Az elemzés szerint éves átlagban a GDP még 5,2 százalékkal emelkedik, de az ütem negyedévről negyedévre mintegy 2 százalékponttal csökken. 2023-ban pedig már 1-1,5 százalékos visszaesés várható, aminek legfőbb oka, hogy a külső és belső egyensúly vészes romlását csak a belföldi kereslet visszafogásával lehet megállítani – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, jövő évre vonatkozó előrejelzésében.

Mint írják, a reálkeresetek a 2022. első negyedévi közel 12 százalékos emelkedés után az utolsó negyedévben mintegy 3,5 százalékkal csökkennek. A lakosság fogyasztása a 2022. évi 6,5 százalékos növekedés után jövőre várhatóan 3 százalékkal csökken, a beruházások pedig a 6 százalékos emelkedés után 5 százalékkal esnek vissza.

A magyar infláció és irányadó kamat messze a legmagasabb az EU-ban, miként a forint 2022. évi gyengülése is kiugró. Az áremelkedés a 2022. évi 14,6 százalék után jövőre 18 százalék lesz, 26 százalék körüli tavaszi csúcsponttal – teszik hozzá.

Az egy számjegyű infláció elérése 2023 végére nagyon valószínűtlen.

A GKI szerint a gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. A stratégia nélküliséget jól mutatja, hogy Magyarországnak 2022 decemberének első dekádjában nemhogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági prognózisa sincs.

A gazdaságkutató szerint

2023-ban markáns bővülés csak a mezőgazdaságban feltételezhető,

az idei visszaesés után még az átlagosnál rosszabb időjárás esetén is gyors növekedés várható. Ezt azonban a műtrágyahiány és a mezőgazdaság hatékonysági problémái korlátozni fogják. Növekedés a szállítási és távközlési ágazatban várható, a többiben stagnálás, kisebb-nagyobb visszaesés valószínű. Az ipar stagnálás közeli állapota az export bővülése és a belföldi értékesítés csökkenés eredőjeként alakul ki, az építőiparban az 5 százalék körüli visszaesést a beruházások csökkenése magyarázza, s a szerződésállomány előző évinél hónapok óta egyre alacsonyabb szintje valószínűsíti. A visszaesés a mélyépítőiparban lesz jelentősebb. A fogyasztás csökkenése a kereskedelmi ágazat és a fogyasztói szolgáltatások visszaesését okozza, a turizmus ágazatban a gyenge forint által is serkentett külföldi vendégforgalom eredményezhet összességében stagnálás körüli helyzetet. A szállítási ágazat ugyancsak exportja révén lesz képes ellensúlyozni a belföldi, mezőgazdaságon kívüli kereslet csökkenését.

A GKI várakozása szerint is lesz valamiféle megállapodás az EU-val, vagyis nem következik be végleges forrásvesztés, de legalább fél évig érdemi friss pénz sem érkezik az országba, s szinte
biztosra vehető a viták folytatódása. A folyó fizetési és tőkemérleg masszív hiánya (2022-ben a GDP 4,5, 2023-ban 2 százaléka) miatt még az EU-val történő megállapodás esetén is jelentősen emelkednie kell a külföldi hitelfelvételnek. A megállapodás elmaradása pedig nagyon súlyos gazdasági válsághoz vezetne.

Az előrejelzésben a szervezet a világgazdasági folyamatokra is kitér. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU 2022–23 fordulóján technikai recesszióba kerül, vagyis az idei utolsó és a jövő évi első negyedév GDP-je el fog maradni az előző negyedévitől. Bár tavasszal az infláció némi lassulásának következtében újraindulhat a növekedés, ez a gyenge kereslet miatt szerény lesz. Az infláció az EU-ban a 2022. évi 9,3 százalék után 2023-ban 7 százalék lesz. Továbbá:

• a lakosság reáljövedelme, megtakarításának és lakásvagyonának reálértéke jelentősen csökken, így a lakosság fogyasztásának növekedése a 2022. évi 3,7 százalékról 2023-ra 0,1 százalékra lassul;
• csökken a beruházások bővülése is, az EU-ban 3-ról 0,5 százalékra;
• a munkanélküliség mérsékelten emelkedik;
• az EU GDP-arányos államháztartási hiánya az idei több mint 1 százalékpontos csökkenés után 2023-ban a magas energiaárak miatt mintegy 0,2 százalékponttal, a GDP 3,6 százalékára emelkedik majd.