Szerdán az Európai Parlament jóváhagyását megkapta az uniós költségvetést jogállami feltételrendszerhez kötő rendelet, meg a 2021–2027 közötti pénzügyi keret is, és elkezdődött egy új értelmezési folyamat arról, hogyan fogják majd alkalmazni a jogállami feltételrendszert. Pontosan mi volt eredetileg a vita tárgya?
Két és fél évvel ezelőtt nyújtotta be az Európai Bizottság a költségvetéssel együtt ezt a rövid rendelettervezetet, amely nagyjából annyit tartalmazott, ha általános hiányosságokat tapasztalunk nálatok, akkor megbüntetünk. Egyértelmű volt a szándék, hogy egy ideológia, politikai álláspont alapján történő szankcionálási mechanizmust próbáltak az uniós költségvetéshez függeszteni, megkerülve a szerződéseket, hiszen azon kimondják, hogy az értékek vitájában a garanciákkal körülhatárolt eljárás a 7-es cikkely szerinti. Ezt próbálták egy alacsonyabb szintű jogszabállyal megkerülni. Júliusban már volt egy megállapodás, praktikusan annyi lett volna a feladat, hogy le kellett volna csak képezni az alacsonyabb szintű jogszabályok szövegeiben. Nem ez történt, és innentől indult el az az egyre feszültebbé váló tárgyalási folyamat, amely a csúcspontjához érkezett a múlt hét csütörtökén, de hála a német elnökség józanságának, illetve a lengyel és a magyar szövetség kitartásának, elhárult az a veszély, hogy ideológiai eszközökkel lehessen egyes országokat az álláspontjuk megváltoztatására kényszeríteni. Ezért is fontos üzenet, hogy meg tudtuk védeni szuverenitásunkat. Illetve sikerült megőrizni a szolidaritást is Európában, mert a lényeg mégiscsak arról szólt, hogy az európai gazdaság újrainduljon, hogy hozzájussanak a pénzhez a bajba jutott országok. Tehát egy többszörös sikert jelent, ami leginkább a józan ész sikere. Az Európai Unió még mindig egy erős nemzetek szövetségére épülő formáció, ahol nincsenek szupranacionális szervezetek. Az Európai Parlament ilyennek gondolja magát. Ez a megállapodás újra helyre tette a dolgokat, tisztázta azt, hogy kié a végső szó jelenleg Európában.
Ez egy jogi vagy politikai természetű kompromisszum, amit a német elnökség alatt sikerült átvinni?
A kettő együtt hat. Született egy rendelettervezet, amely rengeteg jogbizonytalanságot, jogi hiányosságokat tartalmaz, hiszen egy jogállam alapvető elvárása az, hogy lehessen tudni pontosan, precízen körülhatárolt tényállás alapján, hogy mi az a jogsértés, amelyet el kell ahhoz követni, hogy utána egy konkrét szankció következzen. Ezeket a jogbizonytalanságokat nem oszlatta el a megállapodás szövege, de az állam- és kormányfők megállapodása valamilyen mértékig képes volt kezelni, hiszen azt mondta, hogy ez egy zárt lista, csak konkrét esetben lehet bármilyen eljárást kezdeményezni. Ha egyéb eszközök, amelyek rendelkezésre állnak az Európai Unióban a költségvetés védelmére, kimerültek, akkor lehet ehhez az új eszközhöz fordulni. Azt is tisztázza, hogy nem lehet általános hiányosságok alapján ilyen eljárást indítani. Az is egy fontos, beiktatott garancia, hogy mielőtt alkalmazásra kerülne ez a rendelet, megerősíti az államok azon szerződésben lefektetett jogát, hogy egyes uniós jogi aktusok, például egy rendeletnek az uniós joggal való összhangja vagy annak hiánya miatt az Európai Unió bíróságához forduljon. Ez nagyon fontos jog, mivel úgy gondoljuk, hogy továbbra is a rendelet szövegében vannak beleszövegezett jogi bizonytalanságok, amelyek ellentétesek az uniós joggal, ezért majd az unió bírósága fogja eldönteni, hogy a jogtisztaság mit követel meg. Fontos az is, hogy tisztázza a megállapodás szövege, hogy ezt a rendeletet csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenséggel szemben kell alkalmazni, nem ideológiai viták letörésére. Fontos, hogy a nemzeti identitást és hatáskört tiszteletben kell tartani, olyan területeken, amelyek nem tartoznak az uniós jog hatálya alá, például az, hogy eldöntsük, kivel élünk együtt, nem lehet tárgya egy-egy ilyen jogsértésnek a jövőben. Mind-mind olyan jogi értelmezést pontosító és politikai garanciát tartalmaz ez a megállapodás, amely megfelelő biztonságot ad minden tagállam számára, hogy az uniós szerződéseket nem fogják a jövőben megsérteni.
Ha ilyen sok a garancia, akkor ön szerint hogy kell érteni azt a bizottsági elnöki mondatot, amit Ursula von der Leyen a parlamentben mondott el, hogy végső soron semmi nem változott a feltételrendszeren sem a jogban, sem annak alkalmazásában. Ez egy kedélyhűtő szóvirág?
Ne felejtsük el, hogy hol beszélt a bizottsági elnök asszony. Őt az Európai Parlament választotta meg, neki nagyon fontos, hogy figyeljen minden egyes szavára. Nagyon precízen van mindig megfogalmazva az ő mondandója, de ezt nem látom egyáltalán ellentétben azzal a megállapodással, amelyhez egyébként az Európai Bizottság is az aláírását adja.
Mindent összefoglalva ez azt jelenti, hogy Magyarország minden forráshoz feltétel nélkül juthat hozzá?
Magyarország olyan feltételekkel juthat hozzá a forrásokhoz, mint minden rendes tagállam. Más típusú feltételek, amelyek mindig is a büdzséhez kapcsolhatók voltak, természetesen alkalmazandók, de ez a politikai, ideológiai feltételrendszer teljesen kikerült a képből, ezen a csatornán többet államot fenyegetni nem lehet az Európai Unióban, ezért ez totális győzelem. Az a Róna Péter, aki konzervatív elhajlással egyáltalán nem vádolható, a Klubrádióban gyakorlatilag bemutatta részletesen, én sem tudtam volna ilyen szépen elmondani a győzelem lényegét.
Ő azt is mondta, hogy értékközösségből érdekközösség felé mozdul el ezzel az unió. Ezzel is egyetért?
Ez egy szép mondat, amelyet többféleképpen lehet értelmezni. Én tíz évet dolgoztam az Európai Unióban, előtte 5-ös szakvizsgám volt európai jogból, tehát megtanultam az értékeket, megtanultam azt a csodát, amit az európai történelem létrehozott, hiszen tárgyalóasztalnál tudtuk békés úton rendezni a konfliktusos helyzeteinket, és ez a legfőbb célja, amelyet mindig védeni kell. Amikor érdekellentétek állnak, nem háborúkat indítva, hanem szövetséget kötve próbálunk a legvégsőkig harcolni a saját nemzeti érdekeinkért. Mindenki ezt csinálja, álságos azt mondani, hogy az érdekek, a színtiszta matematika ne játszana szerepet. Ez egy kölcsönös érdekelosztási közösség. Álságos dolognak tartom, ha valaki ezt kiforgatja vagy éppen más kontextusba helyezi. Az értékek egy teljesen másik dolog, a modern demokráciáknak az európai értékek olyanok, mint a víz és a levegő, az alkotmányos berendezkedési jog az emberi méltóság tiszteletére, a szabadságra, a demokrácia tiszteletére, a diszkriminációmentességre épül. Ezek olyan értékek, amelyek az életünk minden mozzanatát áthatják. Ezeket az értékeket nem lehet politikai vitákban kiforgatni, kisajátítani, és azt mondani, hogy vannak jó és rossz tagállamok az Európai Unióban az értékek szempontjából. Ez egy nagyon rossz irány, amit az utóbbi időben vett Európa liberális fősodratú politikája. Folyamatosan próbálja összekeverni az élet jelenségeit, a gazdasági kihívásokat egy értékvitával.
Látszik-e már, hogy a Next Generation alapból mennyi forrást lehet és milyen szabályok szerint lehívni?
Nagyon bonyolult a rendszer. 750 milliárd eurós a Next Generation EU, azaz Új Generáció európai uniós mentőcsomag. Ebből a júliusi számadatok alapján összességében Magyarország tízmilliárdnyi hitelfelvételi lehetőséget kapott, illetve körülbelül 6-7 milliárdnyi támogatást. Ez csak a mentőcsomag, a hétéves pénzügyi keretterv több mint 1100 milliárd eurónyi más típusú pénzügyi eszköz, abból is csak a Magyarországra hét éven át áramló kohéziós források több mint 20 milliárd eurót tesznek ki, és tízmilliárd eurónyi agrártámogatás is van ebben a hétéves kerettervben. Ezek a jól megszokott rend szerint kerülnek majd kifizetésre. Általában megszületnek a magyar programok, azt Brüsszelben jóváhagyják, és utólagos a finanszírozás. Ha sikeresek akarunk lenni a gyors lehívásban, akkor kiírjuk a programokat, elkezdjük előfinanszírozni, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb lehetőséghez jusson, és a végén ezeket Brüsszellel rendezzük. A mentőcsomagnál márciusban lesz a tervek benyújtásának a határideje, és nyár folyamán fogja a bizottság is jóváhagyni azokat a nagy nemzeti elképzeléseket, amelyek a mentőcsomag kifizetési elvei. Ezek elől elhárult az akadály, most már csak a technikai tárgyalás áll előttünk.
Van szabály arra, hogy a mentőcsomagból milyen ütemezésben kell a pénzeket lehívni?
A mentőcsomag lényege, hogy amikor baj van, akkor kell a támogatások nagy részét kifizetni. Természetesen az első időszakban kell a pénzek nagy hányadát a tagállamokhoz juttatni. Erre már nagyon várnak a déli tagállamok.
Addigra mindenkinek kell lennie egy olyan programjának, amit az Európai Bizottság elfogad, és ha ez rendben van, akkor jöhet a pénz? Ebből a szempontból pántlikázott pénz?
Pántlikázott, természetesen, de az uniós kifizetések egyfajta előfinanszírozási rendszerben történnek, tehát a tagállam megelőlegezi, és aztán megkapja az uniótól.
A jogállamisági mechanizmusról szóló vita némileg elnyomta a hétéves keret-költségvetésről szóló vita zaját. Ez most rendben van? Magyar érdeknek megfelelő?
Mindig egyszerre beszélek a mentőcsomagról és a hétéves pénzügyi keretről. Júliusban értük el ezt a nagy sikert, hiszen a korábban javasolt kohéziós forrásokhoz képest sikerült plusz kétmilliárd euróval megemelni a magyar borítékot, és az agrárpénzeket is tudtuk növelni. Ezek benne vannak a hétéves kerettervben, sőt, még azt is sikerült elérni, hogy figyelembe vegyék a régiók fejlettségi szintjét, ahol plusz forrásokat tudtunk biztosítani a fejletlenebb régiók számára.
Itt a források folyósítása milyen rendszerben történik?
Az ITM a felelős ezeknek az operatív programoknak a kiírásáért. Ez a rendszer már ismert, az előző hétéves időszakban is így működött. Ami egy kicsit nyilván változik, hogy az Európai Unió próbálja a hagyományosnak mondott politikákat a finanszírozás összarányát tekintve csökkenteni. A tárgyalások során a kohéziós országok csoportjával – ez 16 országot jelent – együtt védtük és cáfoltuk, hogy ezt elavultnak lehetne tekinteni, hiszen még mindig ugyanolyan létjogosultsága van a kohéziónak. Célja az, hogy a konvergenciát erősítse és ezáltal az egész közösséget tegye sikeressé. Itt sikerült egy nagyobb arányú csökkentést megakadályozni. A jövőben egyre több közvetlen uniós forrást szeretne telepíteni a büdzsébe az unió, ebben viszont mi is kezdünk felzárkózni, egyre több magyar vállalkozás tudja azt, hogy közvetlenül is lehet brüsszeli konzorciumokban részt venni. Tehát kezd átalakulni az arány, de még mindig nagyon markáns a kohézió.
Hogyan fogja érinteni a Fidesz európai parlamenti szereplését az, hogy Deutsch Tamástól a frakciója megvonta a képviseleti jogot?
Deutsch Tamás többször bocsánatot kért írásban és szóban is. Túlzásnak tartom, hogy még ezután határozatot is kellett hozni, de jóval túlmutat a képviselő úr személyén ez a döntés, hiszen ez még mindig azt az alaphelyzetet érinti, amely az Európai Néppárt és a Fidesz tagpárt között áll fenn. A Fidesz önkéntesen felfüggesztette tagságát addig, amíg ezek a nézetkülönbségek nem rendeződnek. Az alaphelyzet, ami az értékek szerepét illeti, nem változott. Azt valljuk, hogy az Európai Néppárt, amikor csatlakozott hozzá a Fidesz, közvetlenül az emberek érdekében eljáró, nem egy elitet képviselő és az európai keresztény konzervatív gyökereket nyíltan vállaló, védő pártcsalád volt. Az utóbbi időben erősen baloldalra vagy liberális irányba tolódott, belement abba a liberális versenybe, amely igenis jellemzi ma Európát. Ebben a vitában természetes, hogy felszínre kerülnek bizonyos dossziék mentén ezek a törések, amelyek a Fidesz határozott kiállását jelentik a családpolitika, a bevándorlásellenesség mellett, amellyel a néppárti fősodor nem feltétlenül ért már egyet, hiszen már nem azokat az értékeket képviseli, mint amelyekhez anno csatlakoztunk. Technikailag az is egy nyitott kérdés, hogy a felfüggesztés nem érintette a frakciótagok helyzetét, ezért a mindennapi működés során felmerülnek tisztázatlan kérdések, hogy ki visel tisztséget, ki kaphat jogosultságokat. Egyelőre mennek az egyeztetések. A miniszterelnök úr már javaslatot tett a lazább együttműködésre, talán az lehet egy további út.
A miniszterelnöknek ez a javaslata még a Deutsch Tamást érintő döntés előtt fogalmazódott meg, és a legutolsó hírek szerint erre egyelőre nem kapott választ a néppárttól. Ez a döntés most megszilárdítja ezt a gondolatot vajon a miniszterelnökben?
Ez még a jövő kérdése. Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb német pártcsalád, a CDU-CSU is elnökválasztás előtt áll, tehát sok olyan fontos kérdés van még az asztalon, amely befolyásolhatja ezt a kérdéskört. Megy a közös gondolkodás, a jövő még bármit hozhat.
Alaptörvényt módosított az Országgyűlés. Más jogszabályokban át kell vezetni majd ezeket a változtatásokat?
Sok módosítás már a parlament előtt volt, például a vagyonkezelői alapítványok legmagasabb szintű védelme és a felsőoktatási törvényben való rendezése is. Nagyon jelentős az az alaptörvény-módosítás, amely deklarálja a nyilvánvalót a családok és a gyermekek legmagasabb szintű védelme érdekében. Itt inkább egy értékkérdésről van szó, hogy a családot tekintjük a társadalom alapegységének, nem feltétlenül technikai leképeződést kell látni a döntés mögött.
Az alaptörvény módosításának indoklásában én a teremtett nem kifejezést is olvastam. Az elképzelhető, hogy konkrét bírósági döntésekben ilyen fordulatok előfordulnak?
Amire gondolt, az a természetes nem, amit születéskor DNS alapján meg lehet állapítani. Az alaptörvényi értelmezés természetesen a jövő kérdése lesz. Bizonyára fel fognak merülni majd esetek, ahol az Alkotmánybíróság feladat lesz ezt a jogértelmezés szintjén tisztázni. Minden alsóbb szintű jogszabály és annak alkalmazása az alaptörvényből vezethető le, éppen ezért ez az új normaszöveg is a továbbiakban majd kifejtésre kerül az Alkotmánybíróság gyakorlata, illetve a bíróságok alkalmazása során.
Mi lehetett annak az akadálya, hogy a választójogi eljárási törvényben, miután volt egy törvényalkotási bizottsági konszenzus, mégsem ment át a parlamenten az a rész, amely a Pest megyei választókerületek módosítását tartalmazta?
Ebben a parlamenti képviselők tárgyalása, konszenzusa döntött, mint a törvényjavaslatot előterjesztő, nem az én asztalom ebben a kérdésben dönteni.
Mint előterjesztő, a választási eljárással kapcsolatos további módosítások várhatók?
A Velencei Bizottság véleményét be szoktuk tartani, érdek az, hogy a választások előtt kellő időben váljanak nyilvánvalóvá a választások során alkalmazandó szabályok. Ez egy általános elv Európában, amelyet a magyar kormány is tart.
A fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések szabályainak módosítása a gyakorlatban mit fog jelenteni?
Volt egy a társadalom igazságérzetét rendkívül mértékben zavaró joggyakorlat, a börtönbiznisz néven elhíresült gyakorlat. A tavasz folyamán sikerült a lendületét megtörni csupán azáltal, hogy előírtuk, a jövőben a börtönkártalanítási eljárásokból származó pénzeket nem lehet ügyvédi letéti számlára utalni, hanem közvetlenül az elítéltnek kell juttatni. Ez egy komplex intézkedésrendszer volt, hiszen maga a kiváltó ok is már megszűnt: a börtönférőhelyeket bővítették a nyár folyamán, jelenleg 95 százalékos a magyar börtönök kihasználtsága. Az volt a fő cél, hogy a börtönzsúfoltsági állapotot szüntesse meg a magyar kormány, ezt megszüntettük, és közben a kártalanítások kifizetésénél pedig egy olyan rendszert építettünk, hogy az áldozatok kerüljenek a központba, és olyan helyzetbe hozzuk a sértettet, hogy könnyebben tudja a kárigényét érvényesíteni. Ne állhasson elő olyan helyzet, hogy egy elítélt, aki például egy erőszakos bűncselekményt követett el a sértett ellen, a kártalanítással gazdagodik, míg a sértett nem jut a pénzéhez.
Például az állami követelések nem voltak korábban is levonhatók?
Igen, de végrehajtás folyamán ez nem feltétlenül tudott érvényesülni, ezért nem mindegy, hogyan lehet a végrehajtási szakba juttatni egy-egy ilyen követelést. Most ezeket a helyzeteket tisztázza az új jogszabálycsomag.
Ha engem valaki baseballütővel agyba-főbe vert, akkor én lehet, hogy nem azon spekulálok, hogy majd a szabadulása után ő nekem mennyit fizessen, mert az lebeg a fejem előtt, hogy megint meg fog verni.
Ez nem a spekuláción múlik. A jogérvényesítés nyilván mindig egyfajta jogi tudatossággal is jár, tehát erről tájékoztatni kell a sértettet. Ha az ügyvédi társadalom is tudomást szerez majd ezekről a könnyítésekről, akkor a jogalkalmazásba is hamarabb át tud menni ez az új gyakorlat. Természetesen mindig az adott egyénnek a döntése lesz, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.
A börtönzsúfoltság megszüntetése automatikusan okafogyottá teheti ezeket a kereseteket?
Itt egy jelenben beálló pillanatról beszélünk, ami a múltban még ilyen sérelmes helyzet volt, azokra vonatkozik ez az új kifizetési modell. Ha megszűnik a börtönzsúfoltság, akkor ilyen körülményre nem lehet majd alapítani kárigényt.
Már az év elején elhatározta a kormány, hogy a család- és gyermekvédelmi szabályokkal kapcsolatos jelzőrendszer, a kapcsolattartás, a gyermek-elhelyezési ügyekben a bírói gyakorlat áttekintését is tervezi. Ez a munka jogszabályokban testet öltött?
Nagyon aktuális a kérdése, hiszen éppen hétfőn volt egy családjogi civil munkacsoport-ülésünk online formában, ahol azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel együtt dolgoztunk tavasztól, értékeltük az év eredményeit. Nagyon sok eredményt tudunk felmutatni, hála a nagyon konstruktív együttműködésnek, a hatóságok aktivitásának. Ha csak a jogszabályokat tekintjük, akkor a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása megtörtént. Fő szabály szerint nem lehet feltételes szabadságra bocsátani azt, aki személy elleni erőszakos bűncselekményt, élet elleni erőszakos bűncselekményt követett el vagy arra kísérletet tett. A másik fontos része volt ennek a munkának, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszert erősítettük. Sajnos a tavalyi év végének szörnyű családi tragédiája világított rá arra a hiányosságra, hogy az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik. Ha valakit azért fosztottak meg szabadságától, mert korábban gyermeke vagy közeli hozzátartozója életére tört, és utána ez az ember feltételesen szabadul, akkor ha a büntetés-végrehajtási intézet nem értesíti a gyermekvédelmi rendszerben dolgozókat, akkor nem tudhatja sem a hatóság, se senki, aki érintett a gyermekek védelmében, hogy újra kinn van a társadalomban az, aki korábban a gyermek életére tört. Össze kellett kapcsolni ezeket a hatóságokat. Most szavazta meg a parlament a polgári perrendtartás módosítását, volt ennek egy nagyon markáns része, a családjogi perek, ahol kifejezetten a kiskorú gyermek érdekeit figyelembe vevő módosítások születtek. Számtalan olyan jogalkotást érintő munkát végeztünk, amelyet most a családjogi civil munkacsoport résztvevői is üdvözöltek. A munka nem áll le, tehát az én szándékom az, hogy nemcsak jogalkotással, hanem hozzáállás-váltással, képzésekkel, érzékenyítéssel a gyermekvédelmi rendszerben dolgozókat is rá lehet vezetni arra, hogy lehet a szabályokat a leghumánusabb módon alkalmazni. 2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban, teljesítettük az idei vállalást, és megdupláztuk a megyeszékhelyeken található áldozatsegítő központok számát, Kecskeméten, Szegeden és Pécsett is nyitottunk idén a meglévő miskolci, szombathelyi és budapesti áldozatsegítő központ mellé. Elkezdünk egy nagyon fontos munkát, amivel célzott statisztikákat fogunk gyűjteni arról, hogy kimutathatók legyenek a különböző bűncselekményi áldozati körök. Fontos, hogy úgynevezett közvetlen áldozatelérési rendszert vezetünk be Magyarországon, ez azt jelenti, ha valaki áldozatként a rendőrségen megjelenik a rendszerben, akkor őt automatikusan megkeresik a különböző segítő szolgálatok, és felajánlják az anyagi, pszichológiai vagy bármilyen egyéb segítségnyújtási lehetőséget, neki nem kell aktívan kérelmeznie, legfeljebb csak le kell róla mondania.
Van-e a jogalkotónak módja arra, hogy a gyermek érdekének mindenekfelett tartása mellett azzal is foglalkozzon, hogy a gyerek-elhelyezési perben az apa meg az anya pozíciója egyenlő legyen?
A munkacsoportban ott vannak az édesanyák és édesapám jogait védő szervezetek is, és sokszor nem is a kormánnyal, hanem inkább egymással van vitájuk, hiszen más oldalon állókat képviselnek és mindkét oldalon vannak sérelmek. Egy ilyen helyzetben legfontosabb, hogy azt a keretrendszert tudjuk biztosítani, hogy a lehető legkisebb mértékben lehessen visszaélni a szabályokkal.
A digitális tér szabályozásának európai bizottsági oldalról is van már előterjesztése és önnek is van egy olyan munkacsoportja, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Össze fog simulni a kettő, vagy nemzeti szabályozások lesznek?
A kettőt nem lehet természetesen egymástól függetlenül nézni, hiszen amikor beindul majd az uniós csomag részletes tárgyalása, akkor azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mi digitális szabadság bizottságunk munkája során összegyűjtöttünk, természetesen fel fogjuk használni a magyar álláspont kialakításához. Vannak hangsúlybeli eltolódások, hiszen uniós szinten leginkább a versenyjogi kihívásokat, a fogyasztóvédelmi kihívásokat, adózási kérdéseket igyekeznek kezelni, a techóriások monopóliumának a megrendszabályozására már sok biztos feltette a karrierjét több-kevesebb sikerrel, tehát ez egy nemzetközi szinten megoldható kérdés. A másik fontos súlypontja az uniós fellépésnek a terrorista tartalmak elleni fellépés. Németországban például meg tudták teremteni azt a kapcsolatot a techóriás és az adott tagállam joghatósága között, hogy kétmillió regisztrált felhasználó fölött kötelezettsége van egy ilyen szolgáltatónak feljelentést tenni, ha olyan tartalmat észlel az oldalán, ami bűncselekményt valósít meg. Amire én a hét elején a bejegyzésemben viszont fel próbáltam hívni a figyelmet, az egy egészen más kategória, az a véleménynyilvánítási szabadságunknak a kérdése, hogy vajon átlátható-e az a rendszer, amely alapján a mi üzeneteink konzekvensen el tudnak jutni a felhasználókhoz, hiszen nagyon furcsa az, amikor átlagos százezres elérési szám hirtelen a töredékére esik, ezáltal korlátozzák azok körét, akihez ez az üzenet eljuthat, és erről az ember semmiféle értesítést nem kap. Ha ez nem átlátható, ha erre nincsen előzetes értesítés, nincs figyelemfelhívás a techóriás részéről, akkor ez felveti azokat a garanciális kérdéseket, amelyekre minden tisztességes jogállamiban még egy techóriásnak is kellene válaszolnia. Mi ezeket a kérdéseket is vizsgáljuk, és fontos erre felhívni a figyelmet, hogy ez még egy megoldásra váró feladat, mert mindenképpen biztosítani kell az online térben is a demokráciát, az átláthatóságot és a jogállamisági garanciákat.
