INFORÁDIÓ
2021. július 30. péntek
Judit, Xénia

varga judit

igazságügyi miniszter

eu-költségvetés

Varga Judit: fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat

Varga Judit: fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az Európai Tanács által elfogadott megállapodás megfelelő biztonságot ad, hogy az uniós szerződéseket nem fogják a jövőben megsérteni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A tárcavezető beszélt az új uniós források lehívásának módjáról, a Fidesz és Néppárt jövőbeni viszonyáról, az alaptörvény és számos fontos jogszabály módosításának hátteréről is.

Varga Judit az Arénában
 

Szerdán az Európai Parlament jóváhagyását megkapta az uniós költségvetést jogállami feltételrendszerhez kötő rendelet, meg a 2021–2027 közötti pénzügyi keret is, és elkezdődött egy új értelmezési folyamat arról, hogyan fogják majd alkalmazni a jogállami feltételrendszert. Pontosan mi volt eredetileg a vita tárgya?

Két és fél évvel ezelőtt nyújtotta be az Európai Bizottság a költségvetéssel együtt ezt a rövid rendelettervezetet, amely nagyjából annyit tartalmazott, ha általános hiányosságokat tapasztalunk nálatok, akkor megbüntetünk. Egyértelmű volt a szándék, hogy egy ideológia, politikai álláspont alapján történő szankcionálási mechanizmust próbáltak az uniós költségvetéshez függeszteni, megkerülve a szerződéseket, hiszen azon kimondják, hogy az értékek vitájában a garanciákkal körülhatárolt eljárás a 7-es cikkely szerinti. Ezt próbálták egy alacsonyabb szintű jogszabállyal megkerülni. Júliusban már volt egy megállapodás, praktikusan annyi lett volna a feladat, hogy le kellett volna csak képezni az alacsonyabb szintű jogszabályok szövegeiben. Nem ez történt, és innentől indult el az az egyre feszültebbé váló tárgyalási folyamat, amely a csúcspontjához érkezett a múlt hét csütörtökén, de hála a német elnökség józanságának, illetve a lengyel és a magyar szövetség kitartásának, elhárult az a veszély, hogy ideológiai eszközökkel lehessen egyes országokat az álláspontjuk megváltoztatására kényszeríteni. Ezért is fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat. Illetve sikerült megőrizni a szolidaritást is Európában, mert a lényeg mégiscsak arról szólt, hogy az európai gazdaság újrainduljon, hogy hozzájussanak a pénzhez a bajba jutott országok. Tehát egy többszörös sikert jelent, ami leginkább a józan ész sikere. Az Európai Unió még mindig egy erős nemzetek szövetségére épülő formáció, ahol nincsenek szupranacionális szervezetek. Az Európai Parlament ilyennek gondolja magát. Ez a megállapodás újra helyre tette a dolgokat, tisztázta azt, hogy kié a végső szó jelenleg Európában.

Ez egy jogi vagy politikai természetű kompromisszum, amit a német elnökség alatt sikerült átvinni?

A kettő együtt hat. Született egy rendelettervezet, amely rengeteg jogbizonytalanságot, jogi hiányosságokat tartalmaz, hiszen egy jogállam alapvető elvárása az, hogy lehessen tudni pontosan, precízen körülhatárolt tényállás alapján, hogy mi az a jogsértés, amelyet el kell ahhoz követni, hogy utána egy konkrét szankció következzen. Ezeket a jogbizonytalanságokat nem oszlatta el a megállapodás szövege, de az állam- és kormányfők megállapodása valamilyen mértékig képes volt kezelni, hiszen azt mondta, hogy ez egy zárt lista, csak konkrét esetben lehet bármilyen eljárást kezdeményezni. Ha egyéb eszközök, amelyek rendelkezésre állnak az Európai Unióban a költségvetés védelmére, kimerültek, akkor lehet ehhez az új eszközhöz fordulni. Azt is tisztázza, hogy nem lehet általános hiányosságok alapján ilyen eljárást indítani. Az is egy fontos, beiktatott garancia, hogy mielőtt alkalmazásra kerülne ez a rendelet, megerősíti az államok azon szerződésben lefektetett jogát, hogy egyes uniós jogi aktusok, például egy rendeletnek az uniós joggal való összhangja vagy annak hiánya miatt az Európai Unió bíróságához forduljon. Ez nagyon fontos jog, mivel úgy gondoljuk, hogy továbbra is a rendelet szövegében vannak beleszövegezett jogi bizonytalanságok, amelyek ellentétesek az uniós joggal, ezért majd az unió bírósága fogja eldönteni, hogy a jogtisztaság mit követel meg. Fontos az is, hogy tisztázza a megállapodás szövege, hogy ezt a rendeletet csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenséggel szemben kell alkalmazni, nem ideológiai viták letörésére. Fontos, hogy a nemzeti identitást és hatáskört tiszteletben kell tartani, olyan területeken, amelyek nem tartoznak az uniós jog hatálya alá, például az, hogy eldöntsük, kivel élünk együtt, nem lehet tárgya egy-egy ilyen jogsértésnek a jövőben. Mind-mind olyan jogi értelmezést pontosító és politikai garanciát tartalmaz ez a megállapodás, amely megfelelő biztonságot ad minden tagállam számára, hogy az uniós szerződéseket nem fogják a jövőben megsérteni.

Ha ilyen sok a garancia, akkor ön szerint hogy kell érteni azt a bizottsági elnöki mondatot, amit Ursula von der Leyen a parlamentben mondott el, hogy végső soron semmi nem változott a feltételrendszeren sem a jogban, sem annak alkalmazásában. Ez egy kedélyhűtő szóvirág?

Ne felejtsük el, hogy hol beszélt a bizottsági elnök asszony. Őt az Európai Parlament választotta meg, neki nagyon fontos, hogy figyeljen minden egyes szavára. Nagyon precízen van mindig megfogalmazva az ő mondandója, de ezt nem látom egyáltalán ellentétben azzal a megállapodással, amelyhez egyébként az Európai Bizottság is az aláírását adja.

Mindent összefoglalva ez azt jelenti, hogy Magyarország minden forráshoz feltétel nélkül juthat hozzá?

Magyarország olyan feltételekkel juthat hozzá a forrásokhoz, mint minden rendes tagállam. Más típusú feltételek, amelyek mindig is a büdzséhez kapcsolhatók voltak, természetesen alkalmazandók, de ez a politikai, ideológiai feltételrendszer teljesen kikerült a képből, ezen a csatornán többet államot fenyegetni nem lehet az Európai Unióban, ezért ez totális győzelem. Az a Róna Péter, aki konzervatív elhajlással egyáltalán nem vádolható, a Klubrádióban gyakorlatilag bemutatta részletesen, én sem tudtam volna ilyen szépen elmondani a győzelem lényegét.

Ő azt is mondta, hogy értékközösségből érdekközösség felé mozdul el ezzel az unió. Ezzel is egyetért?

Ez egy szép mondat, amelyet többféleképpen lehet értelmezni. Én tíz évet dolgoztam az Európai Unióban, előtte 5-ös szakvizsgám volt európai jogból, tehát megtanultam az értékeket, megtanultam azt a csodát, amit az európai történelem létrehozott, hiszen tárgyalóasztalnál tudtuk békés úton rendezni a konfliktusos helyzeteinket, és ez a legfőbb célja, amelyet mindig védeni kell. Amikor érdekellentétek állnak, nem háborúkat indítva, hanem szövetséget kötve próbálunk a legvégsőkig harcolni a saját nemzeti érdekeinkért. Mindenki ezt csinálja, álságos azt mondani, hogy az érdekek, a színtiszta matematika ne játszana szerepet. Ez egy kölcsönös érdekelosztási közösség. Álságos dolognak tartom, ha valaki ezt kiforgatja vagy éppen más kontextusba helyezi. Az értékek egy teljesen másik dolog, a modern demokráciáknak az európai értékek olyanok, mint a víz és a levegő, az alkotmányos berendezkedési jog az emberi méltóság tiszteletére, a szabadságra, a demokrácia tiszteletére, a diszkriminációmentességre épül. Ezek olyan értékek, amelyek az életünk minden mozzanatát áthatják. Ezeket az értékeket nem lehet politikai vitákban kiforgatni, kisajátítani, és azt mondani, hogy vannak jó és rossz tagállamok az Európai Unióban az értékek szempontjából. Ez egy nagyon rossz irány, amit az utóbbi időben vett Európa liberális fősodratú politikája. Folyamatosan próbálja összekeverni az élet jelenségeit, a gazdasági kihívásokat egy értékvitával.

Látszik-e már, hogy a Next Generation alapból mennyi forrást lehet és milyen szabályok szerint lehívni?

Nagyon bonyolult a rendszer. 750 milliárd eurós a Next Generation EU, azaz Új Generáció európai uniós mentőcsomag. Ebből a júliusi számadatok alapján összességében Magyarország tízmilliárdnyi hitelfelvételi lehetőséget kapott, illetve körülbelül 6-7 milliárdnyi támogatást. Ez csak a mentőcsomag, a hétéves pénzügyi keretterv több mint 1100 milliárd eurónyi más típusú pénzügyi eszköz, abból is csak a Magyarországra hét éven át áramló kohéziós források több mint 20 milliárd eurót tesznek ki, és tízmilliárd eurónyi agrártámogatás is van ebben a hétéves kerettervben. Ezek a jól megszokott rend szerint kerülnek majd kifizetésre. Általában megszületnek a magyar programok, azt Brüsszelben jóváhagyják, és utólagos a finanszírozás. Ha sikeresek akarunk lenni a gyors lehívásban, akkor kiírjuk a programokat, elkezdjük előfinanszírozni, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb lehetőséghez jusson, és a végén ezeket Brüsszellel rendezzük. A mentőcsomagnál márciusban lesz a tervek benyújtásának a határideje, és nyár folyamán fogja a bizottság is jóváhagyni azokat a nagy nemzeti elképzeléseket, amelyek a mentőcsomag kifizetési elvei. Ezek elől elhárult az akadály, most már csak a technikai tárgyalás áll előttünk.

Van szabály arra, hogy a mentőcsomagból milyen ütemezésben kell a pénzeket lehívni?

A mentőcsomag lényege, hogy amikor baj van, akkor kell a támogatások nagy részét kifizetni. Természetesen az első időszakban kell a pénzek nagy hányadát a tagállamokhoz juttatni. Erre már nagyon várnak a déli tagállamok.

Addigra mindenkinek kell lennie egy olyan programjának, amit az Európai Bizottság elfogad, és ha ez rendben van, akkor jöhet a pénz? Ebből a szempontból pántlikázott pénz?

Pántlikázott, természetesen, de az uniós kifizetések egyfajta előfinanszírozási rendszerben történnek, tehát a tagállam megelőlegezi, és aztán megkapja az uniótól.

A jogállamisági mechanizmusról szóló vita némileg elnyomta a hétéves keret-költségvetésről szóló vita zaját. Ez most rendben van? Magyar érdeknek megfelelő?

Mindig egyszerre beszélek a mentőcsomagról és a hétéves pénzügyi keretről. Júliusban értük el ezt a nagy sikert, hiszen a korábban javasolt kohéziós forrásokhoz képest sikerült plusz kétmilliárd euróval megemelni a magyar borítékot, és az agrárpénzeket is tudtuk növelni. Ezek benne vannak a hétéves kerettervben, sőt, még azt is sikerült elérni, hogy figyelembe vegyék a régiók fejlettségi szintjét, ahol plusz forrásokat tudtunk biztosítani a fejletlenebb régiók számára.

Itt a források folyósítása milyen rendszerben történik?

Az ITM a felelős ezeknek az operatív programoknak a kiírásáért. Ez a rendszer már ismert, az előző hétéves időszakban is így működött. Ami egy kicsit nyilván változik, hogy az Európai Unió próbálja a hagyományosnak mondott politikákat a finanszírozás összarányát tekintve csökkenteni. A tárgyalások során a kohéziós országok csoportjával – ez 16 országot jelent – együtt védtük és cáfoltuk, hogy ezt elavultnak lehetne tekinteni, hiszen még mindig ugyanolyan létjogosultsága van a kohéziónak. Célja az, hogy a konvergenciát erősítse és ezáltal az egész közösséget tegye sikeressé. Itt sikerült egy nagyobb arányú csökkentést megakadályozni. A jövőben egyre több közvetlen uniós forrást szeretne telepíteni a büdzsébe az unió, ebben viszont mi is kezdünk felzárkózni, egyre több magyar vállalkozás tudja azt, hogy közvetlenül is lehet brüsszeli konzorciumokban részt venni. Tehát kezd átalakulni az arány, de még mindig nagyon markáns a kohézió.

Hogyan fogja érinteni a Fidesz európai parlamenti szereplését az, hogy Deutsch Tamástól a frakciója megvonta a képviseleti jogot?

Deutsch Tamás többször bocsánatot kért írásban és szóban is. Túlzásnak tartom, hogy még ezután határozatot is kellett hozni, de jóval túlmutat a képviselő úr személyén ez a döntés, hiszen ez még mindig azt az alaphelyzetet érinti, amely az Európai Néppárt és a Fidesz tagpárt között áll fenn. A Fidesz önkéntesen felfüggesztette tagságát addig, amíg ezek a nézetkülönbségek nem rendeződnek. Az alaphelyzet, ami az értékek szerepét illeti, nem változott. Azt valljuk, hogy az Európai Néppárt, amikor csatlakozott hozzá a Fidesz, közvetlenül az emberek érdekében eljáró, nem egy elitet képviselő és az európai keresztény konzervatív gyökereket nyíltan vállaló, védő pártcsalád volt. Az utóbbi időben erősen baloldalra vagy liberális irányba tolódott, belement abba a liberális versenybe, amely igenis jellemzi ma Európát. Ebben a vitában természetes, hogy felszínre kerülnek bizonyos dossziék mentén ezek a törések, amelyek a Fidesz határozott kiállását jelentik a családpolitika, a bevándorlásellenesség mellett, amellyel a néppárti fősodor nem feltétlenül ért már egyet, hiszen már nem azokat az értékeket képviseli, mint amelyekhez anno csatlakoztunk. Technikailag az is egy nyitott kérdés, hogy a felfüggesztés nem érintette a frakciótagok helyzetét, ezért a mindennapi működés során felmerülnek tisztázatlan kérdések, hogy ki visel tisztséget, ki kaphat jogosultságokat. Egyelőre mennek az egyeztetések. A miniszterelnök úr már javaslatot tett a lazább együttműködésre, talán az lehet egy további út.

A miniszterelnöknek ez a javaslata még a Deutsch Tamást érintő döntés előtt fogalmazódott meg, és a legutolsó hírek szerint erre egyelőre nem kapott választ a néppárttól. Ez a döntés most megszilárdítja ezt a gondolatot vajon a miniszterelnökben?

Ez még a jövő kérdése. Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb német pártcsalád, a CDU-CSU is elnökválasztás előtt áll, tehát sok olyan fontos kérdés van még az asztalon, amely befolyásolhatja ezt a kérdéskört. Megy a közös gondolkodás, a jövő még bármit hozhat.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018