Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
309.5
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Kriston Zoltán postás autójába rakja az önkormányzat kézbesítésre váró csomagjait a nyíregyházi 1. számú postahivatal udvarán 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Lehet, hogy a városában csak egy posta maradhat - Itt az új javaslat

Módosítanák a postatörvényt. Elég volna 30 ezer lakosonként egy hivatal.

A jelenlegi törvény szerint a Postának 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium úgy módosítaná a törvényt, hogy a Postának 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania - vette észre az Mfor.

A dokumentumot ide kattintva találja a "Normaszöveg 2023.04.12." fájl letöltése után a 27. paragrafus módosításánál. Pontosan így szól: b) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonötezernél” szövegrész helyébe a „harmincezernél” szöveg.

A lap azt írja, hogy például Heves megye székhelye, Eger egy postával kellene beérje, ha a Posta úgy döntene. A Google-térkép tanúsága szerint legalább 4 hivatal van most a városban. Hasonlóan járhat Dunakeszi is, az 50 ezres városban most három posta (és a városszéli bevásárlóközpontban egy) üzemel, egyet legutóbb zártak be.

Budapesten a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett mintegy 112 posta állt az ügyfelek rendelkezésére.

A 30 ezres szabály alapján viszont a fővárosban elvileg elég lenne a jövőben csak 55 postát üzemeltetni. A nagy bezárások után a III. kerületben Rómaifürdő és Csillaghegy posta nélkül maradtak) az önkormányzat anyagi támogatásával egy kispostát áprilisban újranyitnak.

A lap megjegyzi: a törvénymódosítás egyáltalán nem indokolja, hogy miért van szükség a változtatásra.

Címlapról ajánljuk
Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×