eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
2017. november 9-i kép a németországi Elsdorf külszíni barnaszénbányáról. A német szövetségi kormány és az érintett tartományok kormányfői megegyeztek, hogy a 2030-as évek végére bezárják a lignit elégetésével működő erőműveket Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Philipp Gülland

Elemző: ez még mindig nem az lesz, ami igazán fájni fog az orosz gazdaságnak

A Portfolio elemzője szerint, bár az EU ötödik szankciócsomagját is megérzi Oroszország, az még mindig nem a legfájóbb pontján érinti. A szénvásárlási tilalom másik oldalról leginkább Lengyelországot és Németországot sújthatja.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, az Európai Unió újabb szankciós csomagot vezet be Oroszországgal szemben, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el tőle – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

A Portfolio elemzője érdeklődésünkre közölte, hogy a fent említett – immár ötödik – uniós szankciós csomag mintegy 20 milliárd eurós méretű. Mind az import, mind az export oldali tilalom nagyjából 10 milliárd eurót tesz ki. Ezekből elsőként a szénimport került konkrétan számszerűsítve Ursula von der Leyen által, ami az importstatisztikákat nézve 4-5 milliárd eurós éves volument jelent.

Weinhardt Attila hozzátette: ez látszólag talán nem nagy, de azok a tagállamok, amelyek szenet importálnak – leginkább az áramtermelésük lehetővé tételének érdekében –, azoknál 40-50, akár 70 százalékos az oroszországi szénimport súlya, EU-s átlagban 70 százalék körüli, ami kifejezetten magas arány.

Kiszivárgott hírek szerint a büntetőintézkedés nem azonnal, hanem három hónap múlva, a nyári hónapoktól lesz érvényes az új szerződésekre, tehát

némi időt nyernek az érintett tagállamok,

amelyek ha nem csökkentik nullára a szénfelhasználást az áramtermelésben, más csatornákat kell majd találniuk – tette hozzá a szakértő.

Kifejezetten lényeges a szankciókat sürgető Lengyelország szerepe, értett egyet Weinhardt Attila, hiszen az áramtermelési mixükben nagyjából 80 százalékos a szénalapú termelés, amiben természetesen a saját kitermelésük is igen jelentős. Rajtuk kívül még Németország lehet ebből a szempontból a leginkább sérülékeny.

A Portfolio munkatársa úgy véli, mivel a lengyelek a hétvégi „népirtással” kapcsolatos fejlemények kapcsán is már határozott lépéseket szorgalmaztak, vélhetően jól végiggondolták az eshetőségeket, hogy ha EU-s szinten is átmegy, akkor ebből ne kerüljenek ki hátrányosan, azaz meg tudják majd oldani a kihívást.

A most vázolt, mintegy 20 milliárd eurós méretű külkereskedelmi célzatú szankciós csomag nyomán úgy fest tehát, hogy

a légi közlekedés után gyakorlatilag a fizikai áruszállítás is teljességgel le fog állni az Európai Unió és Oroszország között

– vonta le röviden a következetest a szakértő megjegyezve, hogy ez alól a három fontos kivétel: a humanitárius jellegű kérdések, illetve gyógyszer- és energiaszállítások. „Tehát összességében egyre szigorúbbak az intézkedések, ahogyan egyre inkább indokolttá teszik azt a harci fejlemények” – fogalmazott.

Ugyanakkor fontos látni, hogy Oroszország fő bevételi forrássá – messze a legnagyobb – az olajtermékek exportja – emelte ki Weinhardt Attila. Ebből az Európai Unió tavaly nagyjából 70 milliárd eurót importált, gázból pedig 16 milliárd eurót, miközben a szénnél most 4 milliárd eurós volumenű importtilalomról van szó, vagyis a nagyságrendekben még mindig nem ez lesz az, ami igazán fájni fog az orosz gazdaságnak. Az olajszármazékok esetében viszont annyira nagy a kitettsége néhány európai uniós tagországnak, köztük Magyarországnak, mind az olaj, mind a gáz esetében, hogy azok importtilalmában egyelőre nem tud lépni az EU – mutatott rá a Portfolio munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×