eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A szárazság miatt sűrű porfelhő száll a talajelőkészítést végző mezőgazdasági munkagép nyomában Kállósemjén határában 2022. március 23-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Raskó György: lejárt az olcsó élelmiszerek kora

Az agrárközgazdász szerint az áremelkedést legfeljebb a kereslet visszaesése állíthatja meg.

Raskó György agrárközgazdász az InfoRádióban arról beszélt, hogy szerinte egészen biztosan egyensúlyi helyzet fog kialakulni, amihez már a magyar élelmiszerpiac is közelít. Úgy látja, az élelmiszerárak emelkedése elért egy olyan szintet, ami a fogyasztás egyértelmű csökkenését eredményezi. Még az alapvető élelmiszerek esetében is az látszik, hogy az emberek elkezdtek takarékoskodni: kevesebb cukrot, kevesebb tejterméket és tojást vásárolnak.

De, mint mondta ez nemcsak Magyarországra érvényes, hanem egész Nyugat-Európában jellemzővé vált az élelmiszer-kereslet csökkenése.

Raskó György emlékeztetett rá, hogy az élelmiszerek, évtizedeken át politikai okokból is az olcsó termékek közé tartoztak. Most ez változott meg. Úgy fogalmazott:

vége van az olcsó élelmiszerek korszakának.

Úgy véli, ez nem annyira negatív jelenség, mivel az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában, de Magyarországon is a lakosság rendkívül pazarlóan bánt az ennivalóval, millió tonnás mennyiségben dobtak ki élelmiszert. A drágulás és a kereslet csökkenése ennek a pazarlásnak is véget vethet – mondta az agrárközgazdász.

Ugyanakkor szomorú tényként említette, hogy az élelmiszerárak növekedésében Magyarország élen jár, az uniós átlaghoz képest több mint duplája a magyar élelmiszer-infláció. Még a hatósági áras termékekkel együtt is utolértük azokat a környező országokat, ahol korábban az élelmiszerek valamivel drágábbak voltak. Most Magyarország az alapvető élelmiszerárakat tekintve gyakorlatilag elérte az osztrák, szlovák és a szlovén szintet – hangoztatta Raskó György.

Az agrárközgazdász külön is szólt a húsárak emelkedéséről. Szerinte ezt elsősorban az elképesztő mértékű takarmánydrágulás és az energiaárak emelkedése okozza. E két tényező adja ugyanis az állattenyésztés költségeinek közel 80 százalékát. Szerinte mivel itt újabb emelkedés várható, ezért bármelyik állatfaj esetében számítani lehet arra, hogy a fogyasztói árak is tovább fognak növekedni. Úgy véli, hogy most egész Európában a sertéshús ára fog nőni, de várhatóan a tojás is drágulni fog.

A szakember azonban azt mondta, hogy a drágulással nem emelkedik majd a gazdák nyeresége, mivel a költségeik még a bevételeiknél is gyorsabban nőnek. Így legfeljebb arra lesz elég a többletbevétel, hogy ne menjenek tönkre.

Raskó György elmondta, hogy mára az állattenyésztés minden ágazata nagyüzemivé vált. A magas energia- és takarmányárak miatt ugyanis eltűntek a háztáji állattartók. A nagyüzemek pedig nyereséget akarnak termelni – tette hozzá.

Az agrárszakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a rendkívül magas költségek miatt még a megemelkedett felvásárlási árak ellenére is csak nagyon alacsony az állattenyésztés jövedelmezősége. Úgy véli, ezt hosszabb távon nem lehet fenntartani. Ezért ő arra számít, hogy a takarmányárak csökkenni fognak. A nemzetközi piacokon máris körülbelül 100 euróval, vagyis 40 ezer forinttal olcsóbb a takarmánybúza tonnánkénti ára. Raskó György reményei szerint ezt az árcsökkenést nem fogják lenyelni a takarmánykeverők, és így stabilizálódhatnak a takarmányárak is.

Viszont továbbra is árfelhajtó marad az energia folyamatos drágulása

– hangsúlyozta. Márpedig az állattenyésztés nagy energiafogyasztó, hiszen fűteni és hűteni is kell a telepeket, ez pedig nem olcsó dolog – hangsúlyozta Raskó György.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×