Az elmúlt másfél évtizedben a magyar lakásárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Az árrobbanás mellékhatásaként a magyar háztartások lakásvagyona folyó áron csaknem az ötszörösére emelkedett, miközben a lakosság teljes nettó vagyona GDP-arányosan 245 százalékról 381 százalékra nőtt – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: hosszú évek óta figyelemmel kísérik a hazai lakáshelyzetet, az árak alakulását, illetve a háztartások vagyoni helyzetét. Új tanulmányuk egyik legfőbb megállapítása, hogy 2010 óta látványosan és jelentősen javult Magyarországon a háztartások vagyoni helyzete. Ebben meghatározó volt az, hogy a lakóingatlanok felértékelődtek.

Bár a lakásárak megdrágították a lakhatást, ugyanakkor mivel Magyarországon az emberek döntő többsége saját tulajdonú ingatlanban él, így az áremelkedés sokaknak hozott vagyonfelértékelődést, meggazdagodást.

Pásztor Szabolcs szerint ha valaki mostanában eladna itthon egy középkategóriájú ingatlant, akkor Európa jó néhány országában vásárolhatna magának hasonló lakóingatlant.

A hazai lakásárak 2010 és 2025 között majdnem a négyszeresére emelkedtek, míg a háztartások lakásvagyona folyó áron a 4,8-szorosára nőtt. Ami pedig a nominális lakásárakat illeti, országos átlagban szintén közel a négyszeresükre emelkedtek a 2025-ös évre. Budapesten még ennél is nagyobb drágulás történt, a fővárosban 4,44-szeres növekedés volt tapasztalható. Pásztor Szabolcs külön felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 és 2013 között csökkentek a lakásárak, majd 2014-től minden évben emelkedés következett. Ebben a periódusban voltak kiugró időszakok is, például 2022-ben átlagosan 22 százalékkal nőttek az árak az előző időszakokhoz képest.

A vizsgált időszakban a teljes vagyon tekintetében infláció feletti vagyonnövekedés következett be, tehát reálértelemben is nőtt a magyar lakosság vagyona ebben az időszakban. A magyar háztartások nem pénzügyi eszközökben lévő vagyona GDP-arányosan 174 százalékról 266 százalékra nőtt 2010 és 2025 között. A lakásállomány mellett ide tartoznak például az egyéb ingatlanok, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó eszközök állománya is itt jelenik meg.

A teljes nettó vagyon ebben a másfél évtizedben GDP-arányosan mintegy 135 százalékkal nőtt.

Összehasonlítva a magyar mutatókat az európai tendenciákkal megállapítható, hogy 2010 és 2025 között nálunk emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak az EU-ban. Pásztor Szabolcs szerint ennek egyik fő előzménye, hogy a magyar lakáspiac rendkívül alacsony szintről indult a 2008-as pénzügyi és devizahitel-válság után. Az eurozóna országaiban a vizsgált másfél évtizedes időszakban átlagosan 58 százalékkal nőtt a háztartások lakásvagyona. Magyarországon ez a szám nominálisan 380 százalék volt, ez jelenti a már említett 4,8-szoros emelkedést. Ha pedig euróban számolunk, akkor a magyar növekedés 230 százalékos volt.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a nagy lendület nagyrészt a korábbi időszakokban volt jól látható és körvonalazható, és ez a jövőben nem lesz tartható. Úgy véli, mind a lakáspiacot, mind a lakásvagyont átalakíthatja, hogy a Tisza-kormány bővítené a kínálatot. Ha ez rövid időn belül hatékonyan megvalósul, akkor a lakásvagyon bővülése meg is torpanhat. Ha viszont megmaradnak a lakásvásárlást ösztönző programok, akkor arra lehet számítani, hogy növekedni fog az ingatlanok ára. Pásztor Szabolcs azt valószínűsíti, hogy a közeljövőben továbbra is növekszik majd a lakásvagyon és az ingatlanok értéke, a növekedés lendülete azonban „szerényebb” lehet.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült.