Szlávik János a vakcinák hatásosságáról és az újrafertőződés veszélyéről

• 1. oldal
• 2. oldal

Hány vakcina van jelenleg, amelyet már használnak?

Öt olyan oltóanyag van, amit előtörzskönyveztek. Az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nem egy központi ellenőrzési eljárásnak vetik alá a védőoltást, hanem a saját egészségügyi hatóságuk dönt úgy, hogy az oltóanyag biztonságos. Ideiglenes törzskönyvezési eljárásban az oltást – persze szigorúan ellenőrzött körülmények között – be lehet adni a lakosságnak. Ezt a módszert nemrég kezdték Angliában, de Kínában, Oroszországban és nemsokára az Egyesült Államokban is lesznek olyan oltóanyagok, amelyeket széles körben lehet alkalmazni. Azt is megtehetik, hogy más országoknak ajánlják föl ily módon a vakcinát, ez történt például az egyik kínai vakcinával, amelyet most az Egyesült Arab Emirátusok egészségügyi dolgozóinak adnak be.

Mit jelent az, hogy különleges biztonsági intézkedések mellett?

Egy nagyon régen bevezetett oltóanyagnál jelentenünk kell a különleges mellékhatásokat vagy eseményeket, amelyek a védőoltásokkal kapcsolatosak. Egy ilyen új oltóanyagnál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az esetleges mellékhatásokra. Az oltások nagy részét kétszer kell beadni, tehát van módunk arra, hogy megtudjuk, az első oltásnak milyen következmények voltak, de érdemes a másodiknál is ellenőrizni az illetőt. Ez nagyon fontos, hiszen csak amikor már több tízezer vagy százezer embernek adják be a vakcinákat, akkor tudjuk azt ellenőrizni, hogy pontosan mit csinál. Az eddig rendelkezésre álló információink szerint nem csinál többet egyik sem, mint a korábban megismert vakcinák, azaz az oltás helyén egy kis bőrpír, fájdalom, duzzanat. Érdekes módon a fáradtság egy kicsit gyakrabban fordul elő, ami egyébként magának a koronavírus-fertőzésnek is az egyik tünete. Lehet fejfájás, hőemelkedés, de eddig különlegesen súlyos mellékhatást nem észleltek.

Mi a fő különbség az öt oltás között?

Többféle módon próbálnak meg ezek az oltóanyagok védettséget kialakítani. Az Egyesült Államokban előbb a Pfizer vakcináját és majd később a Modernát fogják engedélyeztetni, de mindkettő ugyanazon az elven működik. Egy magyar kutatónő 2003-ban fedezte fel, hogy bizonyos génszakaszoknak az emberi szervezetbe juttatásával a sejteket rá lehet kényszeríteni arra, hogy a vírusra jellemző fehérjéket építsenek ki maguknak. Az emberi szervezet ezeket a fehérjéket vírusként ismeri fel, és ellenanyagokat gyárt ellene. Ez az úgynevezett hírvivő RNS egy rendkívül érzékeny molekula, amit egy zsírburokban kell elhelyezni ahhoz, hogy ne robbanjon szét az emberi szervezetben azonnal. A kiszabaduló RNS egy hírt visz az emberi szervezetnek, hogy itt egy koronavírus felszíni antigén van, ami ellen termelj ellenanyagokat. Láttuk a Pfizernek az eredményeit, hogy rendkívül jól működik, az immunválasz, amit az oltóanyag kivált, erősebb, mint maga a fertőzés, és ez rendkívül ritka. Hogy ezek a hírvivő vakcinák milyen sokáig fogják az embert megvédeni, nem tudjuk.

Mi a másik ága a különböző oltásoknak?

Az oxfordi és az egyik orosz oltóanyag vírusvektor-vakcina. Ez azt jelenti, hogy veszünk egy teljesen ártalmatlan vírust, és ezt genetikailag úgy tudjuk átalakítani, mintha koronavírus lenne, nem szaporodik, az emberi szervezet csak felismeri, és már meg is van a koronavírus elleni védettség. Az angol vakcina ezt egy csimpánz adenovírusban találta meg, ezt az ártalmatlan vírust kell módosítani és beadni az embereknek. Az orosz vakcina pedig két humán adenovírussal éri el ugyanezt a védettséget. Ezek is rendkívül jól működnek. Ezt az oltást három vagy négy héttel az elsőt követően egy másodiknak kell követnie, és a két oltás után körülbelül egy héttel alakul ki az a védettség, ami, bízzunk benne, hosszú hónapokig tartó védettséget ad. Az első eredmények szerint nagyon jól működnek ezek az oltások az idős és beteg embereknél is, ami nagyon fontos, hiszen ők az elsődleges rizikócsoportja ennek a betegségnek. Talán a legnagyobb a harmadik csoport, az influenzaszerű vakcinák. Amikor fogják magát a koronavírust, és szaporodásképtelenné teszik. Ez elsősorban a Kínában és Indiában gyártott vakcinákra jellemző. Annyi hátránya van a vakcináknak, hogy egy teljes vírust tartalmaz, ezért talán egy picit több a helyi reakció, amikor beadják. Az influenzánál nem 90 százalék feletti a védettség, hanem csak talán 70-80, a koronánál már megelégedtünk volna 50 százaléknál nagyobb védettséggel, és a jó hírek szerint 80-90 százalékos vagy még nagyobb védettséget adnak ezek az oltóanyagok.

Mit jelent ez a 80-90 százalék?

Meg kell vizsgálni, hogy akiket beoltottak placebóval vagy az oltóanyaggal, közülük hányan fertőződtek meg, hányan lettek súlyos betegek és hányan haltak meg. A beoltottak közül az első eredmények szerint senki nem halt meg, senki nem lett súlyos beteg, és találtak egy-két enyhe vagy közepesen súlyos megbetegedést. Ez óriási hír. Ez a vakcináció célja. Lesznek, akik elkapják a koronavírust, hiszen olyan, hogy 100 százalékos védettség nem létezik, de akik elkapják, sem lesznek súlyos betegek. Természetesen az nagyon jó, ha megakadályozzák a fertőződést, mert akkor szűnhet meg a járvány. De ahhoz elég a lakosság 60-70 százalékát beoltani, ha már a lakosság fele úgy gondolja, hogy neki hasznos az oltás, akkor már győztünk a koronavírus ellen. Meg kell győzni az embereket, hogy ez valóban egy hasznos dolog. Nagyon sokan szkeptikusak, de ezért van a tudomány, hogy az embereket meggyőzze az oltásoknak a biztonságosságáról és hatékonyságáról.

Az tudható már, hogy a különböző vakcinák mennyi ideig nyújtanak védelmet?

Igazából majd csak a következő hónapokban, években fogjuk tudni megmondani, hogy akár a betegség, akár az oltás milyen hosszú ideig tartó védettséget ad. A legrosszabb forgatókönyv az, hogy újra kell az embereket oltani félévente vagy évente, de még ez is egy apróság ahhoz képest, hogy mennyi ember hal most meg a betegség következtében, és mekkora gazdasági, egészségügyi, pszichológiai kárt okoz. Én optimista vagyok, úgy gondolom, hogy nem kell félévente az embereket beoltani a következő időszakban, de ezt majd az idő fogja megoldani.

Milyen vakcinatípusok vannak még ezeken kívül?

Vannak egészen elképesztő újítások, amelyek óriási jövő előtt állnak, például a DNS alapú vakcina, amikor szintén a hírvivő DNS-t úgy juttatják be az emberi szervezetbe, hogy a bőrben az ember immunsejtjei ismerik fel és viszik az információt tovább. Ez az a fajta vakcina, amit nem tűszúrással kell bevinni, hanem egy tapasz formájában, ami rendkívül szimpatikus lehet az embereknek, ezért a következő időszak egyik slágere ez a DNS-vakcina lesz. És van még egy vakcina, Indiában, Oroszországban, az Egyesült Államokban folynak vele kísérletek, ez az úgynevezett peptid vagy fehérje alapú vakcina. A fehérjevakcinák a vírusnak egy olyan régióját tartalmazzák, amely nem függ az átalakulástól, nem tartalmazzák a vírusnak azokat a részeit, amelyek folyamatosan változnak. Ezért ez is nagy jövő előtt áll, hogy olyan fehérjéket juttassunk be az emberi szervezetbe, amelyeket a szervezet megint csak vírusként ismer fel, de nem változik.

Milyen hatással lehet az oltóanyag hatékonyságára a vírus mutációja?

Eddig jól állunk. A tudósok figyelik a változatait, és sokféle van. Aki Kínában 2019 decemberében megfertőződött egyfajta vírussal, az már messze nem az a vírus, amely Spanyolországban vagy Franciaországban a következő évben kifejlődött, és pláne nem az, amit most látunk a világon. Egyelőre a jelenlegi oltóanyagok hatékonyak valamennyi vírusvariánssal szemben. Általában a vírusok akkor változnak meg jelentősebben, ha fajt váltanak. Ezért ijedt meg az emberiség, amikor Dániában a vírus átugrott a nyércekre, és olyan átalakuláson ment át, hogy ha ez a nyércvírus az emberre visszajut, akkor elképzelhető, hogy lenne olyan fajtája, amely ellen az oltóanyag nem lenne hatékony. Ki kell irtani ilyenkor az állatállományt, elképesztő módon kell figyelni, hogy a vírus mennyire terjed át emberre és utána hogy terjed tovább.

A bejelentések szerint hamarosan megkapjuk az egyik kínai vakcina dokumentációját, illetve Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere azt jelentette be, hogy az egyik orosz oltóanyag klinikai tesztelésébe is beszállhat az ország. Mit jelent ez?

Az országok a saját maguk által kifejlesztett oltóanyagokat elsősorban a saját állampolgáraiknak szeretnék beadni. Így van ez az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban, Angliában, mindenhol, tehát abszolút üdvözlendő az, hogy Magyarország hozzájut valamilyen más országban gyártott vakcinához. Az Oroszországtól kapott vakcinát úgynevezett klinikai vizsgálat formájában tudjuk alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban jelenleg is zajló klinikai vizsgálatot kiterjesztik más országokra. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott embereknek elképesztő pontossággal és rendszerességgel meg kell jelenniük az oltás követő ellenőrző vizsgálatokon. Ezek az úgynevezett fázis-3 vizsgálatok. Erre kaptunk mi engedélyt, hogy négy-ötezer embert így beoltsunk. Azt, hogy egy oltóanyag hatékony-e, csak úgy lehet eldönteni, ha olyanokkal hasonlítjuk össze, akik szintén kapnak oltást, de nem hatékony oltást, hanem csak úgynevezett placebót. Az egy más kérdés, hogy el lehet azt dönteni, hogy az oltásoknál hány ember kap valódi hatóanyagot és ehhez képest hány placebót, de ezt sem mi határozzuk meg, mi csak csatlakozunk egy kipróbáláshoz.

A vakcina kipróbálása makkegészséges fiatalokon történik, vagy krónikus betegek és idősebbek is kaphatnak?

A fázis-1-es vizsgálatoknál mindig fiatal, egészséges önkénteseket kell választani, hiszen akkor lehet pontosan eldönteni, hogy egy teljesen egészséges embernél az oltóanyag esetleg milyen káros hatásokkal jár. A fázis-3 vizsgálatokba érdemes inkább az idős, beteg embereket választani, hiszen náluk jelenik meg a betegség abban a formában, amikor tüneteik vannak és akkor nagyon könnyű eldönteni azt, hogy ki az, aki megfertőződött és ki az, aki nem. Ha egy fiatal, egészséges embernek adjuk be, akkor ha tünetmentesen esik át a fertőzésen, nem tudjuk megállapítani azt, hogy az oltóanyag hatékony volt vagy sem.

Aki megkapja az oltást, meg is fertőzik utána, hogy tudják, milyen hatást váltott ki a vakcina?

Nem, természetesen nem fertőzik meg, a saját rizikója szerint éli tovább az életét. Ha az illető innentől kezdve elképesztő módon vigyáz magára, és nem teszi ki magát a vírusnak, akkor nehéz eldönteni, hogy azért nem fertőződött meg, mert oltóanyagot kapott vagy azért, mert vigyázott magára, de a nagy számok alapján – és ilyenkor már több tízezer emberről van szó – ez már kizárható. Egy ember nem változtatja meg gyökeresen az életét, mert egy oltóanyag-kísérletben vesz részt. Most már több tízezer ember be van oltva valamilyen kísérleti vakcinával, és ez alapján állapítják meg a fejlesztők, hogy az oltás mennyire hatékony.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

• 1. oldal
• 2. oldal