A koronavírus-járvány két éve alatt 35 ezer új embert vett föl az építőipar, így a foglalkoztatottak száma meghaladta a 375 ezer főt, ám a más ágazatokból érkező dolgozóknak semmilyen tapasztalatuk nincs az építőipari szakmákban – vázolta a helyzetet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke. Koji László szerint "be sem tanított segédmunkások" érkeztek, ami pedig azzal járt együtt, hogy a minőség és a határidők érdekében a mestereket, mérnököket reggeltől estig oda kell tenni az ilyen összetételű brigádokhoz és közvetlen utasításokkal kell őket ellátni, hogy a munka rendben folyjon.

Az elnök közölte azt is, hogy az üzleti tevékenységet legjobban akadályozó tényezőnek továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiányt jelölik meg a kivitelezők. Két megoldás lehet:

• a kollégákat élő munka mellett kell betanítani, képezni,
• olyan technológiai megoldásokat kell alkalmazni, hogy a helyszínen leginkább már csak az összeszerelő feladatok maradjanak meg.

A foglalkoztatottak nagy száma és a vállalkozások műszaki felkészültsége várhatóan 5500 milliárd forint éves teljesítményt fog eredményezni ebben az évben.

Koji László szerint továbbra is meg kellene szólítani a Nyugat-Európában munkát vállalt dolgozókat, hogy hazatérjenek, és az unión kívüli harmadik országokból érkező munkavállalókra is nagy szüksége van átmenetileg a magyar építőiparnak. Utóbbi kapcsán az ÉVOSZ javasolja az építési vállalkozásoknak a külföldi építési vállalkozásokkal való közvetlen gazdasági együttműködés erősítését. Az építésügy területén ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű cégek és munkavállalók mutatnak érdeklődést.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a kivitelezést a munkaerőhiány mellett az anyagbeszerzési nehézségek is lassítják, ezáltal a hatékonyságot akadályozva. A várakozások szerint a következő három-négy évben többen mennek el az építőipari szakmákból aktív nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből.