Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek (Liga) május 26-án megválasztott új elnöke a szakszervezet budapesti székházában 2016. május 30-án. Az elnök asszony Gaskó Istvánt váltja a Liga élén.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

"Lépni kell" - Az infláció elviheti a béremelést

Szükség lehet az évközi korrekcióra – mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke.

Mészáros Melinda kifejtette: sajnos minden bérfejlesztésnek komoly ellensége az infláció, pláne ha olyan jelentős mértékű az árak növekedése, mint amilyet 2021 végén és 2022-ben is tapasztalhattunk. Mint közölte, a Liga Szakszervezetekhez tartozó tagszervezetek esetében a minimálbér és a garantált bérminimum emelésén túl további bérfejlesztésekről tudtak megállapodni, de a szórás nagymértékű. Vagyis az idei bérfejlesztések mértéke 8 százaléktól egészen 20 százalékig terjed, ami az országos átlag körüli vagy azt meghaladó – tette hozzá.

A Liga elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ágazatonként és munkáltatónként is nagyon komoly mértékűek az eltérések. Nagymértékben függ a bér attól, hogy milyen termelőtevékenységet folytatnak az adott munkáltatók, mennyire voltak kitettek a koronavírus-járványnak, illetve vannak kitéve a jelenleg is zajló háborús konfliktusnak – sorolta.

Mészáros Melinda tájékoztatása alapján viszont vannak olyan területek, amelyek esetében már most látható, hogy

szükség lesz évközi bértárgyalások lefolytatására, bérkorrekciók biztosítására a megnövekedett inflációhoz igazodva.

Alacsonyabb, 10 százalék körüli bérfejlesztésről jellemzően az állami szektor esetében lehet beszélni, ahol a munkáltatóra 3 évre szóló bérmegállapodás vonatkozott, és amely mérték letárgyalása korábban történt meg. Mészáros Melinda megjegyezte, hogy egyes területeken – például közlekedés, energiaipar – sikerült javítaniuk a kondíciókat, de ezek még így is az alacsonyabb mértékű emelési kategóriába tartoztak. A hiányszakmákban és a hiányterületeken természetesen lényegesen magasabb mértékű volt a bérnövekedés. 20 százalékos vagy azt meghaladó növekedés pedig ott volt tapasztalható, ahol a tavalyi évben az átlagosnál alacsonyabb volt a bérfejlesztés, aminek a kompenzációjára idén kerül sor – ismertette.

A Liga Szakszervezetek vezetője reálisnak tartja azt a megállapítást, mely szerint a munkavállalók közel 40 százaléka semmilyen fizetésemelésben nem részesült. Mészáros Melinda. mint fogalmazott, itt látja a fontosságát és a megnövekedett szerepét éppen a szakszervezeteknek. Azokon a területeken, ahol ugyanis az érdekképviseletek, szakszervezetek működnek, mindenhol lefolytatták az erre az évre vonatkozó bértárgyalásokat, immár hagyományosan, és meg tudtak állapodni a munkáltatokkal, aminek köszönhetően a munkavállalók komolyabb bérfejlesztésben részesültek.

„Én is kapok visszajelzéseket olyan munkahelyekről, ahol nem működnek szakszervezetek, és bizony nem volt bértárgyalás, így nem történt meg a munkavállalók bérrendezése” – jegyezte meg.

A Liga elnöke szerint komoly problémát jelenthet a munkavállalók számára az is, hogy a bérek tárgyalása során az éves átlagos inflációs mértéket, illetve várakozást veszik figyelembe. Így például a tavalyi évi minimálbér-tárgyalás során – a kezdő időpontban – még

3,4 százalékos inflációs várakozásról tárgyaltak 2022-re, de ma már 10 százalékot meghaladó mértékről is beszélhetünk

– mutatott rá. A szakszervezeti vezető éppen ezért tartja szükségesnek a korrekciókat vagy a kompenzációs összegek biztosítását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×