Az Egyesült Államok által meghirdetett ársapka alaposan leapasztotta az orosz állam bevételeit. Az embargó értelmében ugyanis tilos a nemzetközi szállítóknak olyan olajat a hajóikba tankolni, amelyet hordónként 60 dollárnál többért akarnak eladni – írja a The Wall Street Journal.

Azért, hogy a tiltást kijátsszák és több bevételhez jussanak, az oroszok kénytelenek régi, esetenként rossz állapotban lévő tartályhajókkal elszállíttatni a nyersolajat. Ebben többek között indiai cégek is a segítik Moszkvát. A portál egy, az indiai Mumbaiban működő vállalkozást említ, amelynek 2022-ben még egyetlen tankhajója sem volt, ma viszont már 25 olajszállítót üzemeltet.

A gond ezekkel legfőképpen az, hogy meglehetősen rossz állapotban vannak.

Tizenhét év körüli hajókról van szó, márpedig pont ez az a kor, amikor a tulajdonosok bontóba szokták küldeni a tankereket. A rozoga hajók viszont komoly kockázatot jelentenek, hiszen ökológiai katasztrófát okozhat, ha egy ilyen tartályhajó elsüllyed. A tankerek ráadásul igencsak hosszú utat tesznek meg, mivel Oroszország Balti-tengeri kikötőiből kell az olajat elszállítaniuk Dél-Ázsiába, Indiába vagy éppenséggel Kínába. Így jó néhány tengerparti államot veszélyeztethetnek.

A nyugati embargó ugyanakkor a biztosító társaságokra is vonatkozik: nem köthetnek szerződést olyan hajóra, amely az ársapkánál drágább olajat szállít. Ezért a fuvarozók gyakran nem is kötnek biztosítást a silány állapotú tankhajikra, így ha bekövetkezne a legrosszabb, nincs, aki fizetné a károk felszámolását.

Az ársapka azonban úgy tűnik, nagyon is működik.

Mivel Európa és az Egyesült Államok piacai lényegében bezárultak, az oroszok kénytelenek Ázsiában eladni az olajukat, viszont ezeket a piacokat hagyományosan a közel-keleti olajtermelők uralják. Márpedig, ha az oroszok versenyezni akarnak velük, akkor olcsóbban kell adniuk a saját olajukat, még akkor is, ha több ezer kilométerrel messzebbről is kell szállítaniuk. Így történhetett, hogy január elején hatalmasat zuhant az orosz kőolaj ára: egy hordót 37,8 dollárért lehetett venni, miközben a Brent olajért 80 dollárt kértek. Mindez jókora bevétel kiesést okoz Moszkvának, hiszen még a jócskán megcsappant eladási mennyiséget is csak a korábbinál olcsóbban tudja értékesíteni.

A lecsökkent eladások és a nyomott árak miatt az orosz költségvetés akár 20 százalékos is lehet a vesztesége.

A szankciók azonban bizonyos mértékben Európára is visszaütnek.

A kontinens gázolaj szükségletének tíz százalékát eddig főleg orosz szállítások adták. Az embargó miatt azonban új forrásokat kell keresni. Mint arról Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- gázipari elemzője korábban az InfoRádiónak is beszélt, az európai finomítói kapacitások nem elegendők a szükséglet fedezésére.

Az elemző szerint ennek legfőbb oka az, hogy jelentősen átalakult az európai üzemanyag felhasználás szerkezete. Míg

• korábban nagyjából 1:1 volt az arány a gázolaj és benzin felhasználása között, addig
• a koronavírus-járvány után már háromszor annyi gázolaj fogy, mint benzin.

A finomítók termelését ellenben már nem lehet ennél jobban átállítani gázolajra. Pletser Tamás úgy vélte, hogy az orosz gázolajszállításokat indiai és kínai importtal lehet pótolni. Viszont ezek a finomítók is többnyire orosz nyersolajból dolgoznak.

Végeredményben továbbra is orosz eredetű dízelüzemanyag érkezik majd Európába, csak a korábbinál sokkal messzebbről, ami miatt nyilván drágább lesz. Ez az áremelkedés rossz hír a fogyasztóknak, viszont jó a finomítóknak, amelyek jócskán növelhetik a hasznukat.