eur:
395.34
usd:
366.72
bux:
65166.76
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Részlet Kálmán Imre Riviéra girl című darabjából az egykori Moulin Rouge helyén kialakított Kálmán Imre Teátrumot és a hozzátartozó Teátrum Cafét bemutató sajtótájékoztatón 2017. március 22-én. A hajdani Somossy Orfeumként alapított Moulin Rouge-t és a Budapesti Operettszínházat 1922 óta fal választotta el, amelyet most lebontottak.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Az Operettszínháznál és a Ménesgazdaságnál is gondokat talált az ÁSZ

Összesen hét javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok jövőbeli elkerülése érdekében.

A Budapesti Operettszínház, illetve az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad 2017 és 2019 között nem biztosította a nemzeti vagyon értékének megőrzését, a vagyon védelmét és a vagyonnal való elszámoltathatóságot sem – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék.

Az ellenőrzések célja annak megállapítása volt, hogy a központi költségvetési szervek a jó gazda gondosságával biztosították-e a nemzeti vagyon értékének megőrzését, védelmét és szabályszerű kezelését, vagyongazdálkodásuk elszámoltatható volt-e és megfelelt-e annak az Alaptörvényben meghatározott alapvetésnek, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

Az ÁSZ honlapján kifejti, hogy a Budapesti Operettszínház 2019-es beszámolója szerint a teljesített kiadások éves összege 5,87 milliárd forint volt, és összesen 4,26 milliárd forint központi, irányító szervi támogatásban részesült. Saját vagyona az év végén 1,16 milliárd forintot tett ki.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Budapesti Operettszínház vagyonának valósághű számbavétele, a valós helyzetet tükröző beszámolás nem valósult meg, mert az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett szabályszerű, a mérleg adatait teljes körűen alátámasztó leltárakkal, illetve 2019-ben a beszámoló adatait részletező nyilvántartással nem támasztotta alá. Emiatt

az intézmény a kezelésében álló vagyonnal nem számolt el, nem biztosította a nemzeti vagyon védelmét, átlátható kimutatását.

Emellett az ellenőrzés megállapította, hogy az intézménynél nem vezették azokat a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, amelyek alapján a gazdálkodási jogkörrel rendelkezők személye, aláírása egyértelműen, naprakészen beazonosítható lett volna. Így nem volt biztosított a Budapesti Operettszínház vagyonának kezelésével, megóvásával kapcsolatos gazdasági folyamatokban az átláthatóság, számon kérhetőség, elszámoltathatóság követelményének érvényesülése, valamint a vagyonváltozást eredményező döntések, a vagyonban bekövetkezett változások szabályszerű végrehajtása, elszámolása.

A Budapesti Operettszínház belső szabályozási környezete nem biztosította a vagyon védelméhez, szabályszerű számbavételéhez szükséges feltételeket. A jogszabályban előírt számviteli szabályozásokat kialakították, azonban a számlarend nem tartalmazta a részletező nyilvántartások vezetésére irányadó szabályozásokat, valamint nem állt összhangban a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel. Emiatt hiányzott az átlátható és elszámoltatható vagyongazdálkodás előfeltételét jelentő szabályszerű nyilvántartás kereteinek kialakítása.

Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad gazdálkodási feladatait 2018. végéig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, 2019. január 1-től a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok látta el. A szervezet 2019-es beszámolója szerint a teljesített kiadások éves összege 831,6 millió forint volt, és összesen 647,7 millió forint központi költségvetési, illetve irányítószervi támogatásban részesült. Saját vagyona 2019. végén 7 milliárd 69,5 millió forintot tett ki. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője az igazgató, személyében az ellenőrzött időszakban két alkalommal, 2019. elején, majd 2019 júniusában történt változás.

Az ÁSZ szerint az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad a vagyongazdálkodás szempontjából meghatározó legfontosabb belső szabályozások közül 2017-2019. években nem rendelkezett számlarenddel, így hiányzott a vagyon nyilvántartásának, számbavételének számviteli szabályozási háttere. A valós helyzetet tükröző beszámolás szabályszerű, a mérleg adatait teljes körűen alátámasztó leltárak hiányában, ezen túlmenően 2019-ben a beszámoló adatainak részletező nyilvántartással való alátámasztottsága hiányában nem valósult meg. Mindezek miatt a szervezet a kezelésében álló vagyonnal nem számolt el, nem biztosította a nemzeti vagyon védelmét, átlátható kimutatását. Nem vezették azokat a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, amelyek alapján a gazdálkodási jogkörrel rendelkezők személye, aláírása egyértelműen, naprakészen beazonosítható lett volna. Így nem volt biztosított az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vagyonának kezelésével, megóvásával kapcsolatos gazdasági folyamatokban az átláthatóság, számon kérhetőség, elszámoltathatóság követelményének érvényesülése, a vagyonváltozást eredményező döntések, a vagyonban bekövetkezett változások szabályszerű végrehajtása, elszámolása.

A számviteli politikát, az ahhoz kapcsolódó leltározási és leltárkészítési szabályzatot, valamint eszközök és források értékelési szabályzatát kialakították, azonban azok tartalma nem állt összhangban a jogszabályok előírásaival, amely hiányosságokat 2019 első félévében részben kijavították.

Az ellenőrzés megállapításai alapján, a feltárt szabálytalanságok jövőbeli elkerülése érdekében az Állami Számvevőszék a Budapesti Operettszínház főigazgatójának három, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója részére pedig négy javaslatot fogalmazott meg.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 10:22
×
×
×
×