Korai lenne még hátradőlni, ezt sem a jegybank célja, sem pedig a történelmi tapasztalat nem engedi – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az InfoRádióban. Kifejtette, hogy a jegybanknak nem 5-5,5 százalékos, hanem 3 százalékos infláció a célja, és ez nem öncél, hiszen

a hosszú távú gazdasági tapasztalatok alapján az alacsony és stabil infláció a legkedvezőbb az ország gazdasági fejlődésének.

Azt is elmondta, hogy a történelmi példát is szem előtt kell tartani: utoljára az 1970-es években voltak tapasztalhatók ilyen inflációs hullámok a fejlett országokban, és akkor sem egy, hanem kettő volt, az évtized elején, illetve végén, két olajválsággal együtt. Kiemelte, mindenképpen figyelemre méltó, hogy utóbb az infláció már az olajválság előtt elkezdett emelkedni, vagyis van egyfajta makacs, ragadós természete – fogalmazott.

Emelkedhet az infláció

Hangsúlyozta, a monetáris politikának és a gazdaságpolitika más eszközeinek is tovább kell folytatniuk az infláció elleni küzdelmet. Mint mondta, 2024-ben az infláció mérséklődése lelassul, vagy akár meg is áll, és nem kizárólag Magyarországon, hanem más országokban is várhatók olyan hónapok, amikor még enyhén emelkedni is fog. Megjegyezte, ez helyenként már tavaly év vége felé is megfigyelhető volt, például több havi inflációcsökkenés után az Európai Unió országainak felében tartott ki ez a folyamat. '"A fennmaradó államokban enyhén emelkedett, ez pedig a korábbi bázishatások kifutása miatt van" – magyarázta.

Baksay Gergely kifejtette, a jegybank a 2024-es évben 4-5,5 százalék közötti inflációra számít. Elmondása szerint lesz, amikor 5 százalék alá csökken, de olyan is elképzelhető, hogy egyes hónapokban ismét ellátogat 5 százalék fölé. Úgy véli,

a 3 százalékos cél 2025-re lesz elérhető, fenntartva a szükségszerűen fegyelmezett monetáris politikát.

A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról is szólt, hogy az előző két év jó emlékeztető arra a gazdasági leckére, hogy az infláció a gazdaság minden szegmensére nézve káros. Mint mondta, elsőként a reálbéreket és a megtakarítások reálértékét csökkentette, ennek következtében visszaesett a fogyasztás, ha pedig nincs fogyasztás, akkor a termelést is visszafogják a vállalatok, végül a beruházások sínylik meg. Összességében tehát a megemelkedett infláció okozta a gazdasági növekedés lassulását, sőt, azt is hogy

2023-ban összességében vélhetően csökkent a reál GDP.

Az ügyvezető igazgató elárulta, hogy a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint körülbelül fél százalékkal csökkent tavaly a GDP.

Azt is hozzátette, a magas infláció nem csak a gazdasági növekedésnek és a jólétünknek ártott, hanem a költségvetésnek is. Magyarázata szerint a hazai költségvetés különösen támaszkodik a fogyasztási adókra, ám ennek mérséklődésével körülbelül 1000 milliárd forinttal volt kevesebb az állam áfabevétele, mint ahogy tervezték. Ez önmagában több mint egy százalékkal növelte a költségvetés hiányát.

Baksay Gergely azt is hozzátette, hogy nemcsak az áfabevételek elmaradásán keresztül növelte az infláció a költségvetési hiányt, hanem a kamatkiadások emelkedésén keresztül is. Leszögezte, az elmúlt két év bebizonyította, hogy szükséges áldozatot hozni az árstabilitás eléréséért, mert hosszú távon csak ez biztosíthatja a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést.

Ezért zuhant a magyar infláció

A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta, véleménye szerint négy fő oka van annak, hogy sikerült egy év alatt tíz százalék alá szorítani az inflációt:

• a Magyar Nemzeti Bank fegyelmezett monetáris politikája,
• a belső kereslet mérséklődése,
• a külső költségkörnyezet javulása, azaz, hogy más országokban is csökkent az infláció,
• illetve a kormányzat versenyt segítő lépései.