Könyvpercek magazin

Az Európai Unió felbomlása utáni világban játszódik Zágoni Balázs regénye, A Gömb, amely az Ünnepi Könyvhéten az Év Ifjúsági Könyve Díjat nyerte el. A szerző úgy véli: nem disztópiát írt, és még csak kalandregénynek vagy sci-finek sem nevezné a regényt, noha ezek egyes elemei jól tetten érhetőek a szövegben. A Móra kiadónál megjelent kötetről Seres Gerda kérdezte Zágoni Balázst.

Makovecz Benjamin édesapjáról, Makovecz Imréről írt könyvet, közös emlékeiket mutatja be, korrajzot ad, töredékes családtörténetet. A regény formája is különös: lábjegyzetekből áll. A Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről című könyvről Fehér Anna Magda kérdezte a szerzőt.

Normális emberek címmel jelent meg magyarul Sally Rooney Man Booker-díjra jelölt regénye a 21. század kiadónál. Az ír szerző második kötete egy különös barátság-szerelem története. Seres Gerda kérdezte Berta Ádám szerkesztőt.

Fa Nándor Kalandjaim a Föld körül című könyvében gyerekeknek mesél irányíthatatlanná vált hajóról, cápáról, a Bermuda-háromszög legendájáról - egyszóval a földkerülő útjai során átélt izgalmakról. Seres Gerda interjúja.

Ismét megjelent Concha Győző 19. század végén publikált Alkotmánytan című műve az Államtudományi Klasszikusok sorozatban. A kötetről Seres Gerda kérdezte Stumpf István alkotmánybírót.

A Könyvhétre jelenik meg Kiss Anna Aranyalma című kötete, amely a gyermekeknek szóló írásait gyűjti egybe. A költő, író úgy véli: gügyögni nem szabad a kicsiknek sem, de a témákat jól meg kell válogatni. A Kortárs Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv grafikáit Keresztes Dóra készítette. Seres Gerda beszélt Kiss Annával.

Vakvágány címmel jelent meg az 1950-es évek Magyarországának vidéki társadalmát bemutató kötet. A könyvön a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Vidéktörténeti Témacsoportja elsősorban levéltári dokumentumok alapján dolgozott. Fehér Anna Magda kérdezte a csoport vezetőjét, a kötet szerkesztőjét, Horváth Gergely Krisztiánt.

A Rákosi-érában a kommunista hatalom megtartásának egyik eszköze a katolikus egyház ellehetetlenítése, a megbélyegző „klerikális reakció” sulykolása volt. Erről az időszakról is szól a Nemzeti Levéltárban bemutatott Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején című könyv második-harmadik kötete, amelyről Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát beszélt az InfoRádiónak. Sánta András interjúja.

Az 1956 utáni irodalmi alkotások - verses, prózai és drámai művek - lexikonát készíti el a Magyar Művészeti Akadémia Módszertani Kutatóintézete. A cél, hogy sokszínű és politikai hovatartozástól mentes, áttekintő összegzést adjanak - online és nyomtatott könyv formájában is. Seres Gerda kérdezte Pécsi Györgyit, az MMA kiadó ügyvezetőjét.

Nem pusztán zenész címmel jelent meg Hamburger Klára zenetörténész tanulmánykötete Liszt Ferencről. Milyen kapcsolat fűzte a zeneszerzőt Viktor Hugóhoz, mit jelentett számára a magyarsága, és miként vélekedett a politikáról? - többek közt ezekre a kérdésekre is választ kapnak a könyvből. Seres Gerda kérdezte Fazekas Gergely zenetörténészt, szerkesztőt.

Bálint Ágnes szellemisége is megjelenik a Manó Könyvek gondozásában megjelent Futrinka utcán túl című mesekönyvben - mondta Kiss-Tóth János, a Bálint Ágnes Emlékház főigazgatója az InfoRádiónak. Hozzátette: a történeteket a legismertebb hét magyar kortárs író gondolta tovább.

Megjelent Mensáros László Az én XX. századom című legendás estjének hangfelvétele egy személyes élményeket és tanulmányokat tartalmazó kötetben az MMA Kiadó gondozásában. A könyv egy trilógia része, amelyben a már pubikált Arany-est anyagán kívül hamarosan napvilágot lát a debreceni Hamlet is. Seres Gerda kérdezte Mensáros Pétert, a színművész fiát, a kötet egyik szerzőjét.

Szvoren Edina Verseim című novelláskötete kapta idén a Libri Irodalmi Díjat. A közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye érdemelte ki.

A nagy érdeklődés miatt új, átdolgozott kiadásban jelent meg Gévai Csilla Nagyon zöld könyv című műve, amelyben a szerző saját illusztrációival kísérve mutatja be a klímaváltozás és környezetvédelem legaktuálisabb fogalmait, folyamatait. A Pozsonyi Pagony Kiadónál megjelent könyvről Fehér Anna Magda kérdezte Gévai Csillát.

Tart a 27. Szent István Könyvhét, amelyen szombatig 29 keresztény szellemiségű könyvkiadó várja újdonságaival a közönséget a budapesti Ferenciek terén. Seres Gerda kérdezte Vas László szervezőt.

A Kalligram Könyvkiadó gondozásában jelent meg Kálmán Gábor harmadik könyve, a Janega Kornél szép élete. A kötet egy apa-, haza- és otthonhiánytól sérült, felvidéki születésű férfi Észak-Szlovákiától Vízivárosig tartó, válásokkal, szorongással vagy éppen túlzott józansággal kísért útját mutatja be. Rozgonyi Ádám a szerzővel, Kálmán Gáborral készített interjút.

Hazudós címmel újabb novellaantológiát jelentetett meg a Menő Könyvek. Korábban a szerelem-testiség, a szakítás, majd most a kis füllentések és élethazugságok állnak a magyar szerzők írásainak középpontjában. Többek közt Dragomán György, Háy János, Szabó T. Anna és Jászberényi Sándor kisprózája is helyet kapott a kötetben. Seres Gerda kérdezte Csapody Kinga főszerkesztő-kiadóvezetőt.

Színháztörténet nagyítóval címmel jelent meg Csiszár Mirella és Gajdó Tamás közös kötete, amely a Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához 1920-tól 1949-ig alcímet viseli. A személyes történetekben, feljegyzésekben bővelkedő kötet nem csak a kutatóknak kínál érdekességeket. Seres Gerda kérdezte Gajdó Tamás színháztörténészt.

A gyermekkorban jelentkező félelmek és szorongások enyhítéséhez nyújt segítséget Deliága Éva gyermekpszichológus és Lovász Hajnalka pedagógus-meseíró Mit kezdjünk a szorongással? című könyve, amelyet Várkonyi Mária rajzai színesítenek. A Kulcslyuk Kiadó gondozásában megjelent kötetről Rozgonyi Ádám kérdezte Deliága Évát.

Arany János és Tompa Mihály bő két évtizedig levelezett. A fennmaradt beszélgetések szakmai és emberi aspektusai egyaránt érdekesek - nemcsak a kutatóknak, hanem az irodalmat kedvelő olvasóknak is. A Ráció Kiadó nemrég megjelent kötetét Kiczenkó Judit szerkesztette, és igyekezett minél érthetőbbé tenni a lábjegyzeteket, magyarázatokat. Seres Gerda beszélt a szerkesztésben közreműködő Asztalos Emesével.