Aszódi Attila szerint az energiatakarékosság folyamatos fenntartása mellett szükség van arra is, hogy újragondoljuk, milyen forrásokat akarunk hosszú távon használni. Teljesen más pályára kellene átállni, ami egyrészt azt jelenti, hogy tudatosabban és takarékosabban bánunk az energiával, másrészt azt, sokféle energiahordozót használunk – magyarázta.

A professzor szerint a megújuló forrásokat és az atomenergiát együtt kell majd alkalmaznunk, ha valóban csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást. Ezzel kapcsolatban utalt egy napokban tett kijelentésére, amely szerint

meg kellene fontolni egy harmadik atomerőmű építését is.

Aszódi Attila azonban hozzátette, hogy ehhez Pakson már nincs megfelelő hely, így más helyszínt kellene választani.

Elmondta még: a Budapesti Műszaki Egyetemen végezett számítások azt mutatják, hogy a karbonsemleges villamosenergia-termelésre vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez több nukleáris és megújuló kapacitásra lenne szüksége Magyarországnak. Az atomenergia azért lenne fontos, mert a megújuló források időjárásfüggőek, tehát nem állnak mindig rendelkezésre. Egy nukleáris erőmű viszont éjjel-nappal, télen-nyáron tud áramot termelni.

Aszódi professzor emlékeztetett rá, hogy Magyarországon intenzív iparfejlesztés folyik, autóipari cégek, akkumulátorgyártók és más ipari létesítmények települnek be az országba. Ezek azonban sok villamos energiát igényelnek, de ez a megnövekedett kereslet még nem szerepel a legutóbbi, 2020-as energiastratégiában. Ezt a megnövekedő áramigényt, valamint a hidrogénstratégiában kitűzött célok elérést viszont nem lehet csak az időjárástól erősen függő megújuló forrásokból fedezni. Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatosan rendelkezésre álló atomenergia is.

"Ezért mondom azt, hogy egy harmadik atomerőműre is szükségünk lenne" – magyarázta Aszódi Attila, és hozzátette:

ezt az újabb erőművet már nem orosz közreműködéssel kellene megépíteni.

A műegyetem professzora úgy látja, hogy az orosz céget már a Paks 2 projekt is nagyon leterheli. Sok a késedelem, az elmaradás, így nem valószínű, hogy a Roszatom képes lenne egy újabb programot megvalósítani Magyarországon. Viszont van több nyugati gyártó is a harmadik generációs reaktorok piacán, amelynek nincsenek ilyen kapacitáshiányai. Európában a franciák járnak élen az atomtechnológiában, de számításba vehetnénk az amerikai Westinghouse céget, és dél-koreai vállalatokról is szó lehetne.

"Európában egy energetikai fordulat közepén vagyunk,

hiszen Belgium, Hollandia, illetve Svédország is megváltoztatta a nukleáris politikáját és atomerőművek építését készíti elő. Ezért szerintem szükség van az európai nukleáris ipar bővítésére, hiszen nagyon jó technológiákat fejlesztettek ki a kontinens vállalatai" – vélekedett Aszódi Attila.

Azt is elmondta, hogy a háború miatt kialakult gázellátási válsághelyzetet hosszú távon nem tudjuk másképpen kezelni, csak ha a megújuló források mellett az atomenergiát is figyelembe vesszük. "Ez egyébként azt is jelenti, hogy

a földgázra alapozott évtizedes stratégia mostanra megbukott"

– mondta.

Mindez egyrészt azért fontos, mert a politika a megújuló energiák kiegészítését eddig földgázzal akarta megoldani, miközben Európának nincsenek jelentős gázkészletei. Orosz, illetve más forrásokból beszerzett földgázra voltunk kénytelenek támaszkodni, de kiderült, hogy ez abszolút stratégiai hiba volt – tette hozzá.

"Ez a kiszolgáltatottság is hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország megtámadhatta Ukrajnát, hiszen Moszkvában azt gondolták: a földgázzal sakkban tarthatják az európai politikát, és Európa nem fog Ukrajna mellé állni. Ez láthatóan nem jött be" – mondta Aszódi Attila.

(Címképünkön a paksi atomerőmű látható)