Tavaly csökkent a költségvetés pénzforgalmi szemléletű hiánya 2023-hoz képest. A központi alrendszer összesen 2023-ban még több mint 4400 milliárd forintos hiányt mutatott ki, ez csökkent 4096 milliárd forintra. Ennek a nagy része a központi költségvetés hiányát jelenti, az elkülönített állami pénzalapok némi pluszt mutattak fel, viszont a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási alapok némi mínuszt, tehát összességében így jött ki ez a 4100 milliárd forint alatti pénzforgalmi hiány, ami nominálisan, tehát forintban számolva alacsonyabb, mint a 2023 évi hiány – összegzett az InfoRádióban Árokszállási Zoltán.

Az MBH Bank vezető elemzője kiemelte: abban, hogy milyen arányban fordítják a bevételeket kiadásra a központi költségvetésben, egyik évről a másikra nem történhetnek drámai mozgások, hiszen nagyon erős determinációk vannak: szociális kiadásra, működésre, egészségügyre, nyugdíjakra arányaiban nagyon hasonló összegek mennek ki a költségvetésből évről évre. Fontosabb kérdés az, hogy ez a hiánycsökkenés miből tevődött össze.

„Például egy-két éve már sokat beszélnek arról közgazdászok, hogy az áfabevételek nem alakulnak olyan jól, mint ahogy azt a fogyasztásból és az inflációból gondolhatnánk. Ezt megerősíti a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális közleménye, és bár az áfabevételek növekedtek 7376 milliárd forintra, ez a növekmény kisebb, mint 400 milliárd forint. Márpedig ez a több mint 7300 milliárd forint nagyon nagy részét teszi ki a teljes központi költségvetésnek, tehát fontos, hogy mi történik az áfabevételekkel” – fogalmazott Árokszállási Zoltán.

Megemlítette még, hogy tavaly év közben volt egy kiigazító csomag, amelynek a hatása szintén látszik a költségvetésen, a pénzügyi tranzakciós illeték például érdemben megemelkedett, és bőven több mint 400 milliárd forintot tett ki. Ám az is látszik kiadási oldalon, hogy bár a kamatkiadások a vártnak megfelelően jelentősen növekedtek, más sorokon kiadási kontroll látszik a költségvetés oldaláról. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és az állami beruházási fejezet kiadásai is érdemben visszaestek a 2023-as szintekhez képest, még úgy is, hogy repülőteret vett a magyar állam. Az MBH szakértője úgy értékelt, hogy a bevételnövelő intézkedések mellett a kiadási oldalon sikerült egyfajta kontrollt tartani, és ezért tudott a költségvetési hiány tavaly érdemben csökkenni 2023-hoz képest.

Visszatérve az áfabevétel elmaradására, Árokszállási Zoltán kiemelte: a fogyasztás sem úgy alakult, ahogy az előirányzatban a kormány ezt gondolta, de van egyéb ok is a háttérben, például a beruházások és a nettó export teljesítménye is.

„A számok is alátámasztják, hogy itt az áfa kevésbé jelenik meg, tehát olyan fogyasztás felé terelődött el a lakosság fogyasztási szerkezete, ami kevesebb áfabevételt, vagy mondjuk nagyobb importot jelent, és amögött nem lát bevételt a költségvetés. Olyanokra kell gondolni, hogy például a nagy ázsiai online platformokon egyre nagyobb a forgalom, és ezek mögött már nincs akkora áfabevétel" – említette példaként az MBH vezető elemzője, megjegyezve: a friss államháztartási adatok meglepetést nem jelentenek, csak megerősítik a már hónapok óta meglévő vélelmet.