Infostart.hu
eur:
366.78
usd:
333.79
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Factory worker putting on hygienic mask on face to protect herself against highly contagious corona virus or COVID-19. People working during global virus pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Filippov Gábor: többletjuttatás mellett többet kellene elvárni a munkakeresőktől

A hazai munkaerőpiacra egyaránt jellemző a munkaerőhiány és a munkanélküliség, aminek több illeszkedési zavar az oka. Ezekből a képzettségi színvonal alacsony szintje a leginkább meghatározó – mondta érdeklődésünkre az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Több magyar vállalatnál inkább külföldről hoznak munkaerőt, minthogy a magyar kistelepüléseken élőket alkalmaznák. Ennek három nagyobb oka van – mondta Filippov Gábor.

  • Az egyik a képzettségbeli elcsúszás, miután sok esetben, akik munkát keresnek, nem elég képzettek ahhoz a munkához, amikre munkavállalókat keresnek.
  • Az Egyensúly Intézet tapasztalata szerint a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak esetében az is gyakorta gond, hogy nem megfelelő a munkakultúrájuk: nem érkeznek meg időre, nem jelzik előre, ha ott kívánják hagyni az állásukat, és így tovább, ezért a munkáltatóknak nagyobb költségek árán is jobban megéri olyan külföldi munkavállalókat hozni, akiknél ilyen bizonytalanságokkal nem kell számolni.
  • A harmadik legfontosabb ok, hogy a hazai álláskeresési támogatási rendszer nem igazán működik hatékonyan, leegyszerűsítve: túl kevés ideig, túl kevés pénzzel támogatjuk a munkakeresést

– fogalmazott Filippov Gábor hangsúlyozva: az álláskeresési juttatások funkciója nemcsak az, hogy a szegénységtől megmentse azokat, akik elveszítették az állásukat, hanem hogy segítse őket anyagilag abban, hogy új és tartós munkahelyet találjanak maguknak.

2019-es adat szerint Magyarországon mintegy

  • 80 ezer be nem töltött álláshelyre
  • 200 ezer munkanélküli jutott

– tette hozzá az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, aki hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkről is beszélt. Szerinte a fentiekből következően az álláskeresési juttattatási rendszerünket át kellene alakítani alapvetően, nagyjából skandináv mintára, ami egy sokkal bőkezűbb rendszer, tehát magasabb juttatásokat és tovább biztosít a munkavállalóknak, viszont több együttműködést is követel, amit szigorúbban ellenőriz is. „Fel kellene ismernünk azt, ez az alrendszer arra való, hogy segítse a munkavállalót a munka megtalálásában” – jegyezte meg Filippov Gábor.

A szakértő emellett a legfontosabb strukturális problémának az alacsony képzettséget nevezte. Meglátása szerint a szakképzési rendszertől egészen a közoktatási rendszerig alapjaiban kellene újragondolni, hogy ezek mennyire szolgálják a munkaerőpiac olajozott működését.

Európai összehasonlításban Magyarországon kiugróan magas az iskolából idő előtt lemorzsolódók aránya,

ez éves szinten 12 százaléka az összes gyereknek, és a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a legmagasabb a munkanélküliség. Meglátásuk szerint a tankötelezettséget 18 évre kellene növelni, másrészt pedig a szakmunkás és középiskolai képzésben is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nyelvi és digitális készségekre, mert ezek a munkaerőpiacokon elengedhetetlen készségekké váltak – zárta szavait az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×