nagyon nagy valószínűséggel nem. A megbetegedéstől nem véd teljesen, ugyanakkor a súlyos lefolyástól mindenképpen.

Milyen betegségtípusok maradtak nagyrészt ellátatlanul a járvány eddigi hullámaiban?

Semmiképpen nem mondanám, hogy ellátatlanul maradtak ezek a betegcsoportok, hiszen velük azért folyamatos volt a kapcsolat. A távkonzultációt folyamatosan biztosítottuk a számukra is, ugyanakkor szükségszerű volt, hogy ezek a betegek előbb-utóbb a rendelőben is megvizsgálásra kerüljenek. Leginkább a népbetegségnek számító betegcsoportok jelentek most meg ellátásra, cukorbetegek, krónikus szív-érrendszeri megbetegedésben, magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek, úgyhogy most van feladat bőven a háziorvosi praxisokban.

Van-e elég adatuk ahhoz, hogy azt lássák, hogy az állapotuk mennyit romlott ez idő alatt, és van-e az állapotukban visszafordíthatatlan romlás?

Erre a kérdésre évek múlva kapjuk majd meg a választ, amikor olyan visszatekintő tanulmányok készülnek, amelyek ezt az állapotot felmérik, a kiindulási és a végállapothoz képest tudják összehasonlítani az egészségi állapot változását.

Nagyon fontos volna, hogy az oltás folytatódjon, mert ez a megoldás. Mi a szerepük most a háziorvosoknak az oltásokban?

A háziorvos az a személy, aki a születéstől a halálig gyakran végigkíséri a családok egészségi állapotának alakulását. A háziorvos felé vannak a legnagyobb bizalommal a betegek, ez egyben viszont egy óriási felelősséggel is jár, hiszen a háziorvos kezében van a probléma megoldásának a kulcsa. A háziorvos lehet az a személy, aki releváns szakmai információkkal tudja ellátni a betegeket és meg tudja őket győzni a védőoltás fontosságáról, el tudja oszlatni azokat a félelmeket, amelyek a különböző vakcinatípusokkal szemben fennállnak.

Hogy csinálják? Felhívják azokat a betegeiket, akikről látják, hogy még nincs oltásuk?

A hatvan év felettiek oltási kampánya elindult augusztusban, és ebben a folyamatban segítettek orvostanhallgatók is. Ez is lehet egy eszköz, ugyanakkor talán sokkal fontosabb lehet a mindennapi orvos‒beteg találkozások során, az anamnézis felvétele során kitérni az oltottsági státuszra, és ha az adott háziorvos kolléga úgy észleli, hogy a mellette ülő páciens nincs beoltva, akkor meg kell próbálni őt meggyőzni a védőoltás fontosságáról.

Hogy érzékeli ezt a háziorvos? Amikor beüti az adatait, akkor kigyúl egy vörös sáv a számítógépén és látja, hogy nincs beoltva?

Vannak ilyen szoftverek is, amelyek már úgynevezett döntéstámogatási mechanizmusokkal vannak felruházva. Nem minden szoftver ilyen még, olyankor a háziorvosnak a kórelőzmény felvételére kell hagyatkoznia, ki kell térnie egész egyszerűen az oltottsági státuszra is. Egyszerű kérdés: be van-e oltva, nincs beoltva?

Ha azt mondja, hogy nincs oltva, de sikerül meggyőzni, akkor a háziorvos a háta mögé tud nyúlni, és ki tudja venni a hűtőből a megfelelő oltást?

Azért nem olyan egyszerű ez a kérdés, mert a különböző oltóanyagtípusoknak más-más logisztikai körülményei vannak, ezért az a gyakorlat a háziorvosi praxisokban, hogy egy-egy oltási napot szerveznek, amikor van annyi oltandó, hogy egy ampullát optimálisan fel lehet használni, illetve a másik lehetőség, hogy az online időpontfoglalásnak a lehetőségét ajánlják a pácienseknek. Az eeszt.gov.hu felületen tulajdonképpen mindenki máról holnapra valamelyik kórházi oltóponthoz hozzájuthat ahhoz az oltóanyaghoz, amelyet szeretne.

A háziorvos a saját pácienseit olthatja, vagy bármelyik háziorvoshoz bemehetek?

Fő szabály szerint a háziorvos a saját betegét olthatja. Akik távol élnek a háziorvosuktól, számukra javasoljuk az online időpontfoglaló alkalmazását.

Mivel oltanak most a háziorvosok?

Előzetes igényfelmérést követően dől el ez a kérdés. Minden vakcinatípus, a Szputnyik vakcináját kivéve hozzáférhető elvileg a háziorvosi praxisokban is. Ha van igény egy adott oltóanyagra kellő számban, akkor a háziorvosi szolgáltató a megyei védelmi bizottságtól meg tudja rendelni ezt az ampullát. A Szputnyik vakcinájánál olyan különböző logisztikai körülmények vannak, hogy ez az oltóanyag csak kórházi oltópontokon érhető el.

Arra van-e valamilyen képlet, hogy, mondjuk, a Szputnyikra mit lehet adni, az mRNS típusú vakcinára mit lehet adni?

Van erre egy szakmai ajánlás, ugyanakkor a védőoltás természetéből adódóan én úgy gondolom, hogy ezt nem kell ilyen merev szabályok közé szorítani. Itt tulajdonképpen az immunrendszernek az emlékeztetéséről van szó. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott iránymutatás a heterolog vakcinációt preferálja, tehát az alapimmunizálástól eltérő oltóanyaggal történő ismétlő oltást, ugyanakkor, ha orvosszakmai szemüvegen keresztül nézem ezt a kérdést, én úgy gondolom, hogy a homológ vakcinával sem ártunk.

Annak látják-e értelmét, hogy az oltott ember utána időközönként ellenanyagszinteket méressen magának?

Ennek nincs relevanciája, ezt nemzetközi példák is kezdik egyértelműen bizonyítani. Magyarországon a Sinopharm vakcinával kapcsolatban voltak kétségek, ugyanakkor egy nemzetközi cikkben olvastam egy összehasonlító elemzést, miszerint az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol kizárólag Sinopharm vakcinát használtak, egyenletes szép lapos a járványgörbe. Izraelben, ahol kizárólag a Pfizer vakcina volt a preferált, ott pedig meredeken emelkedik az esetszám. Hogy ennek a hátterében pontosan mi áll, ezt természetesen még nem tudhatjuk, ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy nem feltétlenül rossz választás a Sinopharm vakcinával történő oltás.

Mikor kell felvenni az úgynevezett emlékeztető oltást?

Erre is egy ajánlás van, de ez sem egy kőbe vésett szabály. Az ajánlás négy hónapot definiál az ismétlő oltás felvételére, ugyanakkor természetesen ettől is el lehet térni. Én sokkal fontosabbnak tartom, hogy az a hárommillió ember, aki még nem részesült semmilyen védőoltásban, ők minél hamarabb legalább az alapimmunizálást megkapják.

Eljöhet az az időpillanat, amikor az oltottak lényegében védettek, és egy járvány az oltatlanok körében fog tombolni Magyarországon?

Erre reális veszély van, és ha ez bekövetkezik, akkor az oltatlan populáció valós életveszélynek van kitéve. Erre sajnos már a saját praxisomból is tudok példát hozni: egy oltatlan páciensem múlt héten súlyos kétoldali tüdőgyulladással került kórházba, míg az oltott pácienseimnek a nagy része enyhe lefolyású megbetegedést mutatott.

Magyarországon elkezdődhet-e a 12 év alatti gyerekek oltása?

Elkezdődtek természetesen erről is a szakmai egyeztetések, az oltási programban a nyugati nemzetközi trendeket mi is szeretnénk követni, ha rendelkezésre állnak majd ezek a védőoltások, illetve az Európai Gyógyszerügynökség is zöld zászlót ad, akkor Magyarországon a fiatalabb korosztály oltását is meg kell kezdeni.

Ezek nagyon más oltások lesznek, mint amit a felnőtteknek adnak, vagy a dózis lesz kisebb?

Legjobb tudomásom szerint a vivőanyagban módosítás nem lesz, dóziskülönbség lesz természetesen.

Az öt- meg a tízévesek között nagyjából ugyanaz a dózis adható?

Igen, ez az influenzaoltás esetén is nagyjából hasonló, erre lehet számítani az mRNS típusú vakcinák esetében.

Milyen lesz idén az influenzajárvány?

Ez foglalkoztatja most leginkább a szakmai közvéleményt is. Visszatértek azok a légúti kórokozók, amelyek tavaly elenyésző számban fordultak elő. Szakmai izgalommal várjuk azt, hogy mi lesz az influenza esetében, hiszen tavaly nem volt influenzajárvány, sem a déli, sem az északi féltekén. Most teljesen más a helyzet, lazábbak a maszkviselési szabályok, lazábbak a társadalmi távolságtartási szabályok, megjelentek az egyéb légúti közösségi vírusok. Azt prognosztizálom, hogy idén lesz influenzajárvány is, ezért feltehetően az influenza elleni védőoltás beadását is preferálni fogjuk.

De milyen védőoltást, ha tavaly semelyik féltekén nem volt influenzajárvány?

Szakmai köröket is foglalkoztatja ez a kérdés. Valószínűleg egy empirikus megközelítést fog igényelni ez a kérdés is. Veszik az elmúlt évek tapasztalatait, melyik vírustörzsek domináltak és ebből próbálnak egy olyan oltóanyagot előállítani, amely a legszélesebb köröknek védelmet fog nyújtani.

Mikor kell elkezdeni?

Pár héten belül meg kell kezdeni az influenza elleni vakcinák beadását. Legjobb tudomásom szerint az oltóanyag már meg van rendelve, tehát október vége környékén már rendelkezésre állhat a háziorvosi praxisokban.

Influenza elleni oltás és koronavírus elleni oltás semmiféleképpen nem üti egymást? Akár még egy napon is be lehet adni a kettőt?

Nem, ezzel kapcsolatban már vannak tapasztalatok, egy napon semmiféleképpen nem lehet. Minden védőoltás beadása között el kell telnie legalább két hétnek. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy az oltások nem ütik egymást, tehát nyugodtan be lehet adatni az influenza elleni védőoltást és a koronavírus elleni védőoltást is.

Nem is erősíti, nem is gyengíti egymás hatását a két oltás?

Már vannak külföldi vizsgálati eredmények, hogy az influenza elleni védőoltás beadása talán még potencírozhatja egy kicsit az immunrendszert, és hatékonyabbá teheti az immunrendszer felkészültségét akár a koronavírus elleni fertőzés ellen is.

Van itt sorrend? Ha még egyiket sem vette föl, akkor melyikkel kezdje? A Coviddal vagy az influenzával?

Mindenképpen a Covid elleni védőoltással kell kezdeni, hiszen egyértelmű az, hogy a Covid sokkal nagyobb számban betegíti meg a betegeket, illetve sokkal nagyobb az esélye is a súlyos lefolyású megbetegedésnek.

Mikor lehet nálunk a 12 év alatti gyerekeket oltani?

Nem szeretnék semmiképpen egy üveggömbbe nézni. Erre akár már az idei év végén, december környékén is sor kerülhet, ez az egészségügyi hatóságok munkájától is függ ez a kérdés.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018