INFORÁDIÓ
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz

korányi g. tamás

bét

bux

Budapest, 2021. április 24. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) felirata a Bank Center Irodaház falán a főváros V. kerületében, a Szabadság téren. Az épületegyüttesben, melyet Finta József Kossuth-díjas építész tervezett, többek között a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és számos pénzintézet, vállakozások, valamint diplomáciai testületek képviseleteinek irodái kaptak helyet. MTVA/Bizományosi: Róka László

Történelmi magasságba tört a BÉT indexe

Infostart / InfoRádió - Varga Mónika

Csütörtök reggel 9 óra után elérte a történelmi csúcsnak számító 50 ezer pontot a BUX, a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A rekord jelentőségéről Korányi G. Tamás, az InfoRádió állandó tőzsdei szakértője beszélt.

A tőzsdeindex egy adott tőzsdén forgó értékpapírok reprezentatív válogatása általában, tehát nem az összes, hanem a legnagyobb forgalmú papírokból képzett egyfajta átlag – fogalmazott az InfoRádióban Korányi G. Tamás. Pontosabban súlyozott átlag, közvetkezésképp azok a papírok, amelyeknek a közkézhányada magasabb – a Budapesti Értéktőzsde esetében ilyen például OTP vagy Mol –, azok nagyobb súllyal is szerepelnek az idexben. Az, hogy egy részvény bekerül az indexbe, az egyfajta rangnak is tekinthető, ehhez azonban bizonyos kritériumoknak teljesülnie kell, úgy mint az elegendő forgalom, likviditás, tőkenagyság – tehát, hogy egy cég nagy legyen –, amit hazánkban fél évente vizsgálnak fölül – magyarázta a szakember. Megjegyezte, hogy a BÉT-en körülbelül 40 részvény található, ebből pedig nagyjából 20 indexpapír. A BUX, vagyis a budapesti tőzsdeindex a magyar tőzsde átlagos állapotát pillanatokra – 5 másodpercekre – lebontva rögzíti. Korányi G. Tamás kiemelte:

az 1990. január 1-i 1000 pontos kiinduló állapotról pedig csütörtök reggel 9 óra 13 perckor 50 039 pontra ért az index, ami egy történelmi pillanat a BÉT életében.

Az InfoRádió állandó tőzsdei szakértője hozzátette: nyilván a Dow Jones index, vagy a londoni Stock mutató, illetve a DAX a frankfurti börzén sokkalta inkább tükrözi az adott ország gazdaságát, szemben a BUX-szal, ugyanis a Budapesti Értéktőzsdén a magyar cégeknek csupán egy kis hányada szerepel, miközben a szektorális megoszlás sem fedi le a magyar gazdaság egészét. Magyarországon az ipar jelentős része az autógyártáshoz és az összeszereléshez kapcsolódik, de ilyen jellegű cégek nincsenek a tőzsdén, hiszen az anyavállalataik a külföldi tőzsdéken vannak jegyezve, mint például az Audi vagy a Mercedes. Igazából a négy blue chip – legnagyobb forgalmú papír – adja az index értékének bőven több mint a 90 százalékát: az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom. Valójában tehát ezek mozgásából tevődik össze a BUX mozgása.

Most pedig egy olyan történelmi pillanat látható, amikor

nagyon jó passzban van mind a négy papír, ráadásul emellett a nemzetközi helyzet is kedvező,

hiszen hiába jók a hazai vállalati teljesítmények, ha a világban valamiért a piac elfordul a részvényektől – fűzte hozzá Korányi G. Tamás. Ez akár kamatemeléskor, de akár a koronavírus terjedésétől való félelmek felerősödésévél is bekövetkezhet, és akkor a külföldi intézményi befektetők, akiknek a magyar tőzsdei részvények csaknem háromnegyede van a kezükben, inkább eladnak, lenyomva ezáltal a BUX-ot is.

A 50 ezer pontos rekorddöntés nagyon leegyszerűsítve azt is jelenti, hogy amennyiben valaki 1991-ben az akkori BUX-kosarat 1 millió forintért megvásárolta – ezekben akkor a Fotex, a Skála, a Dunaholding vagy a Kozmum, ma már elfeledett papírok voltak –, és mindig aszerint változtatta a portfolióját, hogy mi kerül ki a kosárból és mi kerül be, ügyelve arra, hogy a saját portfólióján belül az arányok megfeleljenek a BUX-kosár arányainak – amit magánszemélyként nehéz megcsinálni, de egy profi alapkezelőnek nem okozhat gondot, vannak is ilyen alapok –, akkor

mára nominálisan megötvenszerezte a pénzét, tehát 50 millió lenne

– magyarázta a tőzsdei szakértő, megjegyezve, hogy az már egy más kérdés, hogy mindez reálértéken mit jelent. „Én egyszer megnéztem a KSH árindexek alapján, hogy 1991 óta durván tízszeres a pénzromlás, tehát azt lehet mondani, hogy az akkori 1 millió forint az 10 millió magyar forintnak felel meg, ahhoz képest pedig az 50 millió forint azt jelenti, hogy reálértéken – egy emberöltő alatt – sikerült megötszöröznie a pénzét annak, aki végig BUX-papírokba fektetett, ami szép teljesítmény.” Mindez azt is mutatja, hogy a bankbetétekkel és a kötvényekkel szemben, amelyek nagyjából az inflációt tudták ellensúlyozni, a részvénybefektetés ötszörös hasznot hozott, igaz, ehhez harminc évnyi türelem is kellett – zárta szavait Korányi G. Tamás.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Kapcsolódó hang

Történelmi magasságba tört a BÉT indexe
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018